Miközben a műanyagszennyezés élen jár[i], önmagában is annyi PET-palackot bocsát ki a Coca-Cola, amelyet a szükséges technológiai kapacitások és visszagyűjtési rendszerek híján[ii] jelenleg képtelenség teljes mértékben újrahasznosítani. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt zajos kommunikációs kampányokkal és nemzetközi díjakkal igyekszik elfedni, pedig a 2020-as években az egyszerhasználatos műanyag-csomagolással már nem lehet bekopogtatni a körforgásos gazdaság ajtaján[iii].

A New Plastics Economy adatai szerint több mint 200 ezer palack[iv] Coca-Cola termék gördül le percenként globálisan a futószalagról[v], így nem csoda – amint arról a The Guardian is beszámolt –, hogy a világ legnagyobb üdítőitalgyártó cégének műanyag csomagolóanyag-felhasználása meghaladja évente a 3 millió tonnát[vi]. Ennek tükrében aligha meglepő, hogy a Break Free From Plastic mozgalom 2020-ban immár sorozatban harmadszor tette a legnagyobb mértékű műanyagszennyezést okozó vállalatok objektív rangsorának élére a Coca-Colát[vii]. A Break Free From Plastic egyúttal azt is kiemelte, hogy az elmúlt évben a társaság nem ért el mérhető előrelépést a környezetkárosítás csökkentése terén[viii], hiába hallunk lassan napi szinten távolba mutató célkitűzéseikről és nehezen megfogható ígéreteikről. 

A legnagyobb műanyagszennyező, hogy lehet a legfenntarthatóbb?

Számtalan ellentmondás kövezi a Coca-Cola zöldre mosott útját, ami a tárgyilagosan kimutatható műanyagszennyezés sokkoló mértékét, valamint a fenntarthatósági törekvések és azok kommunikációját illeti. A Break Free From Plastic mozgalom által kikiáltott „Legnagyobb műanyagszennyező” bizonyítványával összevetve ugyanakkor mindjárt ott van a másik oldalon a szintén 2020-as Dow Jones Fenntarthatósági Index, amely ismét a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának[ix].

Ezek után egyértelműen adja magát a kérdés: hogyan lehet a legnagyobb műanyagszennyező a legfenntarthatóbb italgyártó vállalat is egyszerre? Ez egy nyilvánvaló paradoxon. A Coca-Cola története 1886 óta íródik[x]. A világ egyik legismertebb márkájára épülő multinacionális vállalat tőzsdén jegyzett, így mögötte valójában profitorientált részvényesek állnak. Ha megnézzük, számukra már 100 éve rendszerint osztalékot fizetnek ki[xi], hiszen erre épül az egész üzleti modelljük[xii]. A részvényesek számára tehát az osztalék kifizetése olyan elvárás, amely nehezen képzelhető el a termelés folyamatos növelése nélkül: ez pedig a környezeti terhelésük növekedését eredményezi évről évre[xiii]. Eközben a műanyag-ellenes mozgalmak korát éljük[xiv], így joggal feltételezhető, hogy éppen ezért aktuális most annyira a márkának, hogy jól csengő fenntarthatósági díjakat mutasson fel, hogy zöld színben tudja feltüntetni magát.

A Coca-Cola termékei hazánkban 1968 óta vannak jelen, de magyarországi termelésük csak 1996-ban indult el[xv]. Megvizsgálva a pénzügyi beszámolójukat jól látható, hogy az éves szinten megtermelt több milliárd forintos adózott eredményt évről évre szinte teljes mértékben kiviszik az országból[xvi]. A társaság tehát lassan 25 éve értékesít Magyarországon gyártott termékeket, amelyek csomagolása jelentős részben szemétként végezte[xvii] szennyezve környezetünket, míg a profitot a cég kiviszi az országból. Mára ugyan elismerik, hogy a probléma részesei[xviii], de ha közelebbről megnézzük, valójában a Coca-Cola a probléma egyik jelentős forrása[xix]. Egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fekteti, amely az ő esetükben egy ugyan drágább, de környezetbarátabb csomagolási formára történő áttérés lenne.

