A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és egyre jobban felértékelődő kincs, mégis a csapvíz ivóvízként való fogyasztásának társadalmi megítélése lecsökkent. Kovács Károllyal a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) elnökével beszélgetünk arról, hogy mennyire értékeli a társadalmunk a vizet és miért fontos, hogy megváltozzon a csapvízzel kapcsolatos megítélésünk.
Miről szól az Önök által létrehozott Vízérték szemléletformáló program?
Ezt a programot a Hungarian Water Partnership-pel együttműködésben hoztuk létre, azzal a céllal, hogy felhívjuk a fogyasztók figyelmét a vezetékes vízellátás értékére és javítsuk a csapvíz ivóvízként való megítélését. Szakmai szemmel azt a kettősséget tapasztaljuk, hogy míg a vízről és a vízhez való hozzáférésről, mint alapvető emberi jogról és egyre jobban felértékelődő kincsről beszélünk, addig korlátozottan vagyunk hajlandóak fizetni is érte. Erre példa, hogy az országosan közüzemileg szolgáltatott víz díja átlagos 400 Ft/ m3, ami ugye 1000 litert jelent. A csapvíz egy első osztályú, nagyon jó minőségű áru, ami a házhozszállítási költségével együtt kerül ennyibe, ezen belül magának az ivóvíz minőségű vízkészletnek az értéke 4 Ft/m3, ami literenként 0,4 fillér. Tehát magának a vízkészletnek az értéke a társadalom értékítélete szempontjából valami egészen elképesztően alacsony. Ez teljes anomália, így ennek a szemléletnek az alakítására indítottuk a Vízérték szemléletformáló programot, amiben több szakmai partnerrel működünk együtt, többek között a Kék Bolygó Alapítvánnyal és a WWF-el.
Ha nem issza a lakosság a csapvizet, akkor ott a palackozott. Miért kéne áttérjünk a csapvízre?
Sajnálatos módon az előbb említett vízkészlet-érték nem csak Magyarországon, hanem Európa többi országában is hasonlóan alacsony értéket képvisel, még azokban az országokban is, ahol nagy a szárazság és szűkös vízkészletek állnak rendelkezésre.
Felmérésünk azt mutatja, hogy a magyar lakosság 97%-a hozzáfér a vezetékes vízszolgáltatáshoz, de egyharmada mégsem fogyaszt közvetlenül csapvizet. Míg a csapvíz esetén köbméter nagyságrendű vízért fizetünk 400 forintos díjat, addig a palackozott vizek esetén literenként 100 Ft-os értékről beszélünk. Ennek ellenére Magyarországon egy lakosra jutóan évente 120-130 liter palackozott vizet fogyasztunk. Így évente nagyjából annyi pénzt fizetünk ki palackozott vízért, mint amennyit a közműves, vezetékes vízellátásért.
Sokan nem bíznak igazán a csapból kifolyó víz minőségében, ezért inkább a palackozott vizeket választják.
A víz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Az ivóvíz, amit betáplálunk a hálózatba, a legtöbb esetben ásványvíz minőségű forrásból származik. A mikroműanyagok kérdése is felmerül a csapvíz kapcsán, de arról már kevesebbet beszélünk, hogy a palackozott vizekben nemzetközi kutatásokkal alátámasztottan nagyságrenddel nagyobb mikroműanyagrészecskeszámot találnak, illetve az üzletek polcain hónapokig álló víz minősége is romlik. A palackozás pedig önmagában óriási természetrombolás, rengeteg hulladékot jelent. Aki kiemelt minőséget szeretne inni csapvízből, annak az olyan kezdeményezéseket ajánljuk, mint a Floewater technológiája, ami a csapvízből az innovatív vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít, hulladék nélkül csomagolásmentesen.
Lesz-e komolyabb ivóvíz készlethiány a felmelegedés következtében?
A felmelegedés lokálisan és időben eltérő csapadék eloszlásokat fog okozni, a víz párolgása és lecsapódása felgyorsul. Ha gyorsabb a körforgás, akkor egy évben több csapadék is lehullhat, ennek a földrajzi eloszlása és intenzitása viszont változni fog. Kevesebb csapadékos nappal kell számolni, ugyanakkor rövidebb idő alatt jóval nagyobb mennyiség hullik le. Ez az egyenetlen elosztás árvizekhez, illetve hosszú ideig tartó szárazsághoz vezethet. A szárazság következtében, csökkenhet a folyók vízállása, ilyenkor előfordulhat, hogy csak korlátozott mennyiségben lehet a kutakból vizet kitermelni.
Egy másik probléma, hogy a nyári időszakban a talaj melegedése az esetleges fertőzési lehetőségeket növeli. A vízzel való takarékoskodás és a felmelegedés okozta kihívásokhoz mérnöki fejlesztésekkel kell megfelelően reagálnunk, ezekhez a beruházásokhoz pedig magasfokú társadalmi támogatás is kell. Meg kell megtanulnunk valóban értékelni a vizet.
