A mikroműanyagok olyan kisméretű műanyag darabkák, amik 5 mm alatti nagyságuknak köszönhetően a mindennapi életünk során számos helyen megtalálható. Az egyik legnagyobb forrása az ivóvizeink beszennyeződéséből fakad. Ezek álltalában nem egyfajta, hanem több különböző fajta műanyagfajtánól tevődnek össze, bármilyen típusú polimerrészecskéből állhatnak. A műanyagok egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy nagyon sok idő alatt, több száz év alatt sem bomlanak le teljesen. További nehézséget okoz, hogy kis méretük miatt a pontos forrásuk nem ismert, mozgásának útjait nagyon nehéz lekövetni. A mozgásukat sok tényező befolyásolja, az egyik ilyen az anyag sűrűsége és az alakja. A mikroműanyagok jelen lehetnek a víz felszínén, vékony filmréteget alkotva vagy a tengerfenékre süllyedve, ahol zavarja az üledékben élő fajokat.

A mikroműanyagok kétfajta szennyező forrásra vezethetők vissza

Elsődleges szennyezők az olyan is méretű anyagok, melyeket alapból kis méretűre terveztek. Ezeket mikrogömbökként vagy pelletként forgalmaznak. Ilyen anyagra példa a súrolószerek, melyeket sokszor veszélyes anyagok lemosására használnak, így is növelve a környezeti szennyezés mértékét. Ezekből a használat közben is apró műanyag darabok válnak le, és kerülnek be az ivóvizeinkbe. Másik példa a mikro súrolók csoportja, ide tartozik például a bőrradírban található mikroműanyagok. 

Másodlagos forrás a nagyobb méretű műanyagtermékek aprózódásából fakad. Ezek legtöbbször az eldobott, hulladéklerakóban, illetve az óceánokba kerülő hulladék aprózódásából származó kis méretű műanyagok. Manapság az óceánokban már 1,6 µm-es átmérőjű darabokat is találnak. Feltehetően ennél kisebb darabok is sodródnak a vizeinkben. Az aprózódás végbe mehet fizikai, illetve biológiai úton is.

Az édes és sósvizeinkbe is bekerülő szennyezők egy kutatás szerint már a halak 25,7%-ának emésztőrendszerében is kimutattak mikroműanyagokat, polietilént és nejlont is azonosítottak ezekből. A Wessling által végzett kutatásból kiderül, hogy a Dunában 1 m³  felszíni vízmintában átlagosan 50 db mikroműanyag darabot találtak.

Kép forrása: Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 2019. Vol. 10. No. 19., A mikroműanyagok textiles szemmel is.

Az tengerekbe vagy óceánokba bekerülve az ott élő állatoknál különböző egészségügyi károkat tud okozni. Többek között lerakódhat a tápcsatorna részeiben, szűkületeket, súlyosabb esetben pedig elzáródásokat is okozhat. Ezek a műanyagok az állat emésztőrendszeréből van, hogy csak 14 nap eltelte után ürülnek ki, és akkor sem teljesen, némely esetben az állat szöveteibe is beépülhetnek. Az ember ezeket a halakat, tengeri herkentyűket elfogyasztva a saját szervezetébe is beviszi a káros mikroműanyagot.   Egy átlagos ember évente 50 ezer mikroműanyag részecskét fogyaszt el.

Mit tehetünk a mindennapi életünk során, hogy csökkentsük a szennyezés mértékét?

• Műanyag palackos üdítőital helyett válasszuk az alumínium dobozosat. – Ezeket végtelenszer újra lehet hasznosítani így nem keletkezik műanyag hulladék.
• Szűrük a vizet otthonainkban, így csomagolásmentesen juthatunk ivóvízhez. – Egy friss kutatás szerit a csapvízben jelentősen kevesebb mikroműanyag részecske található, mint a palackozott vizekben. Ezek mellett a PET palackos vizeknél külön figyelmünk kell a kupakok minőségére, ugyanis a ki- illetve bezáráskor a kupakról is aprózódnak a vízbe műanyag részecskék.
• A textíliák aprózódása is jelentős szennyező, ezért, ha tehetjük a mosás során használjunk rövidebb mosási programot, alacsonyabb fűtési hőmérséklettel, alkalmazzunk folyékony mosószert a szemcsés helyett, és kisebb fordulatszámmal működtessük a gépet. 
• Bevásárlás során tartózkodjunk a műanyag zacskók használatától.

A mikroműanyag szennyezés napjaink égető problémája, amiről keveset beszélünk. Fontos, hogy a folyamatot - ha már teljesen megszűntetni nem is tudjuk- mérsékeljük fenntarthatóságra való törekvéssel.

Egy friss nemzetközi jelentés szerint az alumínium még mindig a legfenntarthatóbb italcsomagolás. A kutatási anyagból nem csupán az derül ki, melyek az alumíniumdobozok állandó fenntarthatósági előnyei a különböző csomagolási típusokhoz képest, dede rávilágít arra is, hogy a fogyasztók a tavalyi évben kétszer annyi alumínium italdobozt hasznosítottak újra, mint műanyag palackot.