A Himalájától a magzatig

Az alapproblémát egy találós kérdés megválaszolása szemlélteti legdrámaibban: mi a közös a Mariana-árokban és a Himalájában? Sajnos a mértéktelen műanyagszennyezés jelenléte az összekötő kapocs a világ legmélyebb és legmagasabb pontja között is. Kínai kutatók már 2018-ban mikroműanyag-szennyezést jelentettek a világ legmélyebb részeiről. A Csendes-óceánban található Mariana-árok 6.000 – 11.000 méteres sávjában magasabb koncentrációban azonosítottak mikroműanyagot, mint az óceán felszínén[xx]. A világ másik legtávolabbi és érintetlennek gondolt pontján, a Himalája 8.848 méter magas csúcsához, a Mount Everesthez közel szintén mikroműanyagot találtak, valamennyi analizált hómintában[xxi].

Azonban nem kell messze menni, kézzelfogható példák is bizonyítják, mit is jelent ez a mindennapi életünkre nézve. A Bécsi Orvostudományi Egyetem tudósai a műanyag emberi szervezetben való jelenlétét vizsgálták. A kutatásban nyolc különböző ország önkénteseinek mintáit elemezték, és a 2018 októberében ismertetett eredmények tanúsága szerint minden résztvevő szervezetében kimutatható volt a műanyag jelenléte[xxii]. Ebből szinte már magától értetődően következik, mégis kétségbeejtő a tényekkel való szembesülés: valamennyien hetente 5 gramm[xxiii], vagyis egy bankkártyának megfelelő mennyiségű mikroműanyagot viszünk be a szervezetünkbe hetente, sőt a kutatások a mikroműanyag jelenlétét már a magzatot az édesanyával összekötő méhlepényben is kimutatták[xxiv].

 A profit számukra fontosabb, mint a bolygó jövője

A Coca-Cola hazai kommunikációja szerint a vállalat Magyarországon forgalmazott PET-palackjai 100%-ban újrahasznosíthatók, és a fejlesztések eredményeképpen a palackok átlagos újrahasznosított tartalma folyamatosan növekszik[xxv]. Alapul véve a 2018-as fenntarthatósági jelentésüket, bevallásuk szerint műanyag palackjai akkor 27% újrahasznosított tartalommal rendelkeztek[xxvi], továbbá egy sajtóközleményben ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra 40%-ra növelik azok újrahasznosított alapanyagtartalmát[xxvii]. Nyomon követve ezen célkitűzésük eredményét, egy 2020-as nyilatkozatukban már azonban azt olvashattuk, hogy az általuk gyártott műanyag palackok újrahasznosított tartalma visszaesett 24%-ra[xxviii], ezzel természetesen nem sikerült a 40%-os célt sem elérni. A jelenlegi kommunikációjukban erről a kudarcról nem esik szó, csupán egy újabb távlati ígéretről, hogy a társaság tervek szerint 2030-ra 50%-ra növeli a PET-ek újrahasznosított tartalmát[xxix]. Ez az ígéret ugyan növekedést mutat, de ezt érdemes összevetni az eddigi vállalások tényleges teljesítésével: korábban a Coca-Cola nem érte el a saját maga által meghatározott vállalásait. Nem lényegtelen továbbá, hogy az újrahasznosított anyag növekedése nem csupán a Coca-Cola önálló vállalása, hanem jogi követelmény is: az Európai Unió ún. SUP irányelve komoly elvárásokat fogalmaz meg közvetlenül az egyes tagállamok, de közvetve a gyártók (így a Coca-Cola) számára is. Többek között ebből is adódik, hogy az iparági szakértők szerint ez egyáltalán nem egy valóban ambiciózus vállalás[xxx], mikor már ma is elérhető környezetbarátabb alternatíva[xxxi].

