A gazdasági döntéshozók számára az üzleti innováció és a márkaépítés szempontjából is izgalmas kihívás a cégek felelősségvállalása. Ehhez ad a CSR Hungary egy olyan elméleti hátteret, mely segít kialakítani a mindennapok üzleti működésében egy rendszerszintű megközelítést. Takács Júliával, a CSR Hungary alapítójával, ügyvezetőjével beszélgettünk a hazai CSR kultúráról és a jelenlegi gazdasági helyzet hatásairól. 

Miként segíti a CSR Hungary a vállalatokat? Miért van egy ilyen szervezetnek, szemléletformáló hatása?

A 2006-ban alapított CSR Hungary elsősorban azokat a vállalati döntéshozókat  támogatja, akiknek fontos a felelősségvállalás és fenntarthatóság, az új gazdasági ismeretek megszerzése, valamint a  személyes szellemi fejlődés. A CSR Hungary nem egy-egy kampányával, egy-egy alkalmon van jelen e témában, hanem folyamatosan, mint állandó vezető szereplő, irányt mutat. Folyamatos kapcsolatunk van a téma iránt érdeklődőkkel. Az évek során kialakult a bizalom irányunkba, állandó jelenlétünkkel hiteles szervezet lettünk a témában. Nem csak az elméleti, tudományos hátteret mutatjuk be - cégeknek, szervezeteknek-, hanem gyakorlati eszközöket is adunk a vállalati felelősség és fenntarthatóság értékeinek mindennapi működésbe való beépítéséhez.

A vállalati felelősségvállalás mennyire erősödött a magyar kultúrában az utóbbi években?

A vállalati felelősségvállalás motivációt ad az értékek követéséhez. Ha egy közösség elfogad bizonyos értékeket, akkor az átterjed a gyakorlati intézkedésekre, de a gondolkodásmód átálláshoz  idő kell. A vállalati felelősségvállalás kommunikációja sokat fejlődött az utóbbi években. Ennek is köszönhető, hogy több jó ügyről szerzünk tudomást és  egyre jobb támogatási rendszerek is kialakulnak, nem csak időszaki jelleggel, hanem hosszú távon is. 

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben növekszik az igény a szociális támogatásokra, de ez a cégek számára is egy megterhelő időszak. Hogyan reagálnak a vállalatok, nem kerül-e veszélybe a CSR kultúra? A cégek környezetvédelmi intézkedéseire milyen hatással van a mostani gazdasági helyzet? 

A vállalati felelősség és fenntarthatóság rendszere magában foglalja a természeti és emberi források egyidejű tiszteletét is. Eltérő elemek kerülnek előtérbe válság idején és mások egy nyugalmi időszakban. Napjainkban fontos szerepet játszik a fenntarthatóság kérdésköre, ugyanakkor az energiaválság is komoly kérdéseket vet fel most, hiszen a társadalom veszélyeztetett csoportjai esetében fennállhat az életminőség, életszínvonal romlása, megélhetési gondokkal járó energiaszegénység léphet fel. Ha pedig az emberi erőforrásokkal van a probléma az sajnos hat a természeti környezetre is. Ez egy egymással összefüggő, kölcsönösségi viszonyt takaró páros.

A rossz gazdasági helyzet kevesebb tőkét, kevesebb pénzt jelent, ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a környezetre kevesebbet költünk, vagy hagyjuk pusztulni? 

Ez  egy többélű, árnyaltabb kérdés, nem könnyű megoldást találni rá, hisz egyensúlyt kell kialakítani az üzleti működésünk és az emberi és természeti erőforrások között. Válsághelyzetben a prioritási rendszer kialakítása nagyon fontos. A mostani szituációban a munkahelyek adhatnak stabil pontokat, értéket a dolgozóknak. Így tudnak segíteni saját mikrokörnyezetüknek (család, helyi közösség stb.) is. A környezetvédelmi projekteknél is jelenleg a szinten tartásra fókuszálnak a cégek és ha ezt sikerül biztosan tartaniuk, a válságból való kilábaláskor könnyebb az építkezés.

Sokszor vannak olyan cégek, akik a vállalati felelősségvállalást egy-egy kis akcióval “letudják”, a fogyasztókra tolják a felelősséget. Tud-e olyan jó projekteket mondani, amikben a növekvő környezettudatosság, a tudatos fogyasztói magatartás megjelenik úgy, hogy emellett a cég valóban tesz is a fenntarthatóbb működéséért? 

