Napjaink egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívása a csomagolások újrahasznosítása és visszaforgatása a gazdaságba. A fogyasztók ma már tudatosan választják a környezetbarát termékeket, azonban nem mindegyik alapanyag alkalmas a maradéktalan, gyors és költséghatékony újrahasznosításra. Kedvenc üdítőitalaink döntően három különböző fajtájú csomagolásban találhatók meg a boltok polcain: műanyag palackokban, üvegpalackokban és alumínium italdobozokban. A döntés nehéz lehet még egy tudatos vásárló számára is, hisz egy igazán összetett kérdéskörről van szó. Most ennek járunk, hogy a cikkünk végére egyszerű és érthető válaszokat kapjunk: mikor is választunk jól

1. lépés: Hogyan készülnek?

A fogyasztói társadalom óriási mennyiségű palackozott vizet, üdítőt és más italokat vásárol nap mint nap. Ez az igény pedig évről évre egyre csak nő. A csomagolóanyag környezetre gyakorolt hatását egész életciklusára nézve érdemes megvizsgálni. Először is figyelembe kell venni, hogy mégis hogyan kerültek a boltok polcaira?

Műanyag

Nevéből is adódóan egy mű, tehát mesterségesen anyagról van szó. Mesterséges előállítása jól indokolja az elmúlt években egyre erősödő műanyag ellenes hangulatot. A műanyagok 99%-a fosszilis energiahordozóból, kőolajból és földgázból készül. Ezeket az alapanyagokat apróbb darabokká alakítják, úgynevezett monomerekké, majd kémiailag összekötik, így hosszú láncokat hoznak létre, amelyeket polimereknek neveznek. Ezek a polimerek alkotják a műanyagot, amelyből aztán vizes palackok készülnek.

A műanyagok előállításához szükséges nyersanyagok kinyeréséhez szükséges, az óceánjainkban történő olajfúrás és a földgáz repesztése káros hatással van a környezetünket - és veszélyezteti egészségünket. Rendkívül fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hisz az Európai Parlament és a Tanács 2019/904 irányelve alapján az uniós tagállamok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni bizonyos az egyszer használatos műanyagokat forgalomba hozatalának megtiltása érdekében. Magyarországon a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján tilos bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket (például szívószál) 2021. július 1. napjától forgalomba hozni.

Pontszám: 2/5

Üveg

Összetételét tekintve lényegében cseppfolyósított homok, szódabikarbóna – ami egy természetesen előforduló nátrium-karbonát, mészkő, újrahasznosított üveg és különféle adalékok alkotják az italainkat tároló üvegpalackokat.

A mészkő segít megakadályozni az üveg mállását, és értékes alapanyag az üvegpalackok számára. Az üledékes kőzetet általában egy kőbányából bányásszák - akár a föld felett, akár a föld alatt. A környezet szempontjából a mészkőbányászat viszont szennyezheti a vizet és hozzájárulhat a zajszennyezéshez.

Pontszám: 4/5

Aludobozok

Egy teljesen új alumínium doboz bauxitból készül. A bauxitbányászat viszonylag hatékonynak tekinthető, hisz egy négyzetméter földfelszínről egy év alatt egy tonna nyersanyag kinyerését teszi lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy az italos dobozok többsége ma már nem elsődleges nyersanyagból, hanem nagyrészt újrahasznosított alumíniumból készülnek. Európában az aludobozok újrahasznosított tartalma már 70% felett található, ráadásul a bezárt lelőhelyeket teljes mértékben rehabilitálják ezzel visszaállítva eredeti állapotát.

Pontszám: 4/5

2. lépés: Szállítás

A különböző anyagokba becsomagolt termékek szállításából adódó környezeti terhelés alapanyagonként eltérő.

Műanyag

A műanyag palackok szállításából adódó környezeti terhelés költségei akár meg is haladhatják a műanyag palack létrehozásának költségeit. Ez természetesen távolságtól is nagyban függ, viszont elég nyugtalanító ebbe belegondolni is.

Alapvetően a műanyag palackok nagyon könnyűek, viszont a palackok formája nem teszi lehetővé a helyhatékony a szállítást, hisz egy szorosan megpakolt kamion raktere minden esetben ’levegőt’ is szállít. Kevesebb termékkel megpakolt kamionnak pedig többször kell fordulnia, így a könnyű palackok szállítása összeségében közepes üzemanyagszükséglettel jár.

