A 15 éves Lean and Green programhoz mára több mint 500 vállalkozás csatlakozott európaszerte. A Hollandiából induló kezdeményezés célja, hogy támogassa a vállalatokat logisztikai folyamataik széndioxid kibocsátásának csökkentésében. Hogyan épül fel a Lean and Green program és miben segíti egy fenntartható logisztikai rendszer kialakítását? - ezekről a kérdésekről beszélgettünk Krázli Zoltánnal, a GS1 Magyarország szektormenedzsment igazgatójával. 

 Mióta és milyen formában működik Magyarországon a program?

A fél évszázados múltra tekintő GS1 nonprofit szervezet fejleszti és fenntartja a legszélesebb körben alkalmazott globális szabványokat, mint például a vonalkódot, a hatékony üzleti kommunikáció érdekében. Több országban a GS1 vállalta a Lean and Green programnak a helyi koordinálását, mert az ellátási lánc minden szereplőjével kapcsolatban vagyunk.

Magyarország 2019 novemberében csatlakozott hivatalosan a Lean and Green programhoz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társasággal közösen a Holland Királyság budapesti nagykövetségének megkeresésére. A program indulása itthon a COVID járvány miatt azonban 2021 nyarára tolódott. 

Miben segíti a Lean and Green program a résztvevő vállalatokat?

A program több pillérből épül fel, az első fontos része a mérési módszertanok biztosítása. Csak arra van befolyásunk, amit pontosan ismerünk, ezért kezdő lépésként nagyon fontos, hogy megtanulja minden vállalat precízen mérni a saját kibocsátását. Ez többek között olyan tényezőkből épül fel, mint az üzemanyaghasználat, a szállított tömeg vagy épp a futott kilométer. 

A mérések mellett fontos megismernünk azt is, hogy honnan tudjuk beszerezni a kibocsátás megállapításához szükséges adatokat. Milyen szoftverek mely adatait kell lekérnünk. Itt szintén módszertanokkal segítjük a vállalatokat, hogy minél gördülékenyebb legyen az adatgyűjtés.

Miután a vállalkozásnak rendelkezésére állnak a kibocsátási adatai és megismerte a jelenlegi állapotát következő lépésként egy úgynevezett akció tervet kell készítenie. Ez egy olyan fejlesztési terv, ami alapján éves szintre lebontva előkészíti magának a cég a CO2 kibocsátás csökkentését elősegítő lépéseket, fejlesztéseket. A tudatos tervezést évenkénti ellenőrzés követi, ami segít korrigálni a tervet, ha nem sikerült elérni a célértékeket. Ennek az akciótervnek az elkészítésében szintén segítséget nyújt a Lean and Green program.

Emellett a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok bekerülnek egy olyan szakmai közösségbe, ahol egymástól és a fenntartható megoldásokat kínáló szervezetektől tanulhatnak. 

Hogyan működik a program öt csillag rendszere és ki minősíti a vállalatokat?

Az öt csillagból felépülő minősítési rendszerünkben minden vállalatnak a saját akcióterve alapján kell haladnia. Az első csillag eléréséhez 5 év áll rendelkezésre, míg a másodiknál már csak három.  Minél előrébb haladnak a vállalkozások a minősítési rendszerben, annál pontosabban kell mérniük a kibocsátásukat. Emellett minden szinttel egyre nagyobb területet érintően kell csökkenteni a Scope 1-et (vállalat közvetlen kibocsátását). Ez azt jelenti az első csillag esetén, hogy a kibocsátás 50%-án belül kell 20%-ot csökkenteni. Ez a rugalmasság azért is fontos az első lépéseknél, mert a vállalatnak nem minden területre van azonos mértékű ráhatása például az alvállalkozók esetén, így maga tudja megválasztani a területeket, ahol elkezdi a csökkentést.

Az, hogy ki végzi a minősítést, országonként változó. A hitelesség és a szakmai elismerés mindenképp nagyon fontos a minősítést végző szervezet kiválasztásakor, ami lehet külső tanácsadó cég, a Lean and Green koordináló szervezet, egyetem vagy szakmai szervezet. Minden audit alapját a központilag meghatározott kritériumrendszerek adják. Magyarországon most alakul ki, hogy melyik lesz ez a minősítési mód, szervezet, a döntés a résztvevő vállalatokkal közösen történik. 

Milyen intézkedéseket tehet egy vállalat a fenntartható logisztika érdekében és milyen trendek láthatóak ezen a területen?

A kibocsátást csökkentő intézkedésekre számtalan eszköz van az egyszerű hétköznapi megoldásokon át a legújabb technológiai fejlesztésekig. Az egyik fő terület, a szállítmányozás, ahol a fuvartervezés, az üresjáratok csökkentése, a sofőrök vezetéstechnikájának javítása, a szállítási telítettség növelése mind-mind olyan feladat, amin sokat lehet javítani. A raktározásban szintén nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a raktár megfelelő hűtési-fűtési rendszere nagyban kihat az energiafelhasználására, vagy például az elrendezése segít a belső szállítási utak lerövidítésében, a párhuzamos folyamatok pedig csökkentik az üresjáratot. 

A logisztika az online vásárlás elterjedésével még nagyobb hangsúlyt kapott és úgy gondolom ezen a területen nagy változások várhatóak az elkövetkezendő időszakban. Az ESG jelentési kötelezettség szintén ezt a tendenciát erősíti. Bár a COVID alatt úgy tűnt a rövid ellátási láncok újra előtérbe kerülnek majd, de mivel ez egy elég költséges átalakítási folyamat, így erre nem látok jelenleg sok kezdeményezést. Azonban a digitalizáció, az automatizálás, a minél energiahatékonyabb működés sok-sok lehetőséget tartogat a jövőre nézve, ami elősegíti a széndioxid kibocsátás csökkentését.