De maradjunk csak a kétségkívül divatos kifejezésnél: „100%-ban újrahasznosítható PET palack”, és vizsgáljuk meg mit is jelent. A műanyag csomagolás esetében az Ellen McArthur Foundation kimutatása szerint jelenleg globálisan mindössze 2% az újrahasznosítás aránya egy zárt rendszerben, ahol a műanyagok újrafeldolgozása azonos vagy hasonló minőségben történik, 4%-a pedig egy alacsonyabb minőségű termékben hasznosul újra [xxxii]. Látjuk tehát, hogy a megoldásnak kikiáltott rePET mennyisége elenyésző a Földet percenként elárasztó 1 millió palackhoz képest[xxxiii]. Sőt, ha a műanyaggyártást-és felhasználást vizsgáló prognózisok nem csalnak, ez a gyártási volumen drasztikusan fog nőni az elkövetkezendőkben, és amennyiben megmarad az alacsony újrahasznosítás a mai szinten, 2050-re vizeinkben tömegét tekintve több műanyag lesz, mint hal[xxxiv]. Ráadásul a PET italcsomagolással  az a legfőbb probléma, hogy természetéből fakadóan csak egyszer-kétszer készülhet belőle újra élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő palack, utána legfeljebb alacsonyabb minőségű értékcsökkentett termék, például szőnyeg vagy ruhadarab[xxxv]. A 100%-ban újrahasznosíthatóság tehát legfeljebb elméletben igaz: az egyszer használatos italos PET-palackok még ha újra is hasznosulnának, molekuláris szinten „elfárad az anyag”[xxxvi] egy idő után, így végül nagy többségében szemétként végzik, vagyis egyértelmű az is, hogy nem járulnak hozzá a körforgásos gazdasági modell, és a Coca-Cola által kampányolt „Hulladékmentes Világ” kialakításához[xxxvii]. A nagymúltú love-brand tehát hiába próbálja meggyőzni a fogyasztókat az általuk sulykolt üzenetekkel, ezek a valóságban Földünk és természetes környezetünk számára nem jelentenek megfelelő megoldást. Mindaddig, amíg a Coca-Cola a saját vállalásainak hirdetésével van érdemben elfoglalva és nem a probléma valós megoldására koncentrál, addig csupán a helyzet drasztikus romlására lehet számítani.

Becsomagolt nyereményjáték 

Nem ördögtől való gondolat tehát az alternatív csomagolás bevezetése, hiszen a megoldás már ma is elérhető, kiszolgálva a környezettudatos fogyasztók egyre szélesebb rétegeit. Ott van például az alumínium italdoboz, amely a szakemberek szerint újrahasznosítás után mindössze 60 nap alatt visszakerülhet egy másik doboz formájában a boltok polcaira[xxxviii]. De a környezet pusztítását látva sokan a visszaváltható csomagolásformát is visszasírják[xxxix]. A Coca-Cola - bár azt kommunikálja, hogy tevékeny részese akar lenni egy fenntartható és hulladékmentes jövőnek -, mégsem mond le az egyszerhasználatos PET-palackokról, mert állításuk szerint az eltántorítaná a fogyasztóikat és visszaesne a forgalmuk. Emellett az álláspont mellett még Davosban, a 2020. évi Világgazdasági Fórumon is kiálltak[xl], ami világméretű botrányt eredményezett[xli].