Az alumínium italdobozok átlagosan akár 20-szor több újrahasznosított anyagot tartalmaznak, mint az üveg- vagy PET-palackok, hiszen hulladékként sokkal értékesebbek, így az alumínium egyértelműen az újrahasznosítási rendszer pénzügyi életképességének kulcsfontosságú tényezője. Az idei jelentés egy új teljesítménymutatót is bemutat, névlegesen a zárt láncú körkörös rátát, amely azt méri, hogy az újrahasznosított anyagok hány százaléka került felhasználásra azonos termékként – jelen esetben egy új italcsomagolásként.

A jelentést készítő szövetség - sok nagyvállalattal szorosan együttműködésben -  küzd több éve átfogóan az alumíniumdobozok újrahasznosítási arányának növeléséért, többek között a jól megtervezett visszaváltórendszerek létrehozásáért.

„Az alumíniumdobozok továbbra is a leginkább újrahasznosított és újrahasznosítható italcsomagolások a piacon” – mondta Raphael Thevenin, a Constellium értékesítési és marketing alelnöke, valamint az Aluminium Association alumínium italdobozgyártó bizottságának elnöke.

„A Can Makers Institute (CMI) büszke arra, hogy az alumínium italdoboz továbbra is felülmúlja versenytársait a legfontosabb fenntarthatósági mutatók tekintetében” – mondta Robert Budway, a CMI elnöke, majd folytatta – „Az alumínium italdobozgyártók és alumíniumdoboz-beszállítók elkötelezettek amellett, hogy az aludobozok kiváló fenntarthatósági teljesítményére építsenek, és ezt az elkötelezettséget az iparág új újrahasznosítási arányszámaival bizonyították is. Ezen célok elérése nemcsak az iparág növekedése szempontjából fontos, hanem a környezet és a gazdaság hasznára is válik.”

A 2021-es jelentés további kulcsfontosságú megállapításai a következők:

• Az alumínium italdobozok zárt láncú körkörösségi aránya (a fent leírtak szerint) 92,6 százalék volt, szemben a PET-palackok 26,8 százalékával és az üvegpalackok 30-60 százalékával.
• Az alumíniumdobozok átlagos újrahasznosított tartalma 73 százalék, ami messze meghaladja a rivális csomagolási típusokat.
• Az alumíniumdoboz továbbra is messze a legértékesebb italcsomag az újrahasznosító italcsomagolásként, 991 dollár/tonna értékével, szemben a PET esetében 205 dollár/tonnával, és negatív 23 dollár/tonnás üvegértékkel, a kétéves gördülő átlag alapján.

További információ a témában a www.aluminum.org ls www.cancentral.com. oldalakon érhető el.

Forrás:The Metal Packager Team 

A ruháinkkal mérgezzük magunkat

Egyre több ruházati cég használja a kollekcióiban az eldobható palackokból készített újrahasznosított poliésztert, a svéd H&M jelentése szerint az általuk használt poliészterek 90 százaléka újrahasznosított. A Changing Markets Foundation azonban arra figyelmeztet, ne dőljünk be ennek, ez is csak greenwashing: amint ugyanis egy műanyagot ruhában alkalmaznak, már nem lehet újrahasznosítani, és nem sokkal később a hulladéklerakókban, a természetben vagy a szemétlerakókban végzik. Az újrahasznosított palackokból készült ruházat tehát ugyanúgy hozzájárul a divatipar hulladékának növekedéséhez.

Elterelik a figyelmet

„A márkák mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy óvni próbálják a környezetet, és újrahasznosított műanyagokat használnak a kollekcióikban, mindez viszont csak arra jó, hogy eltereljék a vásárlók figyelmét, hogy valójában mekkora energiaigénye van a ruhaiparnak, és mennyire függnek a fosszilis tüzelőanyagoktól” – magyarázata George Chading-Rolls, a The Changing Markets Foundation kampánytanácsadója. „Ha a divatmárkák komolyan gondolnák a környezetszennyezés csökkentését, akkor nem forgatnák vissza a műanyaghulladékot a ruhaiparba, hanem elvágnák magukat a fosszilis tüzelőanyagoktól, és leállnának túltermeléssel” – folytatta Chading-Rolls.

Az alapítvány november elején felszólította a 20 legnagyobb divatmárkát, és az őket tulajdonló cégeket, hogy a következő 12 hónapban tegyék átláthatóvá, pontosan mennyi fosszilis üzemanyagot, olajat, földgázt használnak a ruháik elkészítéséhez. A tanulmányuk szerint ugyanis a divatipar jelenleg több olajjal dolgozik, mint ami Spanyolország éves igénye, ez ráadásul számításaik szerint a következő években még jócskán növekedni is fog, 2030-ra a divatcégek károsanyag-kibocsátása kétszerese lesz Ausztrália károsanyag-kibocsátásának. Ahogy az Index egy korábbi cikkében is írja, divatipar lett a világ második legszennyezőbb iparága közvetlenül az olajszektor után.

