A Climate Action a környezet- és klímavédelmi tanácsadás mellett offsettingel másnéven karbon-kibocsátás kiegyenlítéséssel foglalkozik - méghozzá nem a világ egy távoli pontján, hanem Magyarországon. Dr. Gremsperger Gáborral, a Climate Action Kft. alapítójával beszélgettünk az offsetting transzparens kommunikációjának fontosságáról és a cégek szemléletváltásának fontosságáról.
Az offsetting projekteknél gyakran előjön a greenwashing kérdése, ti mit tesztek azért, hogy ez a ti esetetekben ne forduljon elő?
Nagyon figyelünk arra, hogy a greenwashing ne érintsen minket és ne merüljön fel az ügyfeleinknél se. A magyar állami erdőgazdálkodási szervezetekkel együttműködve erdőszerkezeti, klímaszerkezeti átalakításokat végzünk, ezzel az erdőrészlet állományát javítjuk és növeljük a széndioxid elnyelő képességét. A projektjeink teljesen transzparensek, rendszeresen kommunikáljuk az ügyfeleink felé éves jelentésekkel az eredményeket. Az Erdészeti Tudományos Intézettel is együtt dolgozunk, ők hivatalosan kiszámolva alá tudják támasztani az egyes projektek karbonelnyelő képességét.
A tanácsadási tevékenységünk során szervezeteknek, cégeknek, magánszemélyeknek számoljuk ki a karbonlábnyomát, és javaslatot teszünk arra, hogy milyen beavatkozásokat tudnank tenni, miként változtathatnak a működésükön, az üzletmenetükön, a gyártásukon.
Az offsetting projektek mellett körforgásos stratégiai tanácsadással is foglalkoztok. Mi a személyes véleményed a körforgásos gazdaságról? Tudsz-e hazai példákat mondani olyan cégekre, akik a körforgásos gazdasái szemléletet a gyakorlatban is átültetik?
Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja a maga helyét és szerepét a körkörös gazdaságban, mert az egy hiú ábránd, hogy valaki teljes mértékben körforgásosan létezzen, de törekedni kell arra, hogy minél több folyamatot, minél több dolgot lehessen helyettesíteni és visszaforgatni, akár céges szinten, akár személyes szinten is. Szerintem ez a fajta gondolkodásmód egy fontos kiindulási alap lehetne. A legjobb példa erre a HELL, akik a termékeiket végtelenszer megújuló anyagba, alumíniumba csomagolják és a fogyasztókat edukálják arról, hogyan tudnak segíteni körforgásban tartani az alumíniumot. De van olyan ügyfelünk is, aki a szépségiparban dolgozik és nagyon odafigyel arra, hogy a termékek csomagolása újrahasznosítható, visszaváltható legyen. Én azt látom, hogy akármekkora cégről is beszélünk, vezetőségi szintén kell történjen elhatározás.
Mennyire nyitottak a vállalatok, szervezetek a változtatásra és a lakossági szemléletformálásra?
Személyes tapasztalatom, hogy nagyon nyitottak. Ezzel a témával foglalkozva teljes elutasítást még sohasem kaptam, nyilván figyelembe kell venni minden ügyfél anyagi lehetőségeit és ahhoz mérten kell tenni a változásért. Itt szeretném megemlíteni az egyik partnerünket a Budapesti Fesztivál Zenekart, akik egy nagyon innovatívan gondolkozó és jövőbe tekintő zenekar. A társadalmi felelősségvállalás a szervezeti kultúrájukban egy nagyon fontos téma. Egy olyan hosszútávú koncepciót dolgozunk ki velük, aminek a segítségével megjelenik a fenntarthatóság a művészetben.
Konkrétumok szintjén kiszámoljuk, hogy a zenekarnak az utazásai mekkora széndioxid kibocsátással járnak és azt hogy tudják ellentételezni. Például ők nem nyomtatnak programfüzetet sem, hanem azt egy QR kóddal oldják meg. A zenekarban játszó művészekkel is folyik egy párbeszéd arról, hogy milyen a hozzáállásuk a fenntarthatósághoz, a mindennapjaikban ez a kérdés hogy jelenik meg, ezúton egy edukációs tevékenység is folyik. A BFZ számos a kérdéskör iránt érzékeny emberhez jut el, így erős közvetítő, szemléletformáló szerepet töltenek be.