A fentiekre való tekintettel tehát különösen áthallásos a Coca-Cola legújabb üzenete, miszerint „Az üres palack is érték”. A jelenleg futó kampányuk célja, hogy a vásárlók több információhoz jussanak az újrahasznosításról, és közben elmagyarázzák nekik, hogy vegyék ki a részüket a „Hulladékmentes Világ” létrehozásában[xlii]. A fogyasztóknak mantrázzák az újrahasznosítás fontosságát, miközben éppen a Coca-Cola az, aki ennél sokkal többet, valódi és érdemi lépéseket tehetne ennek érdekében. A kampányvideóban a magyar piac vonatkozásában előkerül ugyan, hogy 2020-ban 600 tonnával csökkentette a cég a műanyag felhasználását[xliii]. Ezt összevetve a megtermelt éves 3 millió tonna műanyag mennyiségével, csupán 0,02% csökkentést jelent, amire nem lehet egy vállalat sem büszke. Ez is azt igazolja, hogy a magasztos gondolatok mögött a fenntarthatósági törekvésekkel nehezen összeegyeztethető módon egy egyszerű nyereményjáték húzódik meg, amely valójában arra ösztönzi a fogyasztót, hogy minél több PET-palackba csomagolt üdítőitalt vásároljanak meg némi nyereményért, amivel aztán tovább növelik majd a Coca-Cola forgalmát és a profitját. Összességében a környezet védelme (jelen esetben az újrahasznosítás) csak egy mesterséges keret, amely kiemeli a fogyasztást ösztönző üzeneteket: maga a tényleges tartalom egyértelműen a nyereményjáték. De említhetnénk a tiszai PET-kupa kérdését is, amely szintén hasonló kettősséget mutat: önmagában nézve dicséretesnek is mondhatnánk a Coca-Cola jelenlétét a szemétszedő önkénteskedésben, de ha a vállalat működési modelljét és az évről-évre csak növekedő PET-kibocsátását[xliv]  nézzük, már fenntartásokkal kezelendő e nemes cselekedet. Különösen annak tükrében pikáns ez a történet, hogy alig két héttel ezelőtt az áradó Tiszán az országba beömlő szemét olyan volumenű volt, hogy a felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kénytelen volt harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget elrendelni, és a katasztrófával kapcsolatban megszólaltatott Greenpeace is úgy nyilatkozott, hogy „a legnagyobb mennyiségben a Coca-Cola által előállított üdítők eldobható palackjai özönlötték el a folyót”[xlv] 

Szavak vs. tettek

Ahhoz, hogy egy ekkora multinacionális vállalat a 135 éves múltjával a háta mögött végre átlépje a saját árnyékát, annál többre van szükség, minthogy jól csengő kampányreklámokkal, nyereményjátékokkal próbálja meg további fogyasztásra ösztönözni a vásárlókat.

Bár fontosak a szavak, továbbra is nagyobb súlya van a tetteknek. A HELL ENERGY az üdítőital-gyártók közül a világon elsőként kötelezte el magát az egyik legzöldebb alucsomagolás, a Hydro CIRCAL mellett. Ezáltal a cégcsoport 2021-től már garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumból készült italdobozba töltheti a termékeit, amelyek továbbra is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatók teljes minőségmegőrzés mellett. Ez is mutatja, hogy akit valóban foglalkoztat a bolygó jövője, az most tesz érte, nem pedig 5 vagy 10 év múlva. Az emberek ma már joggal várhatják el a gyártóktól, hogy felelősségtudatos döntéseikkel óvják a bolygót, és példát mutassanak más vállalatok számára is.

 A HELL ENERGY esetében a teljes portfólióra eső PET-kibocsátás már az elmúlt 5 évben 60%-kal csökkent, ami 2020-ban 5% alá szorult, és 2025-re pedig az 1%-ot sem fogja elérni. Egy újabb felelősségtudatos döntésnek köszönhetően a HELL ENERGY 2021. februárjától beszünteti a XIXO PET palackos szénsavas-üdítőitalainak gyártását, amely egyúttal azt jelenti, hogy ez a termékcsoport kizárólag aludobozos csomagolásban kerül forgalomba, ezzel is hozzájárulva a napjainkra elfogadhatatlan mértékűre duzzadt műanyagszennyezés megállításához.