Nagyon sokat vásárolunk

Elképesztően sok felesleges ruhát vásárolunk, és a ruhagyártás kész ökológiai katasztrófa: az előállítás masszív szén-dioxidkibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel jár, az elhasznált darabok pedig a bolygón felhalmozódó szemét mennyiségét növelik. Csak az USA-ban évente 14-15 millió tonna ruhát dobnak ki, aminek 84 százaléka hulladéklerakóban végzi.

További nagyon súlyos probléma, hogy ezekből a szintetikus anyagokból készült ruhákból mikroműanyagok kerülnek a levegőbe, amik aztán tovább szennyezik a természetet, sőt bekerülnek az emberi szervezetbe is, ahol gyulladásokat okozhatnak. Ahogy korábban is írtuk, évente máris 70 ezer mikroműanyag-részecskét viszünk be a szervezetünkbe, aminek megvannak a hatásai. Ahogy Shanna Swan reprodukciós epidemiológus a Count Down című könyvében írja, a műanyagszennyezés miatt csökken például a péniszméret, és veszélybe került a férfiak termékenysége is. A férfiaknak máris fele annyi hímivarsejtjük van, mint a nagyapjuknak volt.

Mit tehetünk?

A fast fashion arra ösztönözte az embereket, hogy a ruhákat dobják ki. Mint az Index is említi, a ruhaszemét-problémára szintén a zártláncú gyártás lenne a jó megoldás, amelyben az elhasznált terméket közel teljes egészében fel tudnák használni új termék gyártásához, azonban ennek a kidolgozására még legalább tíz évet kell várni. Mit tehetünk addig mi? Ahogy a Tudatos Vásárlók oldala írja, ne vásároljunk például műszállás ruhákat. Ha mégis vannak otthon műszálas ruháink, mossuk őket ritkábban, vagy rövidebb programokkal, hogy csökkentsük a mikroszálak leszakadásának esélyét. Hogyan segíthetünk még? Ha tehetjük, amikor csak lehet, kerül

A víz csodálatos szerkezet, amire a Föld minden élőlényének szüksége van. Az élet a vízben kezdődött, a Föld 70 %-át víz borítja és testtömegünk kétharmadát is a víz teszi ki. Nélküle egy ember legfeljebb 3 napig élhet, míg élelem hiányában ennek többszörösét is kibírjuk. De miből áll ez az egyszerű, de ilyen jelentős anyag? És vajon mit látunk, ha mikroszkóp alatt vizsgálunk meg egyetlen cseppjét?

A víz otthont ad rengeteg fajnak és apróbb szervezetnek is. A hatalmas bálnák mellett mikron méretű élőlények is lakják, így nagyon fontos, hogy megóvjuk a Föld vizeinek tisztaságát így az élővilág egészségét is. A vízbe került szennyeződések, a mérgező vegyületek, a mikroműanyagok minden élőlényre, így ránk is veszélyt jelentenek, ezért mindenki érdeke, hogy óvja és védje a környezetét és a víz tisztaságát.

A víz csodálatos szerkezet, melyet a saját szemünkkel láthatunk, ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk meg a vízcseppeket. A természetes vizekben számtalan mikroorganizmus él, ám az ivóvízben ne keressük ezeket. A hozzánk jutó víz ugyanis egy alaposan megtisztított és szűrt folyadék, ami bátran fogyasztható, hazánkban ráadásul kiváló minőségű. De mi van akkor, ha fagyasztott állapotában nézzük meg ezeket a cseppeket?

Izgalmas felfedezést köszönhetünk Masaru Emoto japán tudósnak, aki egy egyedi fagyasztásos eljárással domború jégdarabokat varázsolt a vízcseppekből, majd mikroszkóp alá dugta őket. Amit pedig ott látott, nem csak csodálatos, de nagyon tanulságos is volt.

A fagyasztott cseppek éppen olyan változatosak, mint a hópelyhek. Vannak köztük hatszögletűek és nyolcszögletűek, szögletesebb és kerekdedebb formák és vannak, amelyek csavarra, vagy ékszerre hasonlítanak.

A sokféle forma mellett a tudós egy nagy különbséget is felfedezett. A víz érzékeny a külső behatásokra, így a különböző vegyi anyagokra, de a kutatás szerint a cseppeket érő üzenetekre, zenére, vagy mikrohullámra is. Ezt bizonyította az, hogy a fagyott cseppek közül egyesek teljesen elvesztették izgalmas szerkezetüket, homályossá, átlátszatlanná váltak. Ezek a változások a negatív üzenettel kapcsolatba álló, illetve csapvízből származó cseppeken voltak megfigyelhetőek, ami egyértelműen a klórnak volt köszönhető.

A csapvízben található klór a fagyasztás után ugyanis eltüntette a kristályokat, mivel teljesen megváltoztatja a víz szerkezetét. De mit csinál még a vízzel a klór?

A klórra szükség van, hiszen ezzel tüntethetőek el a vízben élő, betegségeket okozó mikroorganizmusok. Ahhoz, hogy tiszta víz folyjon a csapból, a ivóvizet a csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítik. Jelenleg az ivóvízben mérhető maradék klórtartalom 0,2 mg/l, ami megfelel az egészségügyi hatóság ajánlásának.

