Miközben a műanyagszennyezés élen jár[i], önmagában is annyi PET-palackot bocsát ki a Coca-Cola, amelyet a szükséges technológiai kapacitások és visszagyűjtési rendszerek híján[ii] jelenleg képtelenség teljes mértékben újrahasznosítani. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt zajos kommunikációs kampányokkal és nemzetközi díjakkal igyekszik elfedni, pedig a 2020-as években az egyszerhasználatos műanyag-csomagolással már nem lehet bekopogtatni a körforgásos gazdaság ajtaján[iii].

A New Plastics Economy adatai szerint több mint 200 ezer palack[iv] Coca-Cola termék gördül le percenként globálisan a futószalagról[v], így nem csoda – amint arról a The Guardian is beszámolt –, hogy a világ legnagyobb üdítőitalgyártó cégének műanyag csomagolóanyag-felhasználása meghaladja évente a 3 millió tonnát[vi]. Ennek tükrében aligha meglepő, hogy a Break Free From Plastic mozgalom 2020-ban immár sorozatban harmadszor tette a legnagyobb mértékű műanyagszennyezést okozó vállalatok objektív rangsorának élére a Coca-Colát[vii]. A Break Free From Plastic egyúttal azt is kiemelte, hogy az elmúlt évben a társaság nem ért el mérhető előrelépést a környezetkárosítás csökkentése terén[viii], hiába hallunk lassan napi szinten távolba mutató célkitűzéseikről és nehezen megfogható ígéreteikről. 

A legnagyobb műanyagszennyező, hogy lehet a legfenntarthatóbb?

Számtalan ellentmondás kövezi a Coca-Cola zöldre mosott útját, ami a tárgyilagosan kimutatható műanyagszennyezés sokkoló mértékét, valamint a fenntarthatósági törekvések és azok kommunikációját illeti. A Break Free From Plastic mozgalom által kikiáltott „Legnagyobb műanyagszennyező” bizonyítványával összevetve ugyanakkor mindjárt ott van a másik oldalon a szintén 2020-as Dow Jones Fenntarthatósági Index, amely ismét a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának[ix].

Ezek után egyértelműen adja magát a kérdés: hogyan lehet a legnagyobb műanyagszennyező a legfenntarthatóbb italgyártó vállalat is egyszerre? Ez egy nyilvánvaló paradoxon. A Coca-Cola története 1886 óta íródik[x]. A világ egyik legismertebb márkájára épülő multinacionális vállalat tőzsdén jegyzett, így mögötte valójában profitorientált részvényesek állnak. Ha megnézzük, számukra már 100 éve rendszerint osztalékot fizetnek ki[xi], hiszen erre épül az egész üzleti modelljük[xii]. A részvényesek számára tehát az osztalék kifizetése olyan elvárás, amely nehezen képzelhető el a termelés folyamatos növelése nélkül: ez pedig a környezeti terhelésük növekedését eredményezi évről évre[xiii]. Eközben a műanyag-ellenes mozgalmak korát éljük[xiv], így joggal feltételezhető, hogy éppen ezért aktuális most annyira a márkának, hogy jól csengő fenntarthatósági díjakat mutasson fel, hogy zöld színben tudja feltüntetni magát.

A Coca-Cola termékei hazánkban 1968 óta vannak jelen, de magyarországi termelésük csak 1996-ban indult el[xv]. Megvizsgálva a pénzügyi beszámolójukat jól látható, hogy az éves szinten megtermelt több milliárd forintos adózott eredményt évről évre szinte teljes mértékben kiviszik az országból[xvi]. A társaság tehát lassan 25 éve értékesít Magyarországon gyártott termékeket, amelyek csomagolása jelentős részben szemétként végezte[xvii] szennyezve környezetünket, míg a profitot a cég kiviszi az országból. Mára ugyan elismerik, hogy a probléma részesei[xviii], de ha közelebbről megnézzük, valójában a Coca-Cola a probléma egyik jelentős forrása[xix]. Egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fekteti, amely az ő esetükben egy ugyan drágább, de környezetbarátabb csomagolási formára történő áttérés lenne.