Pontszám: 3/5

Üveg

Az üvegpalackoknak van egy nagy és tagadhatatlan, környezetterhelő hozadéka - ezek a palackok bizony nehezek. Az üvegpalackok szállítása ezáltal lényegesen több energiát igényel, mint a könnyebb műanyag palackos társaik. Az üveg ráadásul törékeny, ezért a szállítmányozók nem tudják olyan szorosan csomagolni az üvegpalackokat egy teherautóba, mint a műanyag palackokat vagy alumínium italdobozokat.

Pontszám: 2/5

Aludobozok

Az emberek szeretik az aludobozokat, mert kicsik, könnyűek és légmentesek. Praktikus formájuk és méretük azt eredményezi, hogy az aludobozos italok szállításával üzemanyagot takarítunk meg - több doboz kevesebb helyen is elfér, könnyű súlyuk pedig kevesebb üzemanyag felhasználást jelent. Mivel az alumínium nem különösebben törékeny, a dobozok szállításához kevesebb karton csomagolás szükséges, így biztosítva további helyet az újabb dobozoknak. Egy teherautón hozzávetőlegesen 2,5-szer több alumíniumdoboz fér el más italcsomagolásokhoz képest.

Pontszám: 5/5

3. lépés: Hova kerülnek

Megvettem, megittam, kiürült – utána mi történik? Mind a műanyag, az üveg és az alumínium csomagolás újrahasznosítható. Lenne.

Műanyag

A műanyagok újrahasznosítási aránya meglehetősen alacsony – a valaha előállított műanyag mindössze 9%-át dolgozták fel újra. A nem újrahasznosított műanyag egy kisebb részét energiát előállítva égették el, nagyobb részét hulladéklerakóba küldték, ahol akár 500 évig is tarthat mire végül lebomlik. Fontos megjegyezni, hogy emellett a műanyag jelentős része továbbra is szemétként természeti rendszereinkbe szivárog és pusztítja azokat. Ennek eredményeképpen az évszázad közepére óceánjainkban több műanyag lehet, mint hal.

Pontszám: 2/5

Üveg

Az üvegpalackok 100%-ban minőségük romlása nélkül végtelenül újrahasznosíthatók. Ezt nem lehet mondani a műanyagról. A szelektíven gyűjtött tört üvegből korlátlan alkalommal lehet újra üvegpalackot gyártani, azonban az újrahasznosításhoz nagyon magas hőmérsékletre kell hevíteni az anyagot és ott formázni. Ez ugyancsak túlzóan sok energiát igényel és nagy a szénlábnyoma is. Betétdíjas üvegpalack esetén a kérdés árnyaltabb, összetettebb. Ilyenkor nem kell új üvegpalackot előállítani, azonban a visszaváltott palackot vissza kell szállítani az üdítő töltését végző vállalathoz. Környezetterhelő vegyszeres mosás után új címkét helyeznek el rajtuk és új zárókupakra, tehát minimálisan új nyersanyagra is szükség van. Az összhatás azonban kisebb, mint ásványi anyagból egy új üveg palack előállítása.

Pontszám: 3/5

Aludobozok

Az üveghez hasonlóan az alumínium dobozok is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatók. Az alumínium újrahasznosítása gyors és gazdaságos, hisz az elsődleges gyártáshoz szükséges energia mindössze 5% át igényli, így ökológiai lábnyom tekintetében is hatékonyabb italcsomagolás. Ezt igazolja, hogy a valaha forgalomba került alumínium 75%-a ma is forgalomban van. Az újrafeldolgozási programok részeként világszerte újrahasznosítják őket. Egy megfelelő helyre kerülő alumínium italdobozból 60 nap múlva újra termék lehet az üzlet polcain.

Pontszám: 5/5

És a győztes…

#1 Aludoboz

A legjobb választás az egyszeri italok vásárlásakor a végtelenszer újrahasznosítható alumínium italdoboz. Mindig, amikor újrahasznosított aludobozokat vásárolsz biztos lehetsz benne, hogy környezettudatosan döntöttél. Alacsony szállítási lábnyomuk és könnyű újrahasznosíthatóságuk győztessé teszi őket.

Összesített pontszám: 14/15

#2 Üveg

Második helyezett az üveg lett. Az üvegcsomagolású italokat akkor érdemes választani, ha nincs lehetőségünk újrahasznosított dobozok mellett dönteni. Az üvegpalackok viszonylag ártalmatlan alapanyagokból készülnek, és az alumínium dobozokhoz hasonlóan teljesen újrahasznosíthatók. Nehéz súlyuk és szállítási lábnyomuk miatt kapott alacsonyabb értékelést az alumíniumhoz képest.

