Ha eddig nem szenteltél nagy figyelmet a környezetvédelemnek, akkor sem késő, hogy júliusban te is ki vedd a részed a műanyagmentes júliusban. Egy hónapra száműzd az életedből az összes szívószálat, műanyagzacskót és flakont. A kihívás lényege, hogy visszautasítsd az összes egyszer használatos műanyagot az életedből. Évente világszinten több, mint 300 millió tonna műanyagot termelünk és ennek fele egyszerhasználatos műanyag.

Ez a kihívás egy szuper egyszerű módja annak, hogy csökkentsd a műanyag használatát, majd pedig ezt tovább vidd az év többi napjában is. Sajnos minden kezdet nehéz és egy műanyaggal szennyezett világban nem egyszerű teljesen "zero hero-vá" válni, így ne szomorkodj, ha elsőre nem sikerül minden. Előre felkell készülni egy ilyen mértékű életmódváltásra.

A műanyagmentes július sok millió résztvevővel rendelkezik világszerte, többek között számos híresség is kiáll a műanyagszennyezés ellen, mint például Jeri Ryan.

Itt van pár tipp a műanyagmentes kihívásra:

• Kerüld a műanyacsomagolású termékeket! Válassz inkább alumínium vagy papírcsomagolású termékeket.
• Legyen nálad mindig kulacs, bármikor jól jöhet ha úton vagy.
• Csomagold vagy kérd a saját ételhordódba dobozodba az ebédedet!

Itt a Július ideje, hogy felkészülj és csatlakozz a műanyagmentes júliushoz te is!

Egyéb tippekért látogass el a @greenpeacehu és a @plasticfreejuly Instagram oldalára.

A HELL ENERGY, hazánk vezető energia-, jegestea- és jegeskávé gyártója tovább bővíti termékkínálatát. Új márkával, a Floewaterrel lép be a vízpiacra, prémium minőségű vizet kínálva az éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára – ráadásul mindezt csomagolásmentesen. A Floewater az innovatív, egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű, friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít. Az új, csomagolásmentes megoldás a hazai gyártó környezettudatos filozófiájának és fenntarthatósági téren tett példamutató lépéseinek újabb fontos állomása. 

A víz maga az élet, mindennapjaink elengedhetetlen része, amely élettanilag fontos ásványi anyagokat tartalmaz és egyben az egyik legjobb szomjoltó is. Átlag napi 2-3 liter víz fogyasztása szükséges szervezetünk megfelelő működésének biztosításához.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételezett helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, köszönhetően annak a több mint 65 000 ezer kilométert is meghaladó vízhálózatnak, amely a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást. Ráadásul a magyar vezetékes ivóvizek egyharmada ásványvíz minőségű, ami azt jelenti, hogy a csapból – például Debrecenben, Sopronban vagy Győrben – olyan víz folyik, melyben az értékes ásványi anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/liter mennyiséget.

Mindezek ellenére hazánkban nagyon sok, többnyire PET palackba csomagolt víz fogy: a magyarok évente fejenként 130 liter palackozott vizet isznak, ami súlyos környezeti terhelést jelent, hiszen óriási mennyiségű csomagolási hulladék keletkezik általa. De ha vendéglátó szektort nézzük, az éttermekben, szállodákban jellemzően megtalálható üveges kiszerelésű vizek is jelentős környezeti terhelést jelentenek, hiszen nehezek, kevésbé jól rakásolhatók, így szállítmányozásuk nagyobb széndioxid kibocsátással jár, nem beszélve arról, hogy előállításuk és újrahasznosításuk is rendkívül energiaigényes. Becslések szerint csak Magyarországon naponta 10 km hosszúságú kamionsor szállítja csak a palackozott vizeket, ez pedig a kibocsátott szén-dioxiddal tovább károsítja a környezetet.