A Himalájától a magzatig

Az alapproblémát egy találós kérdés megválaszolása szemlélteti legdrámaibban: mi a közös a Mariana-árokban és a Himalájában? Sajnos a mértéktelen műanyagszennyezés jelenléte az összekötő kapocs a világ legmélyebb és legmagasabb pontja között is. Kínai kutatók már 2018-ban mikroműanyag-szennyezést jelentettek a világ legmélyebb részeiről. A Csendes-óceánban található Mariana-árok 6.000 – 11.000 méteres sávjában magasabb koncentrációban azonosítottak mikroműanyagot, mint az óceán felszínén[xx]. A világ másik legtávolabbi és érintetlennek gondolt pontján, a Himalája 8.848 méter magas csúcsához, a Mount Everesthez közel szintén mikroműanyagot találtak, valamennyi analizált hómintában[xxi].

Azonban nem kell messze menni, kézzelfogható példák is bizonyítják, mit is jelent ez a mindennapi életünkre nézve. A Bécsi Orvostudományi Egyetem tudósai a műanyag emberi szervezetben való jelenlétét vizsgálták. A kutatásban nyolc különböző ország önkénteseinek mintáit elemezték, és a 2018 októberében ismertetett eredmények tanúsága szerint minden résztvevő szervezetében kimutatható volt a műanyag jelenléte[xxii]. Ebből szinte már magától értetődően következik, mégis kétségbeejtő a tényekkel való szembesülés: valamennyien hetente 5 gramm[xxiii], vagyis egy bankkártyának megfelelő mennyiségű mikroműanyagot viszünk be a szervezetünkbe hetente, sőt a kutatások a mikroműanyag jelenlétét már a magzatot az édesanyával összekötő méhlepényben is kimutatták[xxiv].

 A profit számukra fontosabb, mint a bolygó jövője

A Coca-Cola hazai kommunikációja szerint a vállalat Magyarországon forgalmazott PET-palackjai 100%-ban újrahasznosíthatók, és a fejlesztések eredményeképpen a palackok átlagos újrahasznosított tartalma folyamatosan növekszik[xxv]. Alapul véve a 2018-as fenntarthatósági jelentésüket, bevallásuk szerint műanyag palackjai akkor 27% újrahasznosított tartalommal rendelkeztek[xxvi], továbbá egy sajtóközleményben ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra 40%-ra növelik azok újrahasznosított alapanyagtartalmát[xxvii]. Nyomon követve ezen célkitűzésük eredményét, egy 2020-as nyilatkozatukban már azonban azt olvashattuk, hogy az általuk gyártott műanyag palackok újrahasznosított tartalma visszaesett 24%-ra[xxviii], ezzel természetesen nem sikerült a 40%-os célt sem elérni. A jelenlegi kommunikációjukban erről a kudarcról nem esik szó, csupán egy újabb távlati ígéretről, hogy a társaság tervek szerint 2030-ra 50%-ra növeli a PET-ek újrahasznosított tartalmát[xxix]. Ez az ígéret ugyan növekedést mutat, de ezt érdemes összevetni az eddigi vállalások tényleges teljesítésével: korábban a Coca-Cola nem érte el a saját maga által meghatározott vállalásait. Nem lényegtelen továbbá, hogy az újrahasznosított anyag növekedése nem csupán a Coca-Cola önálló vállalása, hanem jogi követelmény is: az Európai Unió ún. SUP irányelve komoly elvárásokat fogalmaz meg közvetlenül az egyes tagállamok, de közvetve a gyártók (így a Coca-Cola) számára is. Többek között ebből is adódik, hogy az iparági szakértők szerint ez egyáltalán nem egy valóban ambiciózus vállalás[xxx], mikor már ma is elérhető környezetbarátabb alternatíva[xxxi].