Összesített pontszám: 9/15

#3 Műanyag palack

Ugyan a szállítás során a műanyagnak kisebb a környezeti terhelése az üveggel szemben, de nehéz figyelmen kívül hagyni a gyártás során felhasznált hatalmas fosszilis nyersanyag igényét és a teljes élete során keletkező szénlábnyomot. Ráadásul az a műanyag, amely nem kerül a szelektív gyűjtőbe, hatalmas szennyező anyag lehet a környezetünkben, pusztítva az élővilágot és szennyezi az ökoszisztémákat. Felelőtlen műanyaghasználatunk rombolja a bolygót, ezért került a ranglista legaljára.

Összesített pontszám: 7/15

A  cikk Lauren Murphy: Beverage Container Showdown: Plastic vs. Glass vs. Aluminum tanulmánya alapján készült, amely eredeti angol nyelven az alábbi linken érhető el: https://earth911.com/living-well-being/recycled-beverage-containers/.

A napokban egy újabb kárelhárítási készültséget készültséget kellett elrendelni a Szamos magyarországi szakaszán, hisz percenként 100-120 műanyag palack ömlik át a román határon - számolt be a Telex. Az esőzések következtében megduzzadtak a folyók, amik jelentős mennyiségű szemetet sodornak magukkal a vízgyűjtő területekről. A műanyagszennyezés mértéke pedig évről évre nő.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Ki felelős a hatalmas műanyagszennyezésért?

A közelmúltban napvilágott látott egy kutatás is, miszerint mindössze húsz nagyvállalat felelős a teljes globális műanyaghulladék-kibocsátás több mint feléért jelent meg az Origon. A következő öt évben az egyszer használatos műanyagok előállítására vonatkozó termelési kapacitás világszerte több mint 30 százalékkal nőhet. A gyártói felelősség tehát megkérdőjelezhetetlen és hatalmas szerepet játszik a tudatos beszerzés.

Egyre többet hallunk a környezetünket elárasztó műanyag hulladékról. Az esztétikai problémák mellett sokasodnak a hírek arról, hogy a folyókon az úszó szemét dugókat képez, az állatok belegabalyodnak a műanyag hálókba, csapdába esnek az eldobott palackokban, az elhullt állatok gyomra teli van műanyag törmelékkel, és az emberi szervezetben is kimutatták már. Találtak már mikroműanyagot sörben, ivóvízben vagy étkezési sóban, így gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy mára valamennyi élő szervezetben található mikroműanyag. Évente egy átlagos ember több, mint 90,000 mikroműanyagot fogyaszt el, és ez akkumulálódik életünk során. Pontos élettani hatásuk még nem tisztázott.

Hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

"Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre." - írja a 444.hu

Újabb gyártó tett jelentős lépést a fenntarthatóság irányába! A sörgyárak közül elsőként a Heineken vonta ki a PET palackos termékeket a portfóliójából, így újabb lépéssel kerültünk közelebb a műanyagmentes élethez.

A Heineken Hungária az első PET palack mentes nagyüzemi sörgyártó

Az egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívás ma a csomagolások újrahasznosítása és visszaforgatása a gazdaságba. A fogyasztók ma már tudatosan választják a környezetbarát csomagolóanyagban elérhető termékeket, azonban nem mindegyik alapanyag alkalmas a maradéktalan, gyors és költséghatékony újrahasznosításra.

Az alumínium 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható anyag, ráadásul gyorsan és gazdaságosan. Ezt kihasználva, az italgyártók ambiciózus fenntarthatósági céljaik teljesítésében az alumínium csomagolás segíthet leginkább, beleértve a magasabb újrahasznosított tartalmat, valamint az italcsomagolásuk fokozott visszagyűjtését és újrahasznosítási arányát. Reméljük további sörgyártók fogják követni a holland márka lépését.   

Erre igyuk a Heinekenünket az esti meccsen!  

Ma ünnepeljük a Föld napját, az 1970-ben indult mozgalom célja pedig nem is lehet más, minthogy felhívja a figyelmet a természeti értékek megóvására. A jeles napon rendszeresek a faültetések és a szemétszedések. A mozgalom az Egyesült Államokból indult, aztán 1990-re sikerült átlépni vele az országhatárt, és nemzetközi programsorozattá szervezni. Azóta Magyarországon is rendszeresek a környezetvédelmi és edukációs programok. Ha valaki például bekukkant az ELTE Füvészkertbe, akkor idén is érdekes szabadtéri programokat találhat.