“A környezettudatosság és egészségmegőrzés érdekében meg kell változtatnunk azt, ahogy az ivóvízről, a csapvízről gondolkozunk. Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított ivóvíz nagyon jó minőségű és olcsó, így teljesen felesleges palackokkal és szállítással terhelni a környezetünket, hiszen csomagolás nélkül, mindenki számára elérhetően ott a csapvíz.” – mondta el Szabó Diána, a HELL ENERGY senior brand managere a Floewater mai sajtóeseményén, majd folytatta: „Idén februárban szénsavas üdítőitalainknál megszüntettük a PET kiszerelést, teljes termelésünkben már 5% alatt van a PET palackok használata, és most ennél is tovább léptünk. Olyan megoldást kerestünk, amely csomagolásmentesen prémium minőségű ivóvizet biztosít, és a HoReCa szektor számára is alternatívát nyújt. Annak érdekében, hogy ez mind ízében, mind összetételében az ország minden pontján ugyanazt az állandó, kiváló szintet érje el, bevezetjük az innovatív vízszűrő- és vízkezelő technológiával készülő Floewater-t, mert hiszünk abban, hogy a prémium minőségű, csomagolásmentes vízé a jövő, mely ráadásul nem termel hulladékot, nem igényel készletgazdálkodást, nem foglal helyet a raktárban és nem kell törődni a csomagolás visszajuttatásával a beszállítóhoz.”

Prémium víz környezetbarát megoldással

A Floewater a vízvezeték hálózatra kötve képes állandó minőségű, a 0,2 μm-nál nagyobb fizikai és kémiai szennyeződésektől mentes prémium víz előállítására az ország bármely pontján. A mai magyar vízvezetékhálózat bekötővezetékei helyenként felújításra szorulnak. Az elöregedett bekötővezetékekből kioldódó anyagok, a hálózati sajátosságok okán kialakuló ún. pangóvíz, valamint az ezeket semlegesítő fertőtlenítő klór megváltoztatják a csapból kifolyó víz ízét, színét esetleg szagát. A Floewater több, mint egy vízszűrő berendezés, hiszen nem csak megszűri, hanem kezeli is a vizet. A gyakran javításra, cserére szoruló bekötővezetékekből a csapvízbe kerülő szennyeződéseket úgy távolítja el, hogy megőrzi a vízben található értékes oldott ásványi anyag tartalmat, valamint az előkezelés során beállítja a víz pH értékét és magnéziummal dúsítja azt.

Az innovatív technológia alkalmazásával három lépésben lesz a csapvízből Floewater: 

1. Az előszűrés során a berendezés az emberi szervezet számára optimális 5,6 – 7 közötti szintre állítja be a víz pH értékét, ami nagyon fontos, hiszen a víz pH értéke folyamatosan ingadozik.

1. A FIBREDYNE^TM II szénszűrés eltávolítja a helyenként elöregedett vezetékhálózatból érkező csapvízből a fizikai és kémiai szennyeződéseket. Ebben a lépésben a klór íze és kellemetlen szaga eltűnik a csapvízből, és minden 0,2 μm-nél, nagyobb szennyeződéstől is mentes lesz a víz. A szűrés finomságát jól mutatja, hogy egy emberi hajszál átlagos vastagsága 50 μm.
2. Az ezüst ionos szűrés meggátolja a baktériumok kialakulását, elszaporodását, dupla biztonságot adva a friss, prémium vízre vágyóknak.

A Floewater környezetbarát, szénsavas és szénsavmentes, friss megoldást nyújt minden étterem, szálloda, fitness terem, munkahely számára.

„Hisszük, hogy a csomagolás nélküli víz nemcsak egy alternatíva, hanem egy fenntartható megoldás a PET – és üvegpalackok jelentette globális problémára, amely rövidesen mindenki számára elérhetővé válik. Szeretnénk, ha más italgyártók is követnék a példánkat, és hozzánk hasonlóan cselekednének is, hiszen az általunk használt innovatív megoldással nem kell napi 10 km kamionsorban szállítani a palackozott vizet ­– elég csak kinyitni egy Floewater csapot, amely egy környezetbarát megoldást biztosíthat számunkra. Ha pedig a vendéglátóhelyek, hotelek, irodák közül egyre többen a csomagolásmentes víz mellett teszik le a voksukat, egy fenntarthatóbb, élhetőbb világot teremthetünk, mely gyermekeink és a következő generációk számára elengedhetetlen!” – mondta el a mai bejelentésen Mihály Eszter, a HELL cégcsoport fenntarthatósági managere.