Legjobb példának a CSR Hungary díjat elnyert vállalatokat tudnám megemlíteni és a megoldásokat nyújtó projektjeiket. A 2008 óta minden évben kiosztásra kerülő Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj  értékeli Magyarország legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseit, projektjeit, és menedzsmentrendszereit az üzleti szektorban. Összesen 7 kategóriában díjaztuk idén a vállalatokat, többek között “Legjobb innováció a körkörös gazdaságért” kategóriában. A körforgásos gazdaság egyik legfontosabb eleme a hulladékgazdálkodás, és amennyire lehet zéró hulladék termelés elérése. Egyik mód, illetve megoldás az újrahasznosítható csomagolás, a másik az, ha a probléma, jelen esetben a csomagolás nem is létezik, azaz csomagolásmentes. A HELL ENERGY Magyarország Kft. új márkája a Floewater erre  remek példa, hiszen egy egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű vizet kínál, méghozzá csomagolásmentesen éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára. 

A Climate Action a környezet- és klímavédelmi tanácsadás mellett offsettingel másnéven karbon-kibocsátás kiegyenlítéséssel foglalkozik - méghozzá nem a világ egy távoli pontján, hanem Magyarországon. Dr. Gremsperger Gáborral, a Climate Action Kft. alapítójával beszélgettünk az offsetting transzparens kommunikációjának fontosságáról és a cégek szemléletváltásának fontosságáról. 

Az offsetting projekteknél gyakran előjön a greenwashing kérdése, ti mit tesztek azért, hogy ez a ti esetetekben ne forduljon elő?

Nagyon figyelünk arra, hogy a greenwashing ne érintsen minket és ne merüljön fel az ügyfeleinknél se. A magyar állami erdőgazdálkodási szervezetekkel együttműködve erdőszerkezeti, klímaszerkezeti átalakításokat végzünk, ezzel az erdőrészlet állományát javítjuk és növeljük a széndioxid elnyelő képességét. A projektjeink teljesen transzparensek, rendszeresen kommunikáljuk az ügyfeleink felé éves jelentésekkel az eredményeket. Az Erdészeti Tudományos Intézettel is együtt dolgozunk, ők hivatalosan kiszámolva alá tudják támasztani az egyes projektek karbonelnyelő képességét. 

A tanácsadási tevékenységünk során szervezeteknek, cégeknek, magánszemélyeknek számoljuk ki a karbonlábnyomát, és javaslatot teszünk arra, hogy milyen beavatkozásokat tudnank tenni, miként változtathatnak a működésükön, az üzletmenetükön, a gyártásukon. 

Az offsetting projektek mellett körforgásos stratégiai tanácsadással is foglalkoztok. Mi a személyes véleményed a körforgásos gazdaságról? Tudsz-e hazai példákat mondani olyan cégekre, akik a körforgásos gazdasái szemléletet a gyakorlatban is átültetik?

Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja a maga helyét és szerepét  a körkörös gazdaságban, mert az egy hiú ábránd, hogy valaki teljes mértékben körforgásosan létezzen, de törekedni kell arra, hogy minél több folyamatot, minél több dolgot lehessen helyettesíteni és visszaforgatni, akár céges szinten, akár személyes szinten is. Szerintem ez a fajta gondolkodásmód egy fontos kiindulási alap lehetne. A legjobb példa erre a HELL, akik a termékeiket végtelenszer megújuló anyagba, alumíniumba csomagolják és a fogyasztókat edukálják arról, hogyan tudnak segíteni körforgásban tartani az alumíniumot. De van olyan ügyfelünk is, aki a szépségiparban dolgozik és nagyon odafigyel arra, hogy a termékek csomagolása újrahasznosítható, visszaváltható legyen. Én azt látom, hogy akármekkora cégről is beszélünk, vezetőségi szintén kell történjen elhatározás. 

Mennyire nyitottak a vállalatok, szervezetek a változtatásra és a lakossági szemléletformálásra?

Személyes tapasztalatom, hogy nagyon nyitottak. Ezzel a témával foglalkozva teljes elutasítást még sohasem kaptam, nyilván figyelembe kell venni minden ügyfél anyagi lehetőségeit és ahhoz mérten kell tenni a változásért. Itt szeretném megemlíteni az egyik partnerünket a Budapesti Fesztivál Zenekart, akik egy nagyon innovatívan gondolkozó és jövőbe tekintő zenekar. A társadalmi felelősségvállalás a szervezeti kultúrájukban egy nagyon fontos téma. Egy olyan hosszútávú koncepciót dolgozunk ki velük, aminek a segítségével megjelenik a fenntarthatóság a művészetben. 