De maradjunk csak a kétségkívül divatos kifejezésnél: „100%-ban újrahasznosítható PET palack”, és vizsgáljuk meg mit is jelent. A műanyag csomagolás esetében az Ellen McArthur Foundation kimutatása szerint jelenleg globálisan mindössze 2% az újrahasznosítás aránya egy zárt rendszerben, ahol a műanyagok újrafeldolgozása azonos vagy hasonló minőségben történik, 4%-a pedig egy alacsonyabb minőségű termékben hasznosul újra [xxxii]. Látjuk tehát, hogy a megoldásnak kikiáltott rePET mennyisége elenyésző a Földet percenként elárasztó 1 millió palackhoz képest[xxxiii]. Sőt, ha a műanyaggyártást-és felhasználást vizsgáló prognózisok nem csalnak, ez a gyártási volumen drasztikusan fog nőni az elkövetkezendőkben, és amennyiben megmarad az alacsony újrahasznosítás a mai szinten, 2050-re vizeinkben tömegét tekintve több műanyag lesz, mint hal[xxxiv]. Ráadásul a PET italcsomagolással  az a legfőbb probléma, hogy természetéből fakadóan csak egyszer-kétszer készülhet belőle újra élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő palack, utána legfeljebb alacsonyabb minőségű értékcsökkentett termék, például szőnyeg vagy ruhadarab[xxxv]. A 100%-ban újrahasznosíthatóság tehát legfeljebb elméletben igaz: az egyszer használatos italos PET-palackok még ha újra is hasznosulnának, molekuláris szinten „elfárad az anyag”[xxxvi] egy idő után, így végül nagy többségében szemétként végzik, vagyis egyértelmű az is, hogy nem járulnak hozzá a körforgásos gazdasági modell, és a Coca-Cola által kampányolt „Hulladékmentes Világ” kialakításához[xxxvii]. A nagymúltú love-brand tehát hiába próbálja meggyőzni a fogyasztókat az általuk sulykolt üzenetekkel, ezek a valóságban Földünk és természetes környezetünk számára nem jelentenek megfelelő megoldást. Mindaddig, amíg a Coca-Cola a saját vállalásainak hirdetésével van érdemben elfoglalva és nem a probléma valós megoldására koncentrál, addig csupán a helyzet drasztikus romlására lehet számítani.

Becsomagolt nyereményjáték 

Nem ördögtől való gondolat tehát az alternatív csomagolás bevezetése, hiszen a megoldás már ma is elérhető, kiszolgálva a környezettudatos fogyasztók egyre szélesebb rétegeit. Ott van például az alumínium italdoboz, amely a szakemberek szerint újrahasznosítás után mindössze 60 nap alatt visszakerülhet egy másik doboz formájában a boltok polcaira[xxxviii]. De a környezet pusztítását látva sokan a visszaváltható csomagolásformát is visszasírják[xxxix]. A Coca-Cola - bár azt kommunikálja, hogy tevékeny részese akar lenni egy fenntartható és hulladékmentes jövőnek -, mégsem mond le az egyszerhasználatos PET-palackokról, mert állításuk szerint az eltántorítaná a fogyasztóikat és visszaesne a forgalmuk. Emellett az álláspont mellett még Davosban, a 2020. évi Világgazdasági Fórumon is kiálltak[xl], ami világméretű botrányt eredményezett[xli].