¹ World Economic Forum, Ellen MacArthur Foundation and McKinsey & Company, ’The New Plastics Economy — Rethinking the future of plastics’, Downloads, Ellen MacArthur Foundation, 2016,

https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/EllenMacArthurFoundation_TheNewPlasticsEconomy_Pages.pdf

² https://www.greenpeace.org/hungary/

³ SYNTHETIC POLYMER CONTAMINATION IN BOTTLED WATER Sherri A. Mason* , Victoria Welch, Joseph Neratko State University of New York at Fredonia, Department of Geology & Environmental Sciences

https://orbmedia.org/sites/default/files/FinalBottledWaterReport.pdf

A Műanyagmentes Júliussal éppen egybeesve, 2021. július 1-jén lép hatályba az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló 2020. évi XCI. törvény. A törvénnyel a 2019-ben kiadott Európai Uniós irányelv kerül hazai jogrendbe illesztésre, és ezzel módosításra kerül két korábbi hazai törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló, illetve a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvények. 

Ezen új törvény elsődleges célja természetesen az egyszer használatos műanyagok betiltása, a tiltás azonban nem vonatkozik minden egyszer használatos műanyagra, csupán azon termékekre, melyek jelenleg rendelkeznek már piacon lévő, megfizethető árú helyettesítési alternatívával. Az előbbi kikötés alapján tehát a következő műanyag termék forgalomba hozatala kerül betiltásra júliustól: fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, itlakeverő pálcikák, léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák és az expandált polisztirólból készülő étel-, és italtartó edények, valamint azok fedelei és kupakjai is. 

Megfigyelhető, hogy néhány igen jelentős környezetterheléssel bíró műanyag termék nem esik a szabályozás hatály alá, ilyenek például a könnyű műanyag hordtasakok, a műanyag italtartók és palackok, illetve a nagy százalékban műanyag alapanyagból készülő női higiéniás termékek. Ezek kivezetése az imént felsorolt termékek széleskörű elterjedtsége miatt sokkal jelentősebb volumenű feladat lesz, addig is azonban a törvény megfogalmaz néhány olyan szabályozást is, melyek az ezen termékek forgalomba hozatalának korlátok közé szorítására törekszenek. Emelkednek például az egyes műanyag csomagolóanyagokra vonatkozó termékdíjtételek, valamint szigorúbb jelölési és gyártásra vonatkozó követelmények is hatályba lépnek. Érdekesség, hogy termékdíj vonatkozik a biológailag lebomló műanyag hordtasakokra is.

A fentiekben részletezett törvény hatályba lépése már biztos, annak részletei ismertek, azonban az egyelőre még kérdéses, hogy ez milyen következményekkel, konkrét változásokkal fog járni a jövőt illetően. Jelentős alkalmazkodásra az egyszer használatos műanyag termékeket gyártó vállalatoknak, illetve a vendéglátóipari cégeknek kell készülniük, ők azok akiket a műanyag tányérok, poharak, evőeszközök és szívószálak betiltása érzékenyen fog érinteni. Az Indepack Kft. által végzett felmérésből kiderül ugyanis, hogy a vendéglátósok közel 42%-a használ jelenleg kizárólag műanyag csomagolóeszközt. 