Konkrétumok szintjén kiszámoljuk, hogy a zenekarnak az utazásai mekkora széndioxid kibocsátással járnak és azt hogy tudják ellentételezni. Például ők nem nyomtatnak programfüzetet sem, hanem azt egy QR kóddal oldják meg. A zenekarban játszó művészekkel is folyik egy párbeszéd arról, hogy  milyen a hozzáállásuk a fenntarthatósághoz, a mindennapjaikban ez a kérdés hogy jelenik meg, ezúton egy edukációs tevékenység is folyik. A BFZ számos a kérdéskör iránt érzékeny emberhez jut el, így erős közvetítő, szemléletformáló szerepet töltenek be. 

Az ország legnagyobb italos dobozokat visszagyűjtő cége az Inter-Metal Recycling Kft. éves szinten több mint 3000 tonna aludobozt gyűjt vissza. A telep működéséről és magáról az alumínium újrahasznosításról, annak fontosságáról beszélgettünk dr. Vitányi Mártonnal, az Inter-Metal Recycling Kft. cégvezetőjével.

Mennyi alumínium hulladékdoboz keletkezik itthon éves szinten?

Magyarországon évente összesen 18.000-20.000 tonna hulladékdoboz kerül forgalomba, de csak 40% kerül ebből a óriási számból visszagyűjtésre. A többi lerakóba, égetőbe kerül, így ezekből a dobozokból sose lehet újra termék, pedig az alumínium végtelenszer megújuló alapanyag. Ennek az oka a szelektív hulladékgyűjtés hiányossága. Az országban az Inter-Metal Recycling a legnagyobb italosdoboz visszagyűjtő cég, évente körülbelül 3000 tonna aludobozt gyűjtünk vissza. Gyártóktól, termelőktől, szolgáltatóktól, fémkereskedőktől, a lakosságtól és a közszolgáltatói szegmensből érkezek a telepre az alumínium hulladékok. Ez a szám nővelhető azzal is, ha lakossági szinten figyelünk arra, hogy az aludobozok a megfelelő szelektív kukába kerüljenek. 

Hogyan zárul az alumínium körforgása?

Az alumíniumdobozok átmennek egy válogatósoron, ahol a vas dobozokat, illetve a szemetet kiszedjük a dobozok közül, majd bálázzuk őket. A leválogatott dobozokat bálázva külföldre szállítjuk alumínium kohokba, a HELL esetében például a németországi Speira üzemébe. Itt az öntödei feldolgozás után többek között vékony alumínium lemez készül belőlük, úgynevezett újratermék, amiből Szikszón újra aludobozok készülnek. 

Gyűjtenek egyéb típusú hulladékokat is? 

Az alumínium hulladékok mellett, egyéb fém hulladékokat is gyűjtünk, vasat és színesfémet, emellett elektronikai hulladékok, akkumulátorok is kerülnek hozzánk, illetve kis mennyiségben gyűjtünk papírt és műanyagot is. Az említett kategóriák gyűjtőfogalmak, amik alkategóriákra bonthatóak. Mi ezek alapján válogatjuk szét a hulladékokat, alumíniumból például 20 fajta kategóriára csoportosítunk. 

A csepeli telepünkön hulladékelőkezelés, minőségjavító és átalakító tevékenységeket végzünk, hogy a hulladékok újrahasznosításra alkalmasak legyenek. Igyekszünk korszerűsíteni a berendezéseinket, hogy minél energiahatékonyabban működjön a telep. Emellett most napelemes beruházások is zajlanak, hogy az üzemünket megújuló energiaforrásból tudjuk fenntartani. 

2024-ben tervezetten elindul az országos betétdíjas rendszer, ez milyen hatással lesz az alumínium feldolgozásának a piacára? 

A 2024-ben bevezetésre kerülő betétdíjas rendszer bevezetésével a visszagyűjtési arány  becsléseink szerint 80-90%-ra fog emelkedni, ez óriási előrelépést jelent az aludobozok reciklizálásában. A visszagyűjtés komoly logisztikát igényel majd, ami a hulladékgazdálkodási szektor jelenlegi protokollját jelentősen átalakítja majd. 