A HELL ENERGY-nél mi már a tettek mezejére léptünk. Ideje, hogy a piac legnagyobb szereplője is felvegye a kesztyűt, és kövesse a példánkat!

Szerző: Csereklye Barnabás, a HELL ENERGY ügyvezetője

[i] L. Parker, ‘The world's plastic pollution crisis explained’, Environment, National Geographic, 2019, https://www.nationalgeographic.com/environment/habitats/plastic-pollution/, (utoljára letöltve 2021. február 06.)

[ii] Greenpeace Magyarország, ’ Veszélyben a műanyag hulladékok újrahasznosítása‘, Ember és társadalom, Greenpeace Magyarország, 2020, https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7259/veszelyben-a-muanyag-hulladekok-ujrahasznositasa/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[iii] Ellen MacArthur, ’Plastics and the circular economy’, Learning Hub, Ellen MacArthur, 2021, https://www.ellenmacarthurfoundation.org/explore/plastics-and-the-circular-economy, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[iv] D. Thomas, ’ Davos 2020: People still want plastic bottles, says Coca-Cola’, Business, BBC, 2020, https://www.bbc.com/news/business-51197463, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[v] The New Plastics Economy, ’Global Committment Progress Report 2019’, Publications, Ellen MacArthur Foundation, 2019, https://www.newplasticseconomy.org/assets/doc/Global-Commitment-2019-Progress-Report.pdf, (utoljára letöltve: 2020. február 06.)

[vi] S. Laville, ’ Coca-Cola admits it produces 3m tonnes of plastic packaging a year’, Business, The Guardian, 2019, https://www.theguardian.com/business/2019/mar/14/coca-cola-admits-it-produces-3m-tonnes-of-plastic-packaging-a-year, (utoljára letöltve: 2021. február 06.) 

[vii] E. Eonnet, ’ The Coca-Cola Company, PepsiCo and Nestlé named top plastic polluters for the third year in a row‘, News, Break Free From Plastic, 2020, https://www.breakfreefromplastic.org/2020/12/02/top-plastic-polluters-of-2020/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[viii] The New Plastics Economy, ’Global Committment Progress Report 2019’, Publications, Ellen MacArthur Foundation, 2020, https://www.newplasticseconomy.org/assets/doc/Global-Commitment-2020-Progress-Report.pdf, (utoljára letöltve: 2020. február 06.)

[ix] Coca-Cola HBC, ’ Coca-Cola HBC again named Europe‘s most sustainable beverage company’, News, Coca-Cola HBC, 2020, https://www.coca-colahellenic.com/en/media/news/sustainability_news/2020/coca-cola-hbc-again-named-europe-most-sustainable-beverage-company, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[x] The Coca-Cola Company, ’The birth of a refreshing idea’, History, The Coca-Cola Company, 2021, https://www.coca-colacompany.com/company/history/the-birth-of-a-refreshing-idea, (utoljára letöltve: 2021. febrár 06.)

[xi] N. Buehler, ’ If You Had Invested Right After Coca-Cola's IPO (KO)’, Stocks, Investopedia, 2020, https://www.investopedia.com/articles/markets/113015/if-you-had-invested-right-after-cocacolas-ipo.asp, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xii] The Coca-Cola Company, ’About The Coca-Cola Company’, Overview, The Coca-Cola Company, 2021, https://investors.coca-colacompany.com/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xiii] Gower et al., ‘Will companies reduce their plastic use?’, The Burning Question, Tearfund, 2020, https://wea-sc.org/wp-content/uploads/2020/04/2020-Tearfund-The-Burning-Question-En.pdf, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xiv] UN environment, ‘Our planet is drowning in plastic pollution’, Beat Plstic Pollution, UN Environment, 2021, https://www.unenvironment.org/interactive/beat-plastic-pollution/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xv] Coca-Cola Magyarország, ’A hazai Coca-Cola már történelem’, Rólunk, Coca-Cola Magyarország, 2021, https://www.coca-cola.hu/rolunk/tortenetunk/a-coca-cola-magyarorszagon/a-hazai-coca-cola-mar-tortenelem, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xvi] Pénzügyi beszámolójuk elérhető és letölthető: https://e-beszamolo.im.gov.hu/