De milyen alternatívák léteznek ezen vendéglátóipari cégek számára? A már említett felmérésből az is kiderül, hogy 40%-uk használ lebomló/környezetbarát csomagolást is, így feltételezhetnénk, hogy a biológiailag lebomló műanyagok egy olyan alternatívát kínálhatnak, melyek szélesebbkörű elterjedése révén fenntarthatóbb irányba tehetne lépéseket a vendéglátóipar. A bioműanyagok azonban többnyire hamis biztonságézetet nyújtanak csupán, hiszen még ha valóban környezetbarátabb alapanyagokból is készítik őket (mint például a PLA-t vagy a PHA-kat), többségüket ipari komposztálás útján lehet csak lebontani, melynek visszagyűjtési infrastruktúrája viszont jelenleg még nem kiépített. Egy fenntarthatóbb megoldás lehet a többször használatos csomagolóeszközök használata, melyekhez szükséges lehet egy komplex elviteles rendszer kiépítése, hogy minél gördülékenyebben lehessen használni a többször használatos étel-, és italtartó dobozokat. Ilyen kezdeményezések hazánkban igen kis számban találhatók még, de ezen kevesek egyike például a Felelős Gasztrohős Alapítvány által indított RAKUN Dobozközösség.

Mit is jelent, ha valaki hulladékmentesen él? Ami igazán lehetetlennek és drasztikusnak hangzik igazából nagyon is egyszerű. A zero waste egy olyan életmód, ahol az ezt követők megpróbálják teljesen minimálisra csökkenteni a hulladék kibocsátásukat és más alternatívákat találni egy fenttarhatóbb élet jegyében.   

Az alábbi bejegyzés a hulladékmentes életmód 5 + 1 alappillérét, azaz a refuse, reduce, reuse, recycle, rot + repair témákat járja körbe. 

Refuse - Utasítsd vissza 

Utasíts vissza minden olyan terméket amire nincs feltétlenül szükséged és feltétlenül mondj nemet az egyszerhasználható műanyagokra. 

Reduce- Csökkentsd a fogyasztásodat 

Szelektálj a már meglévő dolgaid közül. Amire már nincs szükséged add el, adományozd el, hátha másnak nagyobb szüksége van rá, mint neked. Itt fontos, hogy vásárolj tudatosabb. Gondold át, hogy mire van szükséged, így elkerülhető az újabb felesleges tárgyakat, valamint élelmiszereket az otthonodból. 

Reuse - Használd fel újra  

Adj tárgyaidnak egy második életet. Találj nekik új funkciót, amivel újra hasznos lehet a mindennapjaidban, de ha már nem látsz benne új fantáziát, csak akkor válts egy környezetbarátabb verzióra. 

Recycle - Hasznosítsd újra 

Ha mégis kikell dobnod valamit, akkor azt tudatosan, szelektíven tedd meg. A javaslatunk mégis az, hogy ha teheted, válassz csomagolásmentes, vagy fém és papír opciókat. Ügyelj arra, hogy megfelelő szemetesbe helyezed el, így nem szakítod meg a körforgást. Lehetőleg kerüld a műanyagokat!  

Rot - Komposztálj 

A háztartásokban nagyon sok organikus szemét keletkezik, ha ezek nem a kommunális hulladék közé kerülnek, akkor már láthatóan csökken a hulladéktermelésünk.  

+ Repair - Javítsd meg 

A fogyasztói társadalomban nem mindig gondolunk arra, hogy megjavítsuk vagy megjavíttassuk kisebb értékű tárgyainkat. Lehet, hogy olykor időigényesebb, de mindenképpen kíméled vele a Földet és a pénztárcádat.

Napjaink egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívása a csomagolások újrahasznosítása és visszaforgatása a gazdaságba. A fogyasztók ma már tudatosan választják a környezetbarát termékeket, azonban nem mindegyik alapanyag alkalmas a maradéktalan, gyors és költséghatékony újrahasznosításra. Kedvenc üdítőitalaink döntően három különböző fajtájú csomagolásban találhatók meg a boltok polcain: műanyag palackokban, üvegpalackokban és alumínium italdobozokban. A döntés nehéz lehet még egy tudatos vásárló számára is, hisz egy igazán összetett kérdéskörről van szó. Most ennek járunk, hogy a cikkünk végére egyszerű és érthető válaszokat kapjunk: mikor is választunk jól

1. lépés: Hogyan készülnek?

A fogyasztói társadalom óriási mennyiségű palackozott vizet, üdítőt és más italokat vásárol nap mint nap. Ez az igény pedig évről évre egyre csak nő. A csomagolóanyag környezetre gyakorolt hatását egész életciklusára nézve érdemes megvizsgálni. Először is figyelembe kell venni, hogy mégis hogyan kerültek a boltok polcaira?