Látványos installációval hívja fel a HELL cégcsoport a HELLo Alu kampány keretében a
fogyasztók figyelmét az aludobozok megfelelő gyűjtésére és az alumíniumcsomagolás
előnyeire.

Októberben Budapest három villamosmegállója alakul át egy hónapra számlálóval ellátott
speciális doboz-visszagyűjtő ponttá. Az installációk a 4-6 villamos Mester utcai,
Harminckettesek tere és Király utcai megállójában találhatóak. A hirdetőtábláknak látszó
különleges gyűjtőkön található prés segítségével lehet az összepréselt dobozokat bedobni a
gyűjtőbe. Egy LED -es számlálón követhető, hogy hány aludoboz került már a tartóba, illetve
a halmozodó aludobozokból az átlátszó kialakításnak köszönhetően egy kerékpár rajzolódik
ki.

A visszagyűjtött aludobozok újrahasznosításra kerülnek, hogy olyan alumínium tekercsek
legyenek belőlük, amiből a HELL dobozok is készülnek, így zárul be a körforgás.
Az összepréselve bedobott dobozok nem véletlenül egy bicikli képét rajzolják ki. Hiszen
minden 300 összegyűjtött aludoboz után a cégcsoport egy kerékpárt adományoz az
Igazgyöngy Alapítvány számára. Október 31-ig bárki segíthet az aludobozok bedobásával.

A három visszagyűjtőponton összegyűlt összes dobozszám, illetve a kampány további
részletei a https://helloalu.hu/megallo/ oldalon találhatóak.

Nem minden hulladék szemét! Szeptember 23.  Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap, aminek a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét környezetünk tisztítására, a környezetszennyezés veszélyeire és nem utolsósorban a szelektív hulladékgyűjtésre. Ugyanis az általunk kidobott dolgok egy része ismét alapanyagként szolgálhat, ezért nem mindegy, hogy hova dobjuk. A szelektíven gyűjtött hulladékot a hulladékudvarokban átválogatják és csoportosítják.

Mit kell tudni a különböző hulladékokról?

• Nem mindegyik műanyag újrahasznosítható! A csomagoláson 1-PET, 2-HDPE, 4-LDPE vagy 5-PP jelzéssel ellátott műanyagokat szabad csak a szelektívbe dobni. Az újrahasznosítható műanyagok minősége az újrahasznosítással romlik, de még 1-2 alkalommal felhasználhatóak. Az újrahasznosított műanyagokat rPET-nek hívjuk.
• A fémek gyűjtésére több helyen kihelyezett automaták, kukák vannak, de ha nincs ilyen a közeledben, akkor se a kommunálisba dobd a dobozodat, hanem a műanyag szelektív kukába. Az alumínium 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható, ezért nagyon értékes alapanyag. Minősége nem romlik az újrahasznosítás során. Jó hír: A szelektíven gyűjtött hulladék mindig átválogatásra kerül, így aludobozod is a megfelelő helyre jut el, ha a szelektívbe dobod.
• Az üveg szintén végtelenszer, minőségromlás nélkül hasznosítható újra, így ugyanolyan üveg készülhet belőle, mint előző életében.
• A papírből újrapapír készül. Szelektív gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy a zsíros, olajos papírt már sajnos nem lehet újrahasznosítani, így ezeket ne tegyük a szelektívbe. Ilyen például a pizzás doboz. A teteje, ha nem zsíros, ételmaradékos mehet a szelektívbe, az alját dobjuk a háztartási szemét közé.
• Használt elektronikai cikkeidet, az úgynevezett e-hulladékokat több gyűjtőponton le tudod adni. Mobiltelefonodat a Jane Goodall Intézet „Passzold vissza Tesó” gyűjtőpontjain is leadhatod. A készülékben lévő értékes alapanyagok újra felhasználásra kerülnek, hogy minél kevesebbet kelljen új alapanyagot bányászni, ezzel is óvva természetes élőhelyeket. A nagy elektronikai áruházláncok is visszaveszik a felesleges készülékeket, lámpákat, rossz televíziókat, egyéb eszközeidet.
• A hulladék körforgásban tartásának egy további módja a komposztálás.