A fentiekre való tekintettel tehát különösen áthallásos a Coca-Cola legújabb üzenete, miszerint „Az üres palack is érték”. A jelenleg futó kampányuk célja, hogy a vásárlók több információhoz jussanak az újrahasznosításról, és közben elmagyarázzák nekik, hogy vegyék ki a részüket a „Hulladékmentes Világ” létrehozásában[xlii]. A fogyasztóknak mantrázzák az újrahasznosítás fontosságát, miközben éppen a Coca-Cola az, aki ennél sokkal többet, valódi és érdemi lépéseket tehetne ennek érdekében. A kampányvideóban a magyar piac vonatkozásában előkerül ugyan, hogy 2020-ban 600 tonnával csökkentette a cég a műanyag felhasználását[xliii]. Ezt összevetve a megtermelt éves 3 millió tonna műanyag mennyiségével, csupán 0,02% csökkentést jelent, amire nem lehet egy vállalat sem büszke. Ez is azt igazolja, hogy a magasztos gondolatok mögött a fenntarthatósági törekvésekkel nehezen összeegyeztethető módon egy egyszerű nyereményjáték húzódik meg, amely valójában arra ösztönzi a fogyasztót, hogy minél több PET-palackba csomagolt üdítőitalt vásároljanak meg némi nyereményért, amivel aztán tovább növelik majd a Coca-Cola forgalmát és a profitját. Összességében a környezet védelme (jelen esetben az újrahasznosítás) csak egy mesterséges keret, amely kiemeli a fogyasztást ösztönző üzeneteket: maga a tényleges tartalom egyértelműen a nyereményjáték. De említhetnénk a tiszai PET-kupa kérdését is, amely szintén hasonló kettősséget mutat: önmagában nézve dicséretesnek is mondhatnánk a Coca-Cola jelenlétét a szemétszedő önkénteskedésben, de ha a vállalat működési modelljét és az évről-évre csak növekedő PET-kibocsátását[xliv]  nézzük, már fenntartásokkal kezelendő e nemes cselekedet. Különösen annak tükrében pikáns ez a történet, hogy alig két héttel ezelőtt az áradó Tiszán az országba beömlő szemét olyan volumenű volt, hogy a felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kénytelen volt harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget elrendelni, és a katasztrófával kapcsolatban megszólaltatott Greenpeace is úgy nyilatkozott, hogy „a legnagyobb mennyiségben a Coca-Cola által előállított üdítők eldobható palackjai özönlötték el a folyót”[xlv] 

Szavak vs. tettek

Ahhoz, hogy egy ekkora multinacionális vállalat a 135 éves múltjával a háta mögött végre átlépje a saját árnyékát, annál többre van szükség, minthogy jól csengő kampányreklámokkal, nyereményjátékokkal próbálja meg további fogyasztásra ösztönözni a vásárlókat.

Bár fontosak a szavak, továbbra is nagyobb súlya van a tetteknek. A HELL ENERGY az üdítőital-gyártók közül a világon elsőként kötelezte el magát az egyik legzöldebb alucsomagolás, a Hydro CIRCAL mellett. Ezáltal a cégcsoport 2021-től már garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumból készült italdobozba töltheti a termékeit, amelyek továbbra is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatók teljes minőségmegőrzés mellett. Ez is mutatja, hogy akit valóban foglalkoztat a bolygó jövője, az most tesz érte, nem pedig 5 vagy 10 év múlva. Az emberek ma már joggal várhatják el a gyártóktól, hogy felelősségtudatos döntéseikkel óvják a bolygót, és példát mutassanak más vállalatok számára is.

 A HELL ENERGY esetében a teljes portfólióra eső PET-kibocsátás már az elmúlt 5 évben 60%-kal csökkent, ami 2020-ban 5% alá szorult, és 2025-re pedig az 1%-ot sem fogja elérni. Egy újabb felelősségtudatos döntésnek köszönhetően a HELL ENERGY 2021. februárjától beszünteti a XIXO PET palackos szénsavas-üdítőitalainak gyártását, amely egyúttal azt jelenti, hogy ez a termékcsoport kizárólag aludobozos csomagolásban kerül forgalomba, ezzel is hozzájárulva a napjainkra elfogadhatatlan mértékűre duzzadt műanyagszennyezés megállításához.

A HELL ENERGY-nél mi már a tettek mezejére léptünk. Ideje, hogy a piac legnagyobb szereplője is felvegye a kesztyűt, és kövesse a példánkat!

