A gazdasági döntéshozók számára az üzleti innováció és a márkaépítés szempontjából is izgalmas kihívás a cégek felelősségvállalása. Ehhez ad a CSR Hungary egy olyan elméleti hátteret, mely segít kialakítani a mindennapok üzleti működésében egy rendszerszintű megközelítést. Takács Júliával, a CSR Hungary alapítójával, ügyvezetőjével beszélgettünk a hazai CSR kultúráról és a jelenlegi gazdasági helyzet hatásairól.
Miként segíti a CSR Hungary a vállalatokat? Miért van egy ilyen szervezetnek, szemléletformáló hatása?
A 2006-ban alapított CSR Hungary elsősorban azokat a vállalati döntéshozókat támogatja, akiknek fontos a felelősségvállalás és fenntarthatóság, az új gazdasági ismeretek megszerzése, valamint a személyes szellemi fejlődés. A CSR Hungary nem egy-egy kampányával, egy-egy alkalmon van jelen e témában, hanem folyamatosan, mint állandó vezető szereplő, irányt mutat. Folyamatos kapcsolatunk van a téma iránt érdeklődőkkel. Az évek során kialakult a bizalom irányunkba, állandó jelenlétünkkel hiteles szervezet lettünk a témában. Nem csak az elméleti, tudományos hátteret mutatjuk be - cégeknek, szervezeteknek-, hanem gyakorlati eszközöket is adunk a vállalati felelősség és fenntarthatóság értékeinek mindennapi működésbe való beépítéséhez.
A vállalati felelősségvállalás mennyire erősödött a magyar kultúrában az utóbbi években?
A vállalati felelősségvállalás motivációt ad az értékek követéséhez. Ha egy közösség elfogad bizonyos értékeket, akkor az átterjed a gyakorlati intézkedésekre, de a gondolkodásmód átálláshoz idő kell. A vállalati felelősségvállalás kommunikációja sokat fejlődött az utóbbi években. Ennek is köszönhető, hogy több jó ügyről szerzünk tudomást és egyre jobb támogatási rendszerek is kialakulnak, nem csak időszaki jelleggel, hanem hosszú távon is.
A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben növekszik az igény a szociális támogatásokra, de ez a cégek számára is egy megterhelő időszak. Hogyan reagálnak a vállalatok, nem kerül-e veszélybe a CSR kultúra? A cégek környezetvédelmi intézkedéseire milyen hatással van a mostani gazdasági helyzet?
A vállalati felelősség és fenntarthatóság rendszere magában foglalja a természeti és emberi források egyidejű tiszteletét is. Eltérő elemek kerülnek előtérbe válság idején és mások egy nyugalmi időszakban. Napjainkban fontos szerepet játszik a fenntarthatóság kérdésköre, ugyanakkor az energiaválság is komoly kérdéseket vet fel most, hiszen a társadalom veszélyeztetett csoportjai esetében fennállhat az életminőség, életszínvonal romlása, megélhetési gondokkal járó energiaszegénység léphet fel. Ha pedig az emberi erőforrásokkal van a probléma az sajnos hat a természeti környezetre is. Ez egy egymással összefüggő, kölcsönösségi viszonyt takaró páros.
A rossz gazdasági helyzet kevesebb tőkét, kevesebb pénzt jelent, ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a környezetre kevesebbet költünk, vagy hagyjuk pusztulni?
Ez egy többélű, árnyaltabb kérdés, nem könnyű megoldást találni rá, hisz egyensúlyt kell kialakítani az üzleti működésünk és az emberi és természeti erőforrások között. Válsághelyzetben a prioritási rendszer kialakítása nagyon fontos. A mostani szituációban a munkahelyek adhatnak stabil pontokat, értéket a dolgozóknak. Így tudnak segíteni saját mikrokörnyezetüknek (család, helyi közösség stb.) is. A környezetvédelmi projekteknél is jelenleg a szinten tartásra fókuszálnak a cégek és ha ezt sikerül biztosan tartaniuk, a válságból való kilábaláskor könnyebb az építkezés.
Sokszor vannak olyan cégek, akik a vállalati felelősségvállalást egy-egy kis akcióval “letudják”, a fogyasztókra tolják a felelősséget. Tud-e olyan jó projekteket mondani, amikben a növekvő környezettudatosság, a tudatos fogyasztói magatartás megjelenik úgy, hogy emellett a cég valóban tesz is a fenntarthatóbb működéséért?
Legjobb példának a CSR Hungary díjat elnyert vállalatokat tudnám megemlíteni és a megoldásokat nyújtó projektjeiket. A 2008 óta minden évben kiosztásra kerülő Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj értékeli Magyarország legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseit, projektjeit, és menedzsmentrendszereit az üzleti szektorban. Összesen 7 kategóriában díjaztuk idén a vállalatokat, többek között “Legjobb innováció a körkörös gazdaságért” kategóriában. A körforgásos gazdaság egyik legfontosabb eleme a hulladékgazdálkodás, és amennyire lehet zéró hulladék termelés elérése. Egyik mód, illetve megoldás az újrahasznosítható csomagolás, a másik az, ha a probléma, jelen esetben a csomagolás nem is létezik, azaz csomagolásmentes. A HELL ENERGY Magyarország Kft. új márkája a Floewater erre remek példa, hiszen egy egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű vizet kínál, méghozzá csomagolásmentesen éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára.