A klór azonban a káros mikroorganizmusok mellett minden élő szervezetre hatással van. Ugyan az ivóvízben található mennyiség nem okoz gondot, a klóros víz fogyasztása nem javasolt. A legjobb minőségű csapvíz mellett is érdemes jó minőségű szűrő berendezést használni, ilyen eszköz például a Floewater. A vízszűrő egyszer használatos műanyag hulladék nélkül biztosít szűrt, tiszta ivóvizet, így a a palackozott vizek helyett nem csak tiszta ivóvizet fogyasztunk, hanem környezetünket is óvjuk.

http://vizesblog.hu/2016/07/08/hihetetlen-mit-talal-csapvizben-mikroszkop/

https://www.vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/lakossagi-ugyfelek/altalanos_informaciok/vizminoseg_vizkemenyseg

https://szivkoherencia.hu/dr-masaru-emoto-a-viz-rejtett-bolcsessege/

Az elmúlt években léptem-nyomon találkozhatunk mindennapjainkban a szelektív szemetesekkel és a jól ismert újrahasznosítható jellel. De vajon tényleg mindent újrahasznósítanak amire ráteszik ezt a jelet? Azt tudjuk, hogy a világon gyártott műanyagmennyiségnek csupán 9%-át hasznosították újra. Nem túlságosan reklámozott tény azonban, hogy 1 db műanyag palack előállításhoz háromszor annyi víz szükséges, mint amennyi vizet töltenek bele. Tehát egy 1 literes PET palack előállításhoz 3 liter vízre van szükség. Az alumínium magas visszagyűjtéséi arányának és újrahasznosított tartalmának köszönhetően egy italdoboz előállításának ökológiai lábnyoma jelentősen alacsonyabb, mint egy azonos űrtartalmú PET palacké. Az Európai Unió előrása szerint 2030-tól a PET- palackok előállítása során 30%-ban úrjafeldolgotott műanyagokat kell felhasználni.

Az aludobozoknál már most, 10 évvel korábban több, mint kétszerese, ami azt jelenti, hogy az alumínium doboz fenntarthatósága szempontjából a legmegfelelőbb és legkorszerűbb italcsomagolás, ahogy azt már több gyártó is felfedezte. A Heineken 2021-re kivezette PET palackos termékeit a kínálatából, a Hell Energy Magyarország 2021-re a XIXO márkájában a szénsavasüdítőit csak alumínium csomagolásba tölti.

A WRAP brit non-profit társaság tanulmányt készített bizonyos anyagok teljes életciklusáról, mivel többször felmerült a kérdés, hogy "környzetvédelmi szempontból megéri-e az újrafeldolgozás?". A tanulmány alapján a WRAP kiszámította, hogy Nagy-Britannia újrafeldolgozási erőfeszítései évi 10-15 millió tonnával csökkentik az ország szén-dioxid kibocsátását ez az érték megfelel annak, mintha durván 3,5 millió autót vonnának ki a forgalomból. Hasonlóan, Amerika Környezetvédelmi Hivatala úgy becsüli, hogy az újrafeldolgozás 2005-ben 49 millió tonnával csökkentette az ország szén-dioxid kibocsátását.

Az újrahasznosításnak más előnyei is vannak. Ezzel megőrizzük természeti erőforrásainkat, csökkentjük a szemétlerakókon felhalmozódó szemetet vagy annak elégetését. Emelett energiát takarítunk meg és csökkenthetjük az üvegházhatású gázok és a szennyezés kibocsátását.

Az alumínium újrafeldolgozásával például 95%-kal csökkenthetjük az energia felhasználást, ez az érték messze a legjobb más anyagokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy az alumínium doboz újrahasznosíthatósági szempontjából a legmegfelelőbb és legkorszerűbb italcsomagolás. Ezt bizonyítja az is, hogy a valaha gyártott alumínium 75%-a ma is forgalomban van, ami egy elképesztően kiamagsló arány!

Az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvény hatályba lépésével jogosan merülhet fel a kérdés mind fogyasztói, mind pedig vállalati oldalon, hogy ezen betiltott anyagok helyettesítésére a továbbiakban milyen alternatívák állnak majd rendelkezésünkre. Mivel fogjuk például a továbbiakban szürcsölni a nyári melegben a limonádét és egyáltalán miből, ha elvitelre szeretnénk kérni? Miben fogják ezentúl kiszállítani a futárok a házhoz rendelt ételt, a nadrágzsebükben?

Forrás: Shutterstock 

Természetesen a helyzet nem ennyire drasztikus, hiszen nem minden egyszer használatos műanyag betiltásáról rendelkezik a törvény, azonban mégis érdekes lehet megvizsgálni, hogy a szabályozások szigorodására milyen válaszok születtek a műnyagipar egyes szereplői részéről. Az egyik széles körben elterjedt válasz a tiltásokra az úgynevezett "bioműanyagokra" való áttérés, hiszen a műanyagok lebomló változataként tökéletes választásnak tűnnek. Gondoljunk csak bele, itt van egy anyag ami a műanyag összes pozitív tulajdonságával rendelkezik (könnyű, strapabíró, jó szigetelő), úgy hogy mindemellett a műanyagok egyik rossz tulajdonsága sem igaz rá (nem kőolajból készül, nem marad örökké a természetben, nem bomlik mikroműanyagokra és nem szennyezi különböző kemikáliákkal az emberi szervezetet). Nem mesébe illő befejezése ez a műanyagok több mint egy évszázados élettörténetének?