Szerző: Csereklye Barnabás, a HELL ENERGY ügyvezetője

[i] L. Parker, ‘The world's plastic pollution crisis explained’, Environment, National Geographic, 2019, https://www.nationalgeographic.com/environment/habitats/plastic-pollution/, (utoljára letöltve 2021. február 06.)

[ii] Greenpeace Magyarország, ’ Veszélyben a műanyag hulladékok újrahasznosítása‘, Ember és társadalom, Greenpeace Magyarország, 2020, https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7259/veszelyben-a-muanyag-hulladekok-ujrahasznositasa/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[iii] Ellen MacArthur, ’Plastics and the circular economy’, Learning Hub, Ellen MacArthur, 2021, https://www.ellenmacarthurfoundation.org/explore/plastics-and-the-circular-economy, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[iv] D. Thomas, ’ Davos 2020: People still want plastic bottles, says Coca-Cola’, Business, BBC, 2020, https://www.bbc.com/news/business-51197463, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[v] The New Plastics Economy, ’Global Committment Progress Report 2019’, Publications, Ellen MacArthur Foundation, 2019, https://www.newplasticseconomy.org/assets/doc/Global-Commitment-2019-Progress-Report.pdf, (utoljára letöltve: 2020. február 06.)

[vi] S. Laville, ’ Coca-Cola admits it produces 3m tonnes of plastic packaging a year’, Business, The Guardian, 2019, https://www.theguardian.com/business/2019/mar/14/coca-cola-admits-it-produces-3m-tonnes-of-plastic-packaging-a-year, (utoljára letöltve: 2021. február 06.) 

[vii] E. Eonnet, ’ The Coca-Cola Company, PepsiCo and Nestlé named top plastic polluters for the third year in a row‘, News, Break Free From Plastic, 2020, https://www.breakfreefromplastic.org/2020/12/02/top-plastic-polluters-of-2020/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[viii] The New Plastics Economy, ’Global Committment Progress Report 2019’, Publications, Ellen MacArthur Foundation, 2020, https://www.newplasticseconomy.org/assets/doc/Global-Commitment-2020-Progress-Report.pdf, (utoljára letöltve: 2020. február 06.)

[ix] Coca-Cola HBC, ’ Coca-Cola HBC again named Europe‘s most sustainable beverage company’, News, Coca-Cola HBC, 2020, https://www.coca-colahellenic.com/en/media/news/sustainability_news/2020/coca-cola-hbc-again-named-europe-most-sustainable-beverage-company, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[x] The Coca-Cola Company, ’The birth of a refreshing idea’, History, The Coca-Cola Company, 2021, https://www.coca-colacompany.com/company/history/the-birth-of-a-refreshing-idea, (utoljára letöltve: 2021. febrár 06.)

[xi] N. Buehler, ’ If You Had Invested Right After Coca-Cola's IPO (KO)’, Stocks, Investopedia, 2020, https://www.investopedia.com/articles/markets/113015/if-you-had-invested-right-after-cocacolas-ipo.asp, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xii] The Coca-Cola Company, ’About The Coca-Cola Company’, Overview, The Coca-Cola Company, 2021, https://investors.coca-colacompany.com/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xiii] Gower et al., ‘Will companies reduce their plastic use?’, The Burning Question, Tearfund, 2020, https://wea-sc.org/wp-content/uploads/2020/04/2020-Tearfund-The-Burning-Question-En.pdf, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xiv] UN environment, ‘Our planet is drowning in plastic pollution’, Beat Plstic Pollution, UN Environment, 2021, https://www.unenvironment.org/interactive/beat-plastic-pollution/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xv] Coca-Cola Magyarország, ’A hazai Coca-Cola már történelem’, Rólunk, Coca-Cola Magyarország, 2021, https://www.coca-cola.hu/rolunk/tortenetunk/a-coca-cola-magyarorszagon/a-hazai-coca-cola-mar-tortenelem, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xvi] Pénzügyi beszámolójuk elérhető és letölthető: https://e-beszamolo.im.gov.hu/