Minden évnek megvannak a témái, a 2013-as Föld napja arról szólt, hogy nézzünk szembe a globális éghajlatváltozással, a 2014-es központjában a zöld városok álltak, azaz, hogyan lehet fenntarthatóbbá tenni városainkat, és csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat. A 2016-os Föld napja bolygónk fáiról és az erdősítésről szólt, ám nemcsak emiatt volt különleges a nap, hanem azért is, mert 175 nemzet ezen a napon írta alá a 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson megszövegezett klímaszerződést, amiben vállalták, hogy nem hagyják, hogy átlaghőmérséklet növekedés nagyobb legyen, mint az ipari forradalom előtti idők átlaghőmérsékletének két százaléka.

Ha környezetvédelemről van szó, mint jól látszik, elkerülhetetlen, hogy szóba kerüljön a globális felmelegedés. Ha pedig globális felmelegedés, akkor az is elkerülhetetlen, hogy említést tegyünk a műanyagiparról, ami napjainkra a második legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátó lett. A műanyaghulladék ugyanis nemcsak csúnya, hanem a felmelegedés egyik legfőbb okozója.

Senki ne áltassa magát!

A műanyag nemcsak az előállítása miatt környezetterhelő, hiszen a legyártásához is olajra és földgázra van szükség, de azért is rendkívül veszélyes, mert ha egyszer kikerül a természetbe, nem tud nem szennyezni. A műanyag a napfény, a meleg, a víz hatására apró műanyagrostokra, mikroműanyagok bomlik, amit az állatok és az ember is akarva-akaratlanul elfogyaszt, ezért így vagy úgy, de mérgezi a teljes táplálékláncot.

A legújabb kutatások szerint már a fitoplanktonokban is megtalálható a mikroműanyag, ami teljesen kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Az apró planktonok ugyanis, ahogy Sir David Attenborough is mondta, sokkal fontosabbak a légkör számára, mint az összes esőerdő együtt. A planktonok nemcsak azon mesterkednek, hogy ellopják Rák uraságtól a herkentyűburger receptjét, hanem ők nyelik el a légköri szén-dioxid jelentős részét is, ráadásul ők termelik az általunk belélegzett oxigén felét is, nem mellesleg pedig annak a táplálékláncnak az alapját jelentik, amitől a teljes óceáni élővilág függ.

Napjainkra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a műanyag újrahasznosítása is csak egy újabb környezetromboló szörnyeteg. Az újrahasznosítás drága, az eredménye pedig nehezen eladható. Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint csak az újrahasznosított műanyag mindössze 2 százaléka kerül vissza eredeti szerepébe, 8 százalék valamilyen alacsonyabb minőségű termékben végzi, mondjuk kerti bútorban, a többi aztán vagy szemétlerakóba kerül, ahonnan egy szellő kifújhatja, vagy elégetik, vagy másként szivárog ki a környezetbe.

Senki ne dugja homokba a fejét!

Ha nálunk nem is önti el az utcákat a szemét, és rendezettnek tűnik a környezetünk, a probléma attól még valós, és minden egyes nappal csak súlyosabbá válik. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint az éves műanyag-felhasználás 2000 óta majdnem megduplázódott. Ha ilyen ütemben folyik a műanyaggyártás, akkor máris képtelenség tartani a klímaegyezmény vállalását.

A Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ tanulmánya szerint egyedül 2015-ben 8300 millió tonna műanyagot állított elő az emberiség, aminek kétharmada a természetbe visszakerülve végezte. A tanulmány szerint 2030-ra, ami azért nincs már valami messze, csak a műanyagipar 1,34 milliárd tonna károsanyagot fog termelni évente, ami 300 olyan szénerőmű károsanyag-kibocsátásával egyenlő, mint amilyen az elavultnak számító Mátrai Erőművünk.

Na, de hova kerül ez az esztelen mennyiségű hulladék? A dolog sokáig úgy állt, hogy az Egyesült Államok és a legtöbb fejlett, nyugati ország Kínába szállította a szemetét, Kína azonban 2018-ban megunta a dolgot, és bezárta a kapuit. Mit léptek erre a fejlett, nyugati országok? Bővíteni és fejleszteni kezdték a feldolgozóiparukat? Nem, nem, Thaiföldön, Malajziában és Vietnamban kezdték lepakolni a hulladékot. Csakhogy ezt sem lehet a végtelenségig csinálni. A megoldást a körforgásos gazdaság jelentené, ahol mint mondják, a ma termékei a jövő alapanyagai, ehhez viszont még hosszú út vezet.

Ne maradjunk tétlenek!

Ha azt hisszük, hogy a műanyaghulladék a délkelet-ázsiai országok problémája, a mikroműanyagok pedig a planktonoké, SpongyaBobé és a bálnáké, nagyon tévedünk. Mint kiderült, a PET-palackozott ásványvizek 93 százaléka szennyezett, és minden liter vízzel átlagosan 325 mikroműanyag-részecskét fogyasztunk el, évente pedig 70 ezer részecskét viszünk be a szervezetünkbe, és akkor csak palackozott ásványvizet fogyasztottunk.

