Júniusban van az Óceánok Világnapja. A téma alkalmából a nemzetközi kutatásban résztvevő magyar kutatót, Jordán Ferencet kérdeztük a TARA kutatóhajóról, ami a bolygó óceánjainak állapotát vizsgálja.

Hogyan kapcsolódik a TARA kutatóhajó a műanyagszennyezéshez? Milyen kutatást végeznek ezen a területen?

A hajó mérései többek között a mikroműanyag-szennyeződés kutatásának egyik legnagyobb adatbázisát szolgáltatják, és persze az arra alapozott kutatásokat segítik. Egy kutatási projekt kifejezetten azt vizsgálja, mennyire érzékenyek a planktonikus élőlények a mikroműanyag-szennyeződésre. Amíg ezt nem tisztázzuk, addig a halakra vagy a madarakra kifejtett hatást sem fogjuk teljesen megérteni.

Milyen egyéb kutatásokat végeznek a hajóval?

Általános cél a mikroorganizmusok kutatása, eddig ismeretlen baktériumok és vírusok felfedezése, a nagyobb élőlények lárváinak térbeli mozgása, sztenderd globális adatbankok létrehozása. Ami a legfontosabb, hogy mindezen információ olyan rendszermodellekben legyen értelmezve, hogy okos indikátorokkal segíthessük a menedzsmentet és a döntéshozatalt. Nem elég a fajok latin neveit sorolgatni, ki kell számolni, mennyire működik jól vagy mennyire érzékeny a rendszer.

Észrevehető-e a mikroműanyagok jelenléte a planktonokon?

A Mariana-árok mélyétől a kutyánk beléig mindenhol ott van a mikroműanyag. Az érzékenyebb fajok anyagcseréjét komolyan veszélyeztetheti. Ez nem olyan látványos, mint amikor egy teknős belegabalyodik egy zacskóba, de hatásait tekintve sokkal komolyabb. Ha a planktonnak rossz, mindenkinek rossz: a halaknak is, nekünk is. Észre kellene venni lassan, hogy a tenger nincs messze tőlünk. A térképen igen, de hatásait tekintve nem. 

Milyen eredményeket hozott eddig a kutatás? Mire lehet következtetni az eredményekből?

Különféle projekteket szolgál a TARA hajó, sokféle kutatási iránnyal. Eddig például több mint 5500 új vírust fedeztek fel a 35 ezer vízmintát vizsgálva. Ez már önmagában is izgalmasan hangzik. Egyre jobban értjük azt is, hogyan hat a felmelegedett óceán intenzívebb párolgása, a rengeteg így keletkezett csapadék és az Amazonas emiatt minden eddigi rekordot megdöntő hozama a torkolat környékének kémiai és mikrobiális összetételére. A hordalékkal teli édesvíz bemosódása az űrből is látszik.

A Tara hajón végzett kutatások is bebizonyították, hogy a mikroműanyagok mindenhol fellelhetőek, teljesen belekerültek a körforgásunkba, ezért is nagyon fontos, hogy a műanyagok egyre több területen történő kiváltását ne csak  választható opciónak tekintsük.