Műanyag

Nevéből is adódóan egy mű, tehát mesterségesen anyagról van szó. Mesterséges előállítása jól indokolja az elmúlt években egyre erősödő műanyag ellenes hangulatot. A műanyagok 99%-a fosszilis energiahordozóból, kőolajból és földgázból készül. Ezeket az alapanyagokat apróbb darabokká alakítják, úgynevezett monomerekké, majd kémiailag összekötik, így hosszú láncokat hoznak létre, amelyeket polimereknek neveznek. Ezek a polimerek alkotják a műanyagot, amelyből aztán vizes palackok készülnek.

A műanyagok előállításához szükséges nyersanyagok kinyeréséhez szükséges, az óceánjainkban történő olajfúrás és a földgáz repesztése káros hatással van a környezetünket - és veszélyezteti egészségünket. Rendkívül fontos mérföldkőhöz érkeztünk, hisz az Európai Parlament és a Tanács 2019/904 irányelve alapján az uniós tagállamok kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni bizonyos az egyszer használatos műanyagokat forgalomba hozatalának megtiltása érdekében. Magyarországon a 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján tilos bizonyos egyszer használatos műanyag termékeket (például szívószál) 2021. július 1. napjától forgalomba hozni.

Pontszám: 2/5

Üveg

Összetételét tekintve lényegében cseppfolyósított homok, szódabikarbóna – ami egy természetesen előforduló nátrium-karbonát, mészkő, újrahasznosított üveg és különféle adalékok alkotják az italainkat tároló üvegpalackokat.

A mészkő segít megakadályozni az üveg mállását, és értékes alapanyag az üvegpalackok számára. Az üledékes kőzetet általában egy kőbányából bányásszák - akár a föld felett, akár a föld alatt. A környezet szempontjából a mészkőbányászat viszont szennyezheti a vizet és hozzájárulhat a zajszennyezéshez.

Pontszám: 4/5

Aludobozok

Egy teljesen új alumínium doboz bauxitból készül. A bauxitbányászat viszonylag hatékonynak tekinthető, hisz egy négyzetméter földfelszínről egy év alatt egy tonna nyersanyag kinyerését teszi lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy az italos dobozok többsége ma már nem elsődleges nyersanyagból, hanem nagyrészt újrahasznosított alumíniumból készülnek. Európában az aludobozok újrahasznosított tartalma már 70% felett található, ráadásul a bezárt lelőhelyeket teljes mértékben rehabilitálják ezzel visszaállítva eredeti állapotát.

Pontszám: 4/5

2. lépés: Szállítás

A különböző anyagokba becsomagolt termékek szállításából adódó környezeti terhelés alapanyagonként eltérő.

Műanyag

A műanyag palackok szállításából adódó környezeti terhelés költségei akár meg is haladhatják a műanyag palack létrehozásának költségeit. Ez természetesen távolságtól is nagyban függ, viszont elég nyugtalanító ebbe belegondolni is.

Alapvetően a műanyag palackok nagyon könnyűek, viszont a palackok formája nem teszi lehetővé a helyhatékony a szállítást, hisz egy szorosan megpakolt kamion raktere minden esetben ’levegőt’ is szállít. Kevesebb termékkel megpakolt kamionnak pedig többször kell fordulnia, így a könnyű palackok szállítása összeségében közepes üzemanyagszükséglettel jár.

Pontszám: 3/5

Üveg

Az üvegpalackoknak van egy nagy és tagadhatatlan, környezetterhelő hozadéka - ezek a palackok bizony nehezek. Az üvegpalackok szállítása ezáltal lényegesen több energiát igényel, mint a könnyebb műanyag palackos társaik. Az üveg ráadásul törékeny, ezért a szállítmányozók nem tudják olyan szorosan csomagolni az üvegpalackokat egy teherautóba, mint a műanyag palackokat vagy alumínium italdobozokat.