[xvii] European Comission,’More than 40% of EU plastic packaging waste recycled’, Eurostat, European Comission, 2021, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210113-1, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xviii] Coca-Cola Magyarország, ’ Mit teszünk
a fenntartható jövőért?‘, Tegyünk a jövőnkért, Coca-Cola Magyarország, 2021, https://jatek.coke.hu/tegyunk-a-jovonkert#fenntarthato-jovo, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xix] T. Embury-Dennis, ’ Coca-Cola named world’s worst plastic polluter for third straight year’, Climate Change News, Independent, 2021, https://www.independent.co.uk/climate-change/news/coca-cola-plastic-pollution-nestle-pepsico-b1767370.html, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xx] Peng et al, ’ Microplastics contaminate the deepest part of the world’s ocean’, Article, Geochemical Perspectives Letters, 2018, https://www.geochemicalperspectivesletters.org/article1829/#, (letöltve: 2021. február 06.)

[xxi] Press, ’Microplastics Found Near The Top Of Mount Everest: Study’, World, NDTV, 2020, https://www.ndtv.com/world-news/microplastics-found-near-the-top-of-mount-everest-2328161, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxii] Schwabl et al, ’ Assessment of microplastics concentrations in human stool’, News, Medicine and Sience’, 2018, https://www.meduniwien.ac.at/web/en/about-us/news/detailsite/2018/news-october-2018/microplastics-detected-in-humans-for-the-first-time/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxiii] Dalberg Advisors et al, ’Assessing plastic ingestion from nature to people’, WWF International, 2019, http://awsassets.panda.org/downloads/plastic_ingestion_press_singles.pdf, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxiv] a. WION, ’ Microplastics found in the placentas of unborn babies for first time’, Scoece, WION, 2020, https://www.wionews.com/science/microplastics-found-in-the-placentas-of-unborn-babies-for-first-time-351801, (utoltjára letöltve: 2021. február 06.)