Először is le kell szögezni, hogy "bioműanyagok" megnevezés alatt egyszerre rengeteg féle anyagot érthetünk, ide sorolhatók például azon műanyagok, melyek kőolajszármazékokból állíthatók elő, de biodegradálhatóak bizonyos eljárások révén, azon anyagok, melyek bioalapúak de nem tudnak lebomlani és persze azok az anyagok is, melyek egyszerre bioalapúak és biodegredálhatóak (természetben vagy ipari komposztálás során). A legkörnyezetbarátabb alternatívának a legutóbbi csoport tűnhet, ide sorolható például a politejsav (PLA) és a polihidroxi-alkanoátok (PHA-k).

Ha ennek a két anyagnak az életciklusát vizsgáljuk, akkor valóban tapasztalhatunk rendkívül pozitív különbségeket a hagyományos műanyagokhoz képest. Ezen anyagok előállítása során leginkább csak megújuló energiaforrások kerülnek felhasználásra, hiszen alapanyagaik között különböző növények (mint például kukorica, cukornád és burgonya) szerepelnek és ezek termesztéséhez elsősorban vízre valamint napenergiára van szükség (fosszilis energiahordozók is felhasználásra kerülnek természetesen a különböző járművek és gépek működtetése során). Szintén pozitívum, hogy a bioműanyagok ezen csoportja tökéletesen hasznosítható csomagolóanyagként, ideális választás például jó minőségű egyszer használatos zacskók, poharak, ételtartók gyártásához. Ráadásul többségük előállítható a hagyományos műanyagok számára kialakított extrúziós és fröccsöntési eljárásokkal. Mivel a PLA és a PHA-k is biodegradálhatóak, ezért életciklusuk végén elméletileg nem okoznak jelentős környezetterhelést, szennyezés helyett ipari komposztálásuk vagy természetben való lebomlásuk révén a természetes körforgás részei válnak.

Az imént felsorolt pozitívumokat érdemes azonban fenntartásokkal kezelni, hiszen ezek a kevésbé kikövezett utak sokszor tartogathatnak meglepetéseket, jelen esetben komolyabb környezetvédelmi és társadalmi problémákat. Elsősorban etikai jellegű kérdéseket vet fel az egyes élelmiszeripari alapanyagok termékgyártásra való felhasználása, hiszen például a szintén ilyen alapanyagokból készülő bioüzemanyag az amerikai üzemanyagigény csupán 12%-át tudná fedezni abban az esetben, ha az Egyesült Államokban minden kukoricaföldet bioüzemanyag alapanyagogellátóvá tennének (Gyulai, 2007). Ez is jól szemlélteti, hogy milyen komoly erőforrásoktól fosztaná meg nem csak a bioüzemanyag, de a bioműanyag előállítása is globális szinten az élelmiszeripart. A bioműanyagokkal szemben felróható legnagyobb probléma azonban leginkább éppen azon tulajdonságuk, mely miatt felkarolták őket, tehát a biodegradálhatóságuk. Fontos ugyanis különbséget tenni az ipari komposztálás és a természetben vagy házi komposztálás útján történő biodegradáció között. Előbbi azt jelenti, hogy a műanyagot szelektíven kell gyűjteni, hiszen csak ipari eljárások segítségével lehet garantálni lebomlásukat. Itt fontos megjegyezni azonban, hogy bármennyire is logikusnak tűnhet, nem lehetéges a hagyományos műanyagokkal megegyező hulladékgyűjtőbe helyezni őket, hiszen az anyagok különbözősége révén csak szennyeznék egymást az újrahasznosítás vagy biodegradáció során. A bioműanyagok saját hulladékgyűjtési infrastruktúrája azonban hazánkban még nem épült ki, tovább bonyolítva ezzel a problémát. Mivel a bioműanyagokra vonatkozóan még nem létezik egy általánosan elfogadott, széleskörben alkalmazott, egyszerű és világos jelölésrendszer sem, ezért a fogyasztók információk hiányában könnyen hozhatnak környezetvédelmi szempontból nem megfelelő döntést, mellyel végső soron a műanyagok jelentette környezetszennyezéshez járulnak hozzá.

Forrás: Unsplash

A fentebb leírtak alapján többnyire tehát az állapítható meg, hogy a bioműanyagok a műanyagok jelentette problémákra legfeljebb egy részleges megoldást nyújthatnak, de ezt is csupán akkor, ha a fogyasztók számára minden lehetőség adva lesz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezzenek a műanyagok ezen fajtájának szelektív hulladékgyűjtéséről. Fontos továbbá, hogy ez a hulladékgyűjtési infrastruktúra kiépítésre is kerüljön és a lehető leghatékonyabban működjön. Számtalan olyan csomagolási alternatíva létezik azonban, mely sokkal hatékonyabb megoldást jelenthet a műanyagválságra, mint a bioműanyagok.