Pontszám: 2/5

Aludobozok

Az emberek szeretik az aludobozokat, mert kicsik, könnyűek és légmentesek. Praktikus formájuk és méretük azt eredményezi, hogy az aludobozos italok szállításával üzemanyagot takarítunk meg - több doboz kevesebb helyen is elfér, könnyű súlyuk pedig kevesebb üzemanyag felhasználást jelent. Mivel az alumínium nem különösebben törékeny, a dobozok szállításához kevesebb karton csomagolás szükséges, így biztosítva további helyet az újabb dobozoknak. Egy teherautón hozzávetőlegesen 2,5-szer több alumíniumdoboz fér el más italcsomagolásokhoz képest.

Pontszám: 5/5

3. lépés: Hova kerülnek

Megvettem, megittam, kiürült – utána mi történik? Mind a műanyag, az üveg és az alumínium csomagolás újrahasznosítható. Lenne.

Műanyag

A műanyagok újrahasznosítási aránya meglehetősen alacsony – a valaha előállított műanyag mindössze 9%-át dolgozták fel újra. A nem újrahasznosított műanyag egy kisebb részét energiát előállítva égették el, nagyobb részét hulladéklerakóba küldték, ahol akár 500 évig is tarthat mire végül lebomlik. Fontos megjegyezni, hogy emellett a műanyag jelentős része továbbra is szemétként természeti rendszereinkbe szivárog és pusztítja azokat. Ennek eredményeképpen az évszázad közepére óceánjainkban több műanyag lehet, mint hal.

Pontszám: 2/5

Üveg

Az üvegpalackok 100%-ban minőségük romlása nélkül végtelenül újrahasznosíthatók. Ezt nem lehet mondani a műanyagról. A szelektíven gyűjtött tört üvegből korlátlan alkalommal lehet újra üvegpalackot gyártani, azonban az újrahasznosításhoz nagyon magas hőmérsékletre kell hevíteni az anyagot és ott formázni. Ez ugyancsak túlzóan sok energiát igényel és nagy a szénlábnyoma is. Betétdíjas üvegpalack esetén a kérdés árnyaltabb, összetettebb. Ilyenkor nem kell új üvegpalackot előállítani, azonban a visszaváltott palackot vissza kell szállítani az üdítő töltését végző vállalathoz. Környezetterhelő vegyszeres mosás után új címkét helyeznek el rajtuk és új zárókupakra, tehát minimálisan új nyersanyagra is szükség van. Az összhatás azonban kisebb, mint ásványi anyagból egy új üveg palack előállítása.

Pontszám: 3/5

Aludobozok

Az üveghez hasonlóan az alumínium dobozok is 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatók. Az alumínium újrahasznosítása gyors és gazdaságos, hisz az elsődleges gyártáshoz szükséges energia mindössze 5% át igényli, így ökológiai lábnyom tekintetében is hatékonyabb italcsomagolás. Ezt igazolja, hogy a valaha forgalomba került alumínium 75%-a ma is forgalomban van. Az újrafeldolgozási programok részeként világszerte újrahasznosítják őket. Egy megfelelő helyre kerülő alumínium italdobozból 60 nap múlva újra termék lehet az üzlet polcain.

Pontszám: 5/5

És a győztes…

#1 Aludoboz

A legjobb választás az egyszeri italok vásárlásakor a végtelenszer újrahasznosítható alumínium italdoboz. Mindig, amikor újrahasznosított aludobozokat vásárolsz biztos lehetsz benne, hogy környezettudatosan döntöttél. Alacsony szállítási lábnyomuk és könnyű újrahasznosíthatóságuk győztessé teszi őket.

Összesített pontszám: 14/15

#2 Üveg

Második helyezett az üveg lett. Az üvegcsomagolású italokat akkor érdemes választani, ha nincs lehetőségünk újrahasznosított dobozok mellett dönteni. Az üvegpalackok viszonylag ártalmatlan alapanyagokból készülnek, és az alumínium dobozokhoz hasonlóan teljesen újrahasznosíthatók. Nehéz súlyuk és szállítási lábnyomuk miatt kapott alacsonyabb értékelést az alumíniumhoz képest.