[xvii] European Comission,’More than 40% of EU plastic packaging waste recycled’, Eurostat, European Comission, 2021, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210113-1, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xviii] Coca-Cola Magyarország, ’ Mit teszünk
a fenntartható jövőért?‘, Tegyünk a jövőnkért, Coca-Cola Magyarország, 2021, https://jatek.coke.hu/tegyunk-a-jovonkert#fenntarthato-jovo, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xix] T. Embury-Dennis, ’ Coca-Cola named world’s worst plastic polluter for third straight year’, Climate Change News, Independent, 2021, https://www.independent.co.uk/climate-change/news/coca-cola-plastic-pollution-nestle-pepsico-b1767370.html, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xx] Peng et al, ’ Microplastics contaminate the deepest part of the world’s ocean’, Article, Geochemical Perspectives Letters, 2018, https://www.geochemicalperspectivesletters.org/article1829/#, (letöltve: 2021. február 06.)

[xxi] Press, ’Microplastics Found Near The Top Of Mount Everest: Study’, World, NDTV, 2020, https://www.ndtv.com/world-news/microplastics-found-near-the-top-of-mount-everest-2328161, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxii] Schwabl et al, ’ Assessment of microplastics concentrations in human stool’, News, Medicine and Sience’, 2018, https://www.meduniwien.ac.at/web/en/about-us/news/detailsite/2018/news-october-2018/microplastics-detected-in-humans-for-the-first-time/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxiii] Dalberg Advisors et al, ’Assessing plastic ingestion from nature to people’, WWF International, 2019, http://awsassets.panda.org/downloads/plastic_ingestion_press_singles.pdf, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxiv] a. WION, ’ Microplastics found in the placentas of unborn babies for first time’, Scoece, WION, 2020, https://www.wionews.com/science/microplastics-found-in-the-placentas-of-unborn-babies-for-first-time-351801, (utoltjára letöltve: 2021. február 06.)