Ha eddig nem szenteltél nagy figyelmet a környezetvédelemnek, akkor sem késő, hogy júliusban te is ki vedd a részed a műanyagmentes júliusban. Egy hónapra száműzd az életedből az összes szívószálat, műanyagzacskót és flakont. A kihívás lényege, hogy visszautasítsd az összes egyszer használatos műanyagot az életedből. Évente világszinten több, mint 300 millió tonna műanyagot termelünk és ennek fele egyszerhasználatos műanyag.

Ez a kihívás egy szuper egyszerű módja annak, hogy csökkentsd a műanyag használatát, majd pedig ezt tovább vidd az év többi napjában is. Sajnos minden kezdet nehéz és egy műanyaggal szennyezett világban nem egyszerű teljesen "zero hero-vá" válni, így ne szomorkodj, ha elsőre nem sikerül minden. Előre felkell készülni egy ilyen mértékű életmódváltásra.

A műanyagmentes július sok millió résztvevővel rendelkezik világszerte, többek között számos híresség is kiáll a műanyagszennyezés ellen, mint például Jeri Ryan.

Itt van pár tipp a műanyagmentes kihívásra:

• Kerüld a műanyacsomagolású termékeket! Válassz inkább alumínium vagy papírcsomagolású termékeket.
• Legyen nálad mindig kulacs, bármikor jól jöhet ha úton vagy.
• Csomagold vagy kérd a saját ételhordódba dobozodba az ebédedet!

Itt a Július ideje, hogy felkészülj és csatlakozz a műanyagmentes júliushoz te is!

Egyéb tippekért látogass el a @greenpeacehu és a @plasticfreejuly Instagram oldalára.

A HELL ENERGY, hazánk vezető energia-, jegestea- és jegeskávé gyártója tovább bővíti termékkínálatát. Új márkával, a Floewaterrel lép be a vízpiacra, prémium minőségű vizet kínálva az éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára – ráadásul mindezt csomagolásmentesen. A Floewater az innovatív, egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű, friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít. Az új, csomagolásmentes megoldás a hazai gyártó környezettudatos filozófiájának és fenntarthatósági téren tett példamutató lépéseinek újabb fontos állomása. 

A víz maga az élet, mindennapjaink elengedhetetlen része, amely élettanilag fontos ásványi anyagokat tartalmaz és egyben az egyik legjobb szomjoltó is. Átlag napi 2-3 liter víz fogyasztása szükséges szervezetünk megfelelő működésének biztosításához.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételezett helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, köszönhetően annak a több mint 65 000 ezer kilométert is meghaladó vízhálózatnak, amely a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást. Ráadásul a magyar vezetékes ivóvizek egyharmada ásványvíz minőségű, ami azt jelenti, hogy a csapból – például Debrecenben, Sopronban vagy Győrben – olyan víz folyik, melyben az értékes ásványi anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/liter mennyiséget.

Mindezek ellenére hazánkban nagyon sok, többnyire PET palackba csomagolt víz fogy: a magyarok évente fejenként 130 liter palackozott vizet isznak, ami súlyos környezeti terhelést jelent, hiszen óriási mennyiségű csomagolási hulladék keletkezik általa. De ha vendéglátó szektort nézzük, az éttermekben, szállodákban jellemzően megtalálható üveges kiszerelésű vizek is jelentős környezeti terhelést jelentenek, hiszen nehezek, kevésbé jól rakásolhatók, így szállítmányozásuk nagyobb széndioxid kibocsátással jár, nem beszélve arról, hogy előállításuk és újrahasznosításuk is rendkívül energiaigényes. Becslések szerint csak Magyarországon naponta 10 km hosszúságú kamionsor szállítja csak a palackozott vizeket, ez pedig a kibocsátott szén-dioxiddal tovább károsítja a környezetet.

“A környezettudatosság és egészségmegőrzés érdekében meg kell változtatnunk azt, ahogy az ivóvízről, a csapvízről gondolkozunk. Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított ivóvíz nagyon jó minőségű és olcsó, így teljesen felesleges palackokkal és szállítással terhelni a környezetünket, hiszen csomagolás nélkül, mindenki számára elérhetően ott a csapvíz.” – mondta el Szabó Diána, a HELL ENERGY senior brand managere a Floewater mai sajtóeseményén, majd folytatta: „Idén februárban szénsavas üdítőitalainknál megszüntettük a PET kiszerelést, teljes termelésünkben már 5% alatt van a PET palackok használata, és most ennél is tovább léptünk. Olyan megoldást kerestünk, amely csomagolásmentesen prémium minőségű ivóvizet biztosít, és a HoReCa szektor számára is alternatívát nyújt. Annak érdekében, hogy ez mind ízében, mind összetételében az ország minden pontján ugyanazt az állandó, kiváló szintet érje el, bevezetjük az innovatív vízszűrő- és vízkezelő technológiával készülő Floewater-t, mert hiszünk abban, hogy a prémium minőségű, csomagolásmentes vízé a jövő, mely ráadásul nem termel hulladékot, nem igényel készletgazdálkodást, nem foglal helyet a raktárban és nem kell törődni a csomagolás visszajuttatásával a beszállítóhoz.”