Összesített pontszám: 9/15

#3 Műanyag palack

Ugyan a szállítás során a műanyagnak kisebb a környezeti terhelése az üveggel szemben, de nehéz figyelmen kívül hagyni a gyártás során felhasznált hatalmas fosszilis nyersanyag igényét és a teljes élete során keletkező szénlábnyomot. Ráadásul az a műanyag, amely nem kerül a szelektív gyűjtőbe, hatalmas szennyező anyag lehet a környezetünkben, pusztítva az élővilágot és szennyezi az ökoszisztémákat. Felelőtlen műanyaghasználatunk rombolja a bolygót, ezért került a ranglista legaljára.

Összesített pontszám: 7/15

A  cikk Lauren Murphy: Beverage Container Showdown: Plastic vs. Glass vs. Aluminum tanulmánya alapján készült, amely eredeti angol nyelven az alábbi linken érhető el: https://earth911.com/living-well-being/recycled-beverage-containers/.

A napokban egy újabb kárelhárítási készültséget készültséget kellett elrendelni a Szamos magyarországi szakaszán, hisz percenként 100-120 műanyag palack ömlik át a román határon - számolt be a Telex. Az esőzések következtében megduzzadtak a folyók, amik jelentős mennyiségű szemetet sodornak magukkal a vízgyűjtő területekről. A műanyagszennyezés mértéke pedig évről évre nő.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Ki felelős a hatalmas műanyagszennyezésért?

A közelmúltban napvilágott látott egy kutatás is, miszerint mindössze húsz nagyvállalat felelős a teljes globális műanyaghulladék-kibocsátás több mint feléért jelent meg az Origon. A következő öt évben az egyszer használatos műanyagok előállítására vonatkozó termelési kapacitás világszerte több mint 30 százalékkal nőhet. A gyártói felelősség tehát megkérdőjelezhetetlen és hatalmas szerepet játszik a tudatos beszerzés.

Egyre többet hallunk a környezetünket elárasztó műanyag hulladékról. Az esztétikai problémák mellett sokasodnak a hírek arról, hogy a folyókon az úszó szemét dugókat képez, az állatok belegabalyodnak a műanyag hálókba, csapdába esnek az eldobott palackokban, az elhullt állatok gyomra teli van műanyag törmelékkel, és az emberi szervezetben is kimutatták már. Találtak már mikroműanyagot sörben, ivóvízben vagy étkezési sóban, így gyakorlatilag biztosra vehetjük, hogy mára valamennyi élő szervezetben található mikroműanyag. Évente egy átlagos ember több, mint 90,000 mikroműanyagot fogyaszt el, és ez akkumulálódik életünk során. Pontos élettani hatásuk még nem tisztázott.

Hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

"Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre." - írja a 444.hu

Újabb gyártó tett jelentős lépést a fenntarthatóság irányába! A sörgyárak közül elsőként a Heineken vonta ki a PET palackos termékeket a portfóliójából, így újabb lépéssel kerültünk közelebb a műanyagmentes élethez.

A Heineken Hungária az első PET palack mentes nagyüzemi sörgyártó

Az egyik legnagyobb fenntarthatósági kihívás ma a csomagolások újrahasznosítása és visszaforgatása a gazdaságba. A fogyasztók ma már tudatosan választják a környezetbarát csomagolóanyagban elérhető termékeket, azonban nem mindegyik alapanyag alkalmas a maradéktalan, gyors és költséghatékony újrahasznosításra.

Az alumínium 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható anyag, ráadásul gyorsan és gazdaságosan. Ezt kihasználva, az italgyártók ambiciózus fenntarthatósági céljaik teljesítésében az alumínium csomagolás segíthet leginkább, beleértve a magasabb újrahasznosított tartalmat, valamint az italcsomagolásuk fokozott visszagyűjtését és újrahasznosítási arányát. Reméljük további sörgyártók fogják követni a holland márka lépését.   

Erre igyuk a Heinekenünket az esti meccsen!