b.Ragusa et al, ’ Plasticenta: First evidence of microplastics in human placenta’, Environmental International, Science Direct, 2021, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0160412020322297, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxv] Coca-Cola Magyarország, ’2020-ra 40 százalékban újrahasznosított műanyagba csomagolják az italokat’, Hulladékmentes Világ, Coca-Cola Magyarország, 2018, https://www.coca-cola.hu/tegyunk-jot/fenntarthatoan/hulladekmentes-vilag/coca-cola-magyarorszag-konnyebb-es-kornyezetkimelobb-palackok-jonnek, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxvi] Coca-Cola HBC Magyarország, ’Fenntarthatósági jelentés 2018’, Jelentése, Coca-Cola HBC Magyarország, 2018, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/m%C3%A9dia/jelent%C3%A9sek-kiadv%C3%A1nyok-esettanulm%C3%A1nyok/fenntarthatosagi-jelentes-2018, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxvii] Coca-Cola HBC Magyarország, ’ Coca-Cola Magyarország: Könnyebb és környezetkímélőbb palackok jönnek’, Hírek, Coca-Cola HBC Magyarország, 2018, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/m%C3%A9dia/h%C3%ADrek/fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g/2018/coca-cola-magyarorszag--koennyebb-es-koernyezetkimelbb-palackok-, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxviii] Coca-Cola HBC Magyarország, ’Palackból lett palack’, Hírek, Coca-Cola HBC Magyarország, 2020, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/m%C3%A9dia/h%C3%ADrek/fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g/2020/palackbol-lett-palackban-erkezik-a-boltokba-tavasszal-a-romerquelle, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxix] Coca-Cola HBC Magyarország, ’Hulladékmentes Világ’, Fenntarthatóság, Coca-Cola HBC Magyarország, 2021, https://hu.coca-colahellenic.com/hu/fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g/hullad%C3%A9kmentes-vil%C3%A1g,  (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxx] S. Simon, ’ Sustainability, Circular Economy and the Danger of Greenwashing’, Environment and Society, Collective Green, 2020, https://www.collectivegreen.de/sustainability-circular-economy-and-the-danger-of-greenwashing/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxi] A. Spink, ’ Don’t bottle it: why aluminium cans may be the answer to the world’s plastic problem’, Development, Geographical, 2019, https://geographical.co.uk/people/development/item/3560-aluminium-cans, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxii] World Economic Forum, Ellen MacArthur Foundation and McKinsey & Company, ’The New Plastics Economy — Rethinking the future of plastics’, Downloads, Ellen MacArthur Foundation, 2016, https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/EllenMacArthurFoundation_TheNewPlasticsEconomy_Pages.pdf (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxiii] Plastic Soup Foundation, ’ The World’s population consumes 1 million plastic bottles every minute’, News, Plastic Soup Foundation, 2017, https://www.plasticsoupfoundation.org/en/2017/07/the-worlds-population-consumes-1-million-plastic-bottles-every-minute/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxiv] World Economic Forum, Ellen MacArthur Foundation and McKinsey & Company, ’The New Plastics Economy — Rethinking the future of plastics’, Downloads, Ellen MacArthur Foundation, 2016, https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/EllenMacArthurFoundation_TheNewPlasticsEconomy_Pages.pdf (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxv] A. Holmes, ’ How many times can be recycled?’, Business, Earth911, 2017, https://earth911.com/business-policy/how-many-times-recycled/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxvi] Oberk, ’Downcycling’, Bottles Manufacturing, Oberk, 2018, https://www.oberk.com/packaging-crash-course/downcycling-temp, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxvii] L. Kass Boyle, ’The Myth of the Recycling Solution’, Environment, Plastic Pollution Coalition, 2015,  https://www.plasticpollutioncoalition.org/blog/2015/8/23/the-myth-of-the-recycling-solution, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxviii] The Aluminium Association, ’ Aluminum Can Recycling Holds at Historically High Levels’, News, The Aluminium Association, 2014, https://www.aluminum.org/news/aluminum-can-recycling-holds-historically-high-levels, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xxxix] Híradó, ’Betétdíjas lehet a PET-palack Magyarországon’, Belföld, Hyradó, 2020, https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2020/08/21/betetdijas-lehet-a-pet-palack-magyarorszagon, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xl] D. Thomas, ’ Davos 2020: People still want plastic bottles, says Coca-Cola’, Business, BBC, 2020, https://www.bbc.com/news/business-51197463, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xli] J. Calma, ’ Plastic giant Coca-Cola says people want its plastic’, Environment, The Verge, 2020, https://www.theverge.com/2020/1/22/21076868/plastic-bottle-coca-cola-davos-world-economic-forum, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xlii] The Coca-Cola Company, ’Segíts újrahasznosítani és nyerj!', Nyereményjáték, The Coca-Cola Company, 2021, http://jatek.coke.hu/, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xliii] Coca-Cola Magyarország, ’ A Coca-Cola HBC Magyarország csomagolási innovációkkal csökkenti a környezeti lábnyomát’, Fenntarthatóság, Coca-Cola Magyarország, 2021, https://www.coca-cola.hu/tegyunk-jot/fenntarthatoan/hulladekmentes-vilag/innovaciokkal-csokkentettuk-kornezeti-labnyomunkat, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xliv] S. Laville, 'Coca-Cola increased its production of plastic bottles by a billion last year, says Greenpeace', Environment, The Guardian, 2017,  https://www.theguardian.com/environment/2017/oct/02/coca-cola-increased-its-production-of-plastic-bottles-by-a-billion-last-year-say-greenpeace, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

[xlv] Alfahír, 'A Tisza szennyezéséért a Coca-Cola is felelős a Greenpeace szerint', Címlap, Alfahír, 2021, https://alfahir.hu/2021/02/08/tisza_simon_gergely_greenpeace_kornyezetszennyezes, (utoljára letöltve: 2021. február 06.)