A PET-palackok kiváltására máris lenne megoldás. Hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy a világon valaha legyártott és forgalomba hozott aludobozok anyagának kb 75 százaléka a mai napig körforgásban maradt. Ez azt jelenti, hogy annak az aludoboznak az anyaga, amit talán nagyapánk használt, még mindig aludobozként szolgál valahol valakit. Az alumínium újrahasznosítása ráadásul gyorsan megoldható, mindössze 60 nap elég ahhoz, hogy régi doboz anyagát egy újabb dobozban lássuk viszont, a boltok polcain.

Ne legyenek azonban kétségeink, a mikroműanyag és az apró műanyagrostok ugyanúgy megtalálhatóak a mézben, a cukorban, a sörben és a feldolgozott ételekben is. Akkor mégis mit tehetünk? Zöldítsünk a környezetünkön, ültessünk fát, termeljünk haszonnövényeket, komposztáljunk, ha tudunk, kerüljük a feleslegesen csomagolt árukat, vagy ha csomagoltat veszünk, figyeljünk, hogy olyan csomagolást válasszunk, amik körforgásban tarthatóak, mint az alumínium is. Ne felejtsük el, a sok-sok egyéni erőfeszítés végül eredményre vezet!

Nem minden csomagolóanyag és italcsomagolás bír ugyanazon tulajdonságokkal újrahasznosíthatóság szempontjából és ezt fontos észben tartanunk, ha a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság megteremtése a célunk. A szelektív gyűjtés fontos, de a körforgásos gazdaság nem csak a fogyasztó hozzáállásán és odafigyelésén múlik, elsődleges a gyártói felelősség is, hiszen hiába dobjuk ki az italdobozunkat jó helyre, ha az utána nem kerül vissza a körforgásba! 

Az alumínium egy kimondottan jól és gazdaságosan, az eredeti csomagolóanyag előállításához képest 95%-os energiahatékonysággal újrahasznosítható alapanyag, és ami a legfontosabb, mindeközben nem veszít a minőségéből, tehát gyakorlatilag végtelenszer újrahasznosítható. Óriási jelentőségű előny ez, hiszen így válhat valóra, hogy annak az italdoboznak az alapanyaga, melyből akár nagyapáink ittak, most a mi kosarunkban landol egy vásárláskor. Ráadásul a folyamat is rendkívül gyors: mindössze 60 nap kell ahhoz, hogy egy aludoboz új életre keljen, és újrahasznosítva ismét találkozzunk vele a boltok polcain.

Fontos tudni, hogy a PET palack sajnos nem hasznosítható újra PET palackként végtelenszer, pár alkalom után nem lehet belőle élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő italcsomagolás, csak alacsonyabb minőségű termék, például kerti bútor vagy körömkefe. Végül így vagy úgy, de szemétként végzi.

A HELL ENERGY, felismerve, hogy az egyszerhasználatos műanyagcsomagolás – a növekvő fogyasztás és a műanyag csomagolóanyagok újrahasznosítási arányára tekintettel – fenntarthatósági szempontból nem hatékony megoldás, évekkel ezelőtt elkötelezte magát az alumínium mellett. Megépítette aludoboz gyárát, a Quality Packot, és folyamatosan csökkenti a PET palackos kiszerelés arányát a portfoliójában: az elmúlt 5 évben 5% alá csökkentette, és arra törekszik, hogy 2025-re ez a szám 1% alatt legyen. A HELL 2021 februárjától ráadásul a világon az egyik legmagasabb újrahasznosított tartalommal bíró alumínium alapanyagot használja valamennyi alumínium italdoboza esetében. A kiváló minőségű Hydro CIRCAL alkalmazása, amely igazoltan legalább 75% újrahasznosított alumíniumot tartalmaz, fenntarthatósági szempontból az egész iparág számára mérföldkő. Ez azt jelenti, hogy a visszagyűjtött és felhasznált alumínium legalább egyszer már biztosan volt fogyasztói termék. Minél nagyobb az újrahasznosított tartalom, annál jobb a környezet számára. 

A hazai piacvezető hazai energiaital-gyártó a döntéssel szeretne példát mutatni a nagy multinacionális márkák számára is. Abban az esetben, ha a gyártók elköteleznék magukat a valóban újrahasznosítható alapanyagok és a minél magasabb arányú újrahasznosított anyagot tartalmazó csomagolás használata mellett, zárulhatna a kör, valóban megvalósulna a körforgásos gazdaság.