Idén tavasszal hét miskolci középiskolából mintegy 392 diák töltötte ki a HELLo ALU iskolai aktivitás kérdőívét.
A HELLo ALU iskolai aktivitás középpontjában a szelektív hulladékgyűjtés és az ehhez kapcsolódó anyagáramlás áll. Az iskolákban 2023 tavaszán hulladékgyűjtő szigetek kerültek kihelyezésre, melyeknél információs táblák segítségével edukáljuk a diákokat a műanyag, az alumínium és a papír hulladékokról. A táblák mellett tanórák keretében beszélgettünk a fiatalokkal az egyes hulladéktípusokról és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, illetve kérdőív segítségével mértük fel a témához kapcsolódó tudásukat, érzéseiket.
A fiatalok háromnegyede TikTok-on informálódik a környezetvédelemről
A megkérdezettek 65%-át érdekli a környezetvédelem és több mint felük internetes hírportálokon tájékozódik a témában. A különböző média felületek közül új trendként a fiatalok háromnegyede a TikTok-ot tekinti a témában hiteles forrásnak, viszont sokuk nem ismer, vagy nem követ kimondottan zöld témákkal foglalkozó influenszereket.
Továbbra is fontos a szelektív hulladékgyűjtés oktatása
Az otthoni szelektív gyűjtésre a diákok majdnem 60% figyel és szintén hasonló arányban vannak azok, akik tudják hogyan kell helyesen szelektálni a hulladékot. A megkérdezettek 26%-ának azonban még további információkra lenne szüksége a megfelelő gyűjtésről, ezért is nagyon fontos az edukáció és további szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése, amikből mint az iskolákban, mint a közterületeken a diákok fele szerint nincsen elegendő.
Nem minden zöld, ami annak látszik
Vajon mennyire figyelnek a fiatalok a termékek zöld üzeneteire és kiszúrják-e a greenwashing jeleit? A válasz pedig nem más, mint hogy jelentős részük nagyon is tudatos már a témában. Az olyan kifejezések között, mint az “újrahasznosított” és “újrahasznosítható” a megkérdezett diákok 64% könnyen különbséget tud tenni, míg kicsit kevesebb mint harmaduk, még bizonytalannak érzi magát ezeknél a kijelentéseknél. A zöld színű termékeket, csomagolásokat szintén kicsivel több, mint 60%-ük nem ítéli meg automatikusan környezetbarátnak. Azonban a greenwashing egyik nagy negatív hatása kérdőív válaszainál is látszik, a fogyasztóknak csökken a bizalma a zöld üzenetekkel szemben. A fiatalok 42%-a érzi magát bizonytalannak az újrahasznosított csomagolások hitelességével kapcsolatban. A valóban környezetbarát termékek esetén azonban örülnének, ha ez meg lenne jelölve a terméken.
Bár környezetkárosítónak tartják a PET-palackot, mégis abból isznak a legtöbben
Bár a PET-palackot jelölték meg a legtöbben környezetkárosítónak és egészségkárosítónak, mégis a megkérdezettek 60%-a rendszeresen iszik belőle. Ez ellentmondásos azzal az eredménnyel, hogy a csomagolt üdítőitalok és vizek esetén a diákok fele fontosnak tartja a tudatos csomagolóanyag választást.
A csapvíz ivóvízként történő alacsony megítélése a kérdőív válaszaiból is tapasztalható. A fiatalok 20% iszik csak csapvizet, szintén hasonló arányban vannak, akik csak palackozott vizet isznak, a többi megkérdezett pedig vegyesen iszik mindkét fajta vízből.
Bár a PET palack újrahasznosítása minőségromlással jár, tehát csak gyengébb minőségű termék állítható belőle újra és az újrahasznosítás csupán 2-3 alkalommal történhet meg, mégis a válaszadók egyharmada a műanyag, az alumínium, a papír és az üveg közül a PET- palackot tartja a legtöbbször újrahasznosítható anyagnak. Szintén hasonló arányban vannak azonban, akik a minőségromlás nélkül, végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható alumíniumot jelölték meg a legtöbbször újrahasznosítható anyagnak.
A fiatalok nagyon nyitottak és fogékonyak a témában és több területen rendelkeznek már ismerettel, viszont a kérdőív válaszaiból is láthattuk, hogy az edukációnak nagyon fontos szerepe van, ahhoz hogy a fogyasztóinkkal közös tudjuk egy fenntarthatóbb jövő felé haladni.