b.Ragusa et al, ’ Plasticenta: First evidence of microplastics in human placenta’, Environmental International, Science Direct, 2021, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160412020322297, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxv] Coca-Cola Magyarország, ’2020-ra 40 százalékban újrahasznosított műanyagba csomagolják az italokat’, Hulladékmentes Világ, Coca-Cola Magyarország, 2018, https://www.coca-cola.hu/tegyunk-jot/fenntarthatoan/hulladekmentes-vilag/coca-cola-magyarorszag-konnyebb-es-kornyezetkimelobb-palackok-jonnek, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxvi] Coca-Cola HBC Magyarország, ’Fenntarthatósági jelentés 2018’, Jelentése, Coca-Cola HBC Magyarország, 2018, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/m%C3%A9dia/jelent%C3%A9sek-kiadv%C3%A1nyok-esettanulm%C3%A1nyok/fenntarthatosagi-jelentes-2018, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxvii] Coca-Cola HBC Magyarország, ’ Coca-Cola Magyarország: Könnyebb és környezetkímélőbb palackok jönnek’, Hírek, Coca-Cola HBC Magyarország, 2018, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/m%C3%A9dia/h%C3%ADrek/fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g/2018/coca-cola-magyarorszag--koennyebb-es-koernyezetkimelbb-palackok-, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxviii] Coca-Cola HBC Magyarország, ’Palackból lett palack’, Hírek, Coca-Cola HBC Magyarország, 2020, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/m%C3%A9dia/h%C3%ADrek/fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g/2020/palackbol-lett-palackban-erkezik-a-boltokba-tavasszal-a-romerquelle, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxix] Coca-Cola HBC Magyarország, ’Hulladékmentes Világ’, Fenntarthatóság, Coca-Cola HBC Magyarország, 2021, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g/hullad%C3%A9kmentes-vil%C3%A1g,  (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxx] S. Simon, ’ Sustainability, Circular Economy and the Danger of Greenwashing’, Environment and Society, Collective Green, 2020, https://www.collectivegreen.de/sustainability-circular-economy-and-the-danger-of-greenwashing/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxi] A. Spink, ’ Don’t bottle it: why aluminium cans may be the answer to the world’s plastic problem’, Development, Geographical, 2019, https://geographical.co.uk/people/development/item/3560-aluminium-cans, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxii] World Economic Forum, Ellen MacArthur Foundation and McKinsey & Company, ’The New Plastics Economy — Rethinking the future of plastics’, Downloads, Ellen MacArthur Foundation, 2016, https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/EllenMacArthurFoundation_TheNewPlasticsEconomy_Pages.pdf (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxiii] Plastic Soup Foundation, ’ The World’s population consumes 1 million plastic bottles every minute’, News, Plastic Soup Foundation, 2017, https://www.plasticsoupfoundation.org/en/2017/07/the-worlds-population-consumes-1-million-plastic-bottles-every-minute/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxiv] World Economic Forum, Ellen MacArthur Foundation and McKinsey & Company, ’The New Plastics Economy — Rethinking the future of plastics’, Downloads, Ellen MacArthur Foundation, 2016, https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/EllenMacArthurFoundation_TheNewPlasticsEconomy_Pages.pdf (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxv] A. Holmes, ’ How many times can be recycled?’, Business, Earth911, 2017, https://earth911.com/business-policy/how-many-times-recycled/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxvi] Oberk, ’Downcycling’, Bottles Manufacturing, Oberk, 2018, https://www.oberk.com/packaging-crash-course/downcycling-temp, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxvii] L. Kass Boyle, ’The Myth of the Recycling Solution’, Environment, Plastic Pollution Coalition, 2015,  https://www.plasticpollutioncoalition.org/blog/2015/8/23/the-myth-of-the-recycling-solution, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxviii] The Aluminium Association, ’ Aluminum Can Recycling Holds at Historically High Levels’, News, The Aluminium Association, 2014, https://www.aluminum.org/news/aluminum-can-recycling-holds-historically-high-levels, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxix] Híradó, ’Betétdíjas lehet a PET-palack Magyarországon’, Belföld, Hyradó, 2020, https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2020/08/21/betetdijas-lehet-a-pet-palack-magyarorszagon, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xl] D. Thomas, ’ Davos 2020: People still want plastic bottles, says Coca-Cola’, Business, BBC, 2020, https://www.bbc.com/news/business-51197463, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xli] J. Calma, ’ Plastic giant Coca-Cola says people want its plastic’, Environment, The Verge, 2020, https://www.theverge.com/2020/1/22/21076868/plastic-bottle-coca-cola-davos-world-economic-forum, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xlii] The Coca-Cola Company, ’Segíts újrahasznosítani és nyerj!', Nyereményjáték, The Coca-Cola Company, 2021, http://jatek.coke.hu/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xliii] Coca-Cola Magyarország, ’ A Coca-Cola HBC Magyarország csomagolási innovációkkal csökkenti a környezeti lábnyomát’, Fenntarthatóság, Coca-Cola Magyarország, 2021, https://www.coca-cola.hu/tegyunk-jot/fenntarthatoan/hulladekmentes-vilag/innovaciokkal-csokkentettuk-kornezeti-labnyomunkat, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xliv] S. Laville, 'Coca-Cola increased its production of plastic bottles by a billion last year, says Greenpeace', Environment, The Guardian, 2017,  https://www.theguardian.com/environment/2017/oct/02/coca-cola-increased-its-production-of-plastic-bottles-by-a-billion-last-year-say-greenpeace, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xlv] Alfahír, 'A Tisza szennyezéséért a Coca-Cola is felelős a Greenpeace szerint', Címlap, Alfahír, 2021, https://alfahir.hu/2021/02/08/tisza_simon_gergely_greenpeace_kornyezetszennyezes, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)