Prémium víz környezetbarát megoldással

A Floewater a vízvezeték hálózatra kötve képes állandó minőségű, a 0,2 μm-nál nagyobb fizikai és kémiai szennyeződésektől mentes prémium víz előállítására az ország bármely pontján. A mai magyar vízvezetékhálózat bekötővezetékei helyenként felújításra szorulnak. Az elöregedett bekötővezetékekből kioldódó anyagok, a hálózati sajátosságok okán kialakuló ún. pangóvíz, valamint az ezeket semlegesítő fertőtlenítő klór megváltoztatják a csapból kifolyó víz ízét, színét esetleg szagát. A Floewater több, mint egy vízszűrő berendezés, hiszen nem csak megszűri, hanem kezeli is a vizet. A gyakran javításra, cserére szoruló bekötővezetékekből a csapvízbe kerülő szennyeződéseket úgy távolítja el, hogy megőrzi a vízben található értékes oldott ásványi anyag tartalmat, valamint az előkezelés során beállítja a víz pH értékét és magnéziummal dúsítja azt.

Az innovatív technológia alkalmazásával három lépésben lesz a csapvízből Floewater: 

1. Az előszűrés során a berendezés az emberi szervezet számára optimális 5,6 – 7 közötti szintre állítja be a víz pH értékét, ami nagyon fontos, hiszen a víz pH értéke folyamatosan ingadozik.

1. A FIBREDYNE^TM II szénszűrés eltávolítja a helyenként elöregedett vezetékhálózatból érkező csapvízből a fizikai és kémiai szennyeződéseket. Ebben a lépésben a klór íze és kellemetlen szaga eltűnik a csapvízből, és minden 0,2 μm-nél, nagyobb szennyeződéstől is mentes lesz a víz. A szűrés finomságát jól mutatja, hogy egy emberi hajszál átlagos vastagsága 50 μm.
2. Az ezüst ionos szűrés meggátolja a baktériumok kialakulását, elszaporodását, dupla biztonságot adva a friss, prémium vízre vágyóknak.

A Floewater környezetbarát, szénsavas és szénsavmentes, friss megoldást nyújt minden étterem, szálloda, fitness terem, munkahely számára.

„Hisszük, hogy a csomagolás nélküli víz nemcsak egy alternatíva, hanem egy fenntartható megoldás a PET – és üvegpalackok jelentette globális problémára, amely rövidesen mindenki számára elérhetővé válik. Szeretnénk, ha más italgyártók is követnék a példánkat, és hozzánk hasonlóan cselekednének is, hiszen az általunk használt innovatív megoldással nem kell napi 10 km kamionsorban szállítani a palackozott vizet ­– elég csak kinyitni egy Floewater csapot, amely egy környezetbarát megoldást biztosíthat számunkra. Ha pedig a vendéglátóhelyek, hotelek, irodák közül egyre többen a csomagolásmentes víz mellett teszik le a voksukat, egy fenntarthatóbb, élhetőbb világot teremthetünk, mely gyermekeink és a következő generációk számára elengedhetetlen!” – mondta el a mai bejelentésen Mihály Eszter, a HELL cégcsoport fenntarthatósági managere.

¹ World Economic Forum, Ellen MacArthur Foundation and McKinsey & Company, ’The New Plastics Economy — Rethinking the future of plastics’, Downloads, Ellen MacArthur Foundation, 2016,

https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/EllenMacArthurFoundation_TheNewPlasticsEconomy_Pages.pdf

² https://www.greenpeace.org/hungary/

³ SYNTHETIC POLYMER CONTAMINATION IN BOTTLED WATER Sherri A. Mason* , Victoria Welch, Joseph Neratko State University of New York at Fredonia, Department of Geology & Environmental Sciences

https://orbmedia.org/sites/default/files/FinalBottledWaterReport.pdf

A Műanyagmentes Júliussal éppen egybeesve, 2021. július 1-jén lép hatályba az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló 2020. évi XCI. törvény. A törvénnyel a 2019-ben kiadott Európai Uniós irányelv kerül hazai jogrendbe illesztésre, és ezzel módosításra kerül két korábbi hazai törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló, illetve a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények. 

Ezen új törvény elsődleges célja természetesen az egyszer használatos műanyagok betiltása, a tiltás azonban nem vonatkozik minden egyszer használatos műanyagra, csupán azon termékekre, melyek jelenleg rendelkeznek már piacon lévő, megfizethető árú helyettesítési alternatívával. Az előbbi kikötés alapján tehát a következő műanyag termék forgalomba hozatala kerül betiltásra júliustól: fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, itlakeverő pálcikák, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák és az expandált polisztirólból készülő étel-, és italtartó edények, valamint azok fedelei és kupakjai is. 