Egy alumíniumdobozt csak egyszer kell elsődleges nyersanyag felhasználásával előállítani, hiszen utána akár végtelenszer újrahasznosítható, mégpedig saját funkciójában, italdobozként. Ezzel szemben egy műanyag palack csak maximum egyszer vagy kétszer hasznosul újra élelmiszercsomagolásként, utána már csak például ruhához, bútorhoz, vagy egyéb használati tárgyak előállításához alkalmazzák.

A XIXO szénsavas italait többek között ezért töltjük februártól kizárólag aludobozba, kivezetve ezáltal a PET palackot a kategóriából. Lépésünkkel nem titkoltan példát is szeretnénk mutatni, hiszen ma Magyarországon az üdítőitalok túlnyomó többségét műanyag csomagolásban lehet megvásárolni. Cégcsoportunk újabb nagy lépést tett a környezetvédelem és a fenntarthatóság útján.

Földünk és vizeink élővilágát a műanyagszennyezés nagymértékben veszélyezteti. A világon minden percben egymillió darab műanyag dobozos üdítőt értékesítenek. Ez azt jelenti, hogy naponta 1,3 milliárd PET palackot vesznek meg az emberek és dobnak ki. Sajnos csekély mennyiséget gyűjtünk össze szelektíven, de a legfőbb baj az, hogy a műanyagok újrahasznosításához szükséges kapacitások és visszagyűjtési rendszerek híján jelenleg képtelenség a gyártók által kibocsátott mennyiséget teljes mértékben a növekvő termelés ütemében újrahasznosítani.

A HELL csoportnál vállaltuk, hogy 2025-ig egészen 1% alá csökkentjük a PET palackok alkalmazását portfóliónkban. Ezen cél felé haladva, immáron a globálisan legnépszerűbb termékcsoportnál, a szénsavas üdítőknél szüntettük meg ezt a kiszerelést. Ráadásul a világon az első italgyártóként használjuk a norvég Hydro által gyártott, garantáltan legalább 75% újrahasznosított tartalommal bíró alumíniumot csomagolóanyagként aludobozaink esetében.

Az alumínium italdobozok a PET palackokkal szemben – megfelelő gyűjtés és kezelés mellett – akár végtelenszer és teljes mértékben, minőségvesztés nélkül újrahasznosíthatók. Hulladékanyagként is kiemelkedően értékesek az összes többi italcsomagolás között, hiszen gyűjtésük és újrahasznosításuk is a könnyen, hatékonyan oldható meg. 60 nappal azután, hogy a fogyasztó a szelektív hulladéktárolóba dobott egy aludobozt, a gyors újrahasznosítási folyamatnak köszönhetően, akár ismételten alumíniumdobos késztermékként kerülhet a boltok polcaira.

Újrahasznosítása ráadásul 95%-os energiamegtakarítással valósítható meg az elsődleges gyártáshoz képest.

A műanyagszennyezés mára az egyik legsúlyosabb globális környezetvédelmi problémává
vált. A műanyag szemét és bomlástermékei, a sarkvidékektől a hazai folyókon át  az óceánokig a
világ minden tájára eljutottak. Az egyszer használatos műanyag teljes lebomlási ideje ugyanis akár 450 év is lehet. Mikroműanyagok formájában pedig a szervezetünkbe is bekerülnek. Ám van más választás. Íme 5 tény, ami az aludoboz mellett szól!