Megfigyelhető, hogy néhány igen jelentős környezetterheléssel bíró műanyag termék nem esik a szabályozás hatály alá, ilyenek például a könnyű műanyag hordtasakok, a műanyag italtartók és palackok, illetve a nagy százalékban műanyag alapanyagból készülő női higiéniás termékek. Ezek kivezetése az imént felsorolt termékek széleskörű elterjedtsége miatt sokkal jelentősebb volumenű feladat lesz, addig is azonban a törvény megfogalmaz néhány olyan szabályozást is, melyek az ezen termékek forgalomba hozatalának korlátok közé szorítására törekszenek. Emelkednek például az egyes műanyag csomagolóanyagokra vonatkozó termékdíjtételek, valamint szigorúbb jelölési és gyártásra vonatkozó követelmények is hatályba lépnek. Érdekesség, hogy termékdíj vonatkozik a biológailag lebomló műanyag hordtasakokra is.

A fentiekben részletezett törvény hatályba lépése már biztos, annak részletei ismertek, azonban az egyelőre még kérdéses, hogy ez milyen következményekkel, konkrét változásokkal fog járni a jövőt illetően. Jelentős alkalmazkodásra az egyszer használatos műanyag termékeket gyártó vállalatoknak, illetve a vendéglátóipari cégeknek kell készülniük, ők azok akiket a műanyag tányérok, poharak, evőeszközök és szívószálak betiltása érzékenyen fog érinteni. Az Indepack Kft. által végzett felmérésből kiderül ugyanis, hogy a vendéglátósok közel 42%-a használ jelenleg kizárólag műanyag csomagolóeszközt. 

De milyen alternatívák léteznek ezen vendéglátóipari cégek számára? A már említett felmérésből az is kiderül, hogy 40%-uk használ lebomló/környezetbarát csomagolást is, így feltételezhetnénk, hogy a biológiailag lebomló műanyagok egy olyan alternatívát kínálhatnak, melyek szélesebbkörű elterjedése révén fenntarthatóbb irányba tehetne lépéseket a vendéglátóipar. A bioműanyagok azonban többnyire hamis biztonságézetet nyújtanak csupán, hiszen még ha valóban környezetbarátabb alapanyagokból is készítik őket (mint például a PLA-t vagy a PHA-kat), többségüket ipari komposztálás útján lehet csak lebontani, melynek visszagyűjtési infrastruktúrája viszont jelenleg még nem kiépített. Egy fenntarthatóbb megoldás lehet a többször használatos csomagolóeszközök használata, melyekhez szükséges lehet egy komplex elviteles rendszer kiépítése, hogy minél gördülékenyebben lehessen használni a többször használatos étel-, és italtartó dobozokat. Ilyen kezdeményezések hazánkban igen kis számban találhatók még, de ezen kevesek egyike például a Felelős Gasztrohős Alapítvány által indított RAKUN Dobozközösség.

Mit is jelent, ha valaki hulladékmentesen él? Ami igazán lehetetlennek és drasztikusnak hangzik igazából nagyon is egyszerű. A zero waste egy olyan életmód, ahol az ezt követők megpróbálják teljesen minimálisra csökkenteni a hulladék kibocsátásukat és más alternatívákat találni egy fenttarhatóbb élet jegyében.   

Az alábbi bejegyzés a hulladékmentes életmód 5 + 1 alappillérét, azaz a refuse, reduce, reuse, recycle, rot + repair témákat járja körbe. 

Refuse - Utasítsd vissza 

Utasíts vissza minden olyan terméket amire nincs feltétlenül szükséged és feltétlenül mondj nemet az egyszerhasználható műanyagokra. 

Reduce- Csökkentsd a fogyasztásodat 

Szelektálj a már meglévő dolgaid közül. Amire már nincs szükséged add el, adományozd el, hátha másnak nagyobb szüksége van rá, mint neked. Itt fontos, hogy vásárolj tudatosabb. Gondold át, hogy mire van szükséged, így elkerülhető az újabb felesleges tárgyakat, valamint élelmiszereket az otthonodból. 

Reuse - Használd fel újra  

Adj tárgyaidnak egy második életet. Találj nekik új funkciót, amivel újra hasznos lehet a mindennapjaidban, de ha már nem látsz benne új fantáziát, csak akkor válts egy környezetbarátabb verzióra. 

Recycle - Hasznosítsd újra 

Ha mégis kikell dobnod valamit, akkor azt tudatosan, szelektíven tedd meg. A javaslatunk mégis az, hogy ha teheted, válassz csomagolásmentes, vagy fém és papír opciókat. Ügyelj arra, hogy megfelelő szemetesbe helyezed el, így nem szakítod meg a körforgást. Lehetőleg kerüld a műanyagokat!  

Rot - Komposztálj 

A háztartásokban nagyon sok organikus szemét keletkezik, ha ezek nem a kommunális hulladék közé kerülnek, akkor már láthatóan csökken a hulladéktermelésünk.  

+ Repair - Javítsd meg 

A fogyasztói társadalomban nem mindig gondolunk arra, hogy megjavítsuk vagy megjavíttassuk kisebb értékű tárgyainkat. Lehet, hogy olykor időigényesebb, de mindenképpen kíméled vele a Földet és a pénztárcádat.