Mit szabad és mit nem szabad komposztálni? Az alábbi lista segít neked ebben: https://humusz.hu/komposztalj/mitszabad

A beltéri komposztálási lehetőségekről itt olvashatsz:

https://greendex.hu/komposztalas-a-lakasban-2/

A kültéri komposztálásban pedig ez a leírás lehet segítségedre:

https://humusz.hu/komposztalj/alapok

Egyre több csomagolásnál figyelnek arra a gyártók, hogy komponensekre bontható legyen, így könnyen szét lehet válogatni az újrahasznosítható és nem újrahasznosítható részeit.

Az Avalon International School (AIS) az első Cambridge-i rendszerre épülő magániskola Miskolcon és térségében. Az iskola egy óvodát is működtett, így már ilyen fiatal kortól nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre. A környezetvédelem első osztálytól a természetismereti óra része, a globális szemléletmód az oktatás fontos alkotóeleme. Az óceánpartot tisztító kezdeményezésről az iskola igazgatónőjével, Oláh Tündével beszélgettünk.

Honnan jött a kezdeményezés ötlete?

Az AIS részt vesz az Unicef Óceánok Világnapja Programjában, illetve a Föld Napja keretében is szervezünk programokat a diákoknak. Idén testvériskolánkkal, a portugáli Santo António Nemzetközi Iskolával (SAIS) közös kezdeményezéssel készültünk az Óceánok Világnapjára. Az óceánpart tisztításának ötlete igazából adott volt, ugyanis a testvériskola Lisszabonban található, az Atlanti- Óceán partjánál.

Hogyan zajlott a projekt? Hogyan reagáltak a gyerekek a kezdeményezre?

Júniusban 12 alsó tagozatos diákunk utazott ki. A négy nap alatt a partszakasz tisztítása mellett többek között helyi szervezetek tartottak nekünk előadást környezetvédelmi témákban, illetve ellátogattunk a lisszaboni Ócenáriumba is. A szemétgyűjtés előtt előzetes megbeszélésre a város azt a partszakaszt nem takarította, ahol majd a diákok dolgozni fognak, hogy láthassák mennyi és milyen szemét található a parton. A gyerekek nagyon meglepődtek, hogy a parton lévő hulladék jelentős része nem nagy flakonokból, hanem apró műanyag darabokból állt, amiket a homokból kellett kiszedegetni. Így személyesen is megtapasztalhatták, hogyan is jön létre a nagy hulladákokból fokozatosan a mikroműanyag, és miért is olyan veszélyes minden élőlény számára. Az összegyűjtött hulladékot leadtuk, majd tisztított műanyag hulladékból kézműveskedtek a gyerekek, az ócenáriumban látott kiállítás után inspirálódva.

Milyen környezeti nevelési projekteken dolgoztok még a gyerekekkel? Terveztek-e a jövőben is hasonló aktivitást?

Nemrég zajlott például a Green and Sustainable Miskolc projektünk, aminek a keretében egy hónapig beszélgettük a gyerekekkel arról, hogy milyen eszközökkel lehetne fenntarthatóbbá tenni az otthonukat, Miskolc városát. A diákok a hallottak alapján koncepciókat dolgoztak ki és megépítették makettként az ötleteiket. Ez egy nagyon izgalmas feladat volt a számukra és igazán kreatív megoldások születtek.
A Santo António Nemzetközi Iskolával való közös partszakasztisztító kezdeményezésünk egy nagyon jó tapasztalat volt számunkra, és természetesen már vannak ötleteink, terveink az elkövetkezendő időszakra is, de ezeket még meglepetésnek szánjuk.

Az Avalon International School 2019-es alapítása óta évfolyamról évfolyamra bővül. Fontos számukra, hogy lehetőséget teremtsenek a gyerekeknek az élményalapú tanulásra, mint ahogyan ezt a partszakasztisztító akciójuk is tükrözi. Az iskoláról további információk a https://www.ais.hu/ oldalon olvashatók.

Egy olyan nagy rendezvényen, mint az EFOTT Fesztivál sok hulladék keletkezik, ezért is tartotta fontosnak a HELL Magyarország, hogy tudatosan készüljön egy olyan figyelemfelkeltő attrakcióval, ami segít visszagyűjteni és így körforgásban tartani az alumínium dobozokat.

„Neked csak egy mozdulat, de a doboznak új életet adsz!”- a HELLo Alu visszagyűjtési kampány célja, hogy élményalapúan felhívja az emberek figyelmét arra, hogy az alumínium egy végtelenszer újrahasznosítható anyag és nem kell mást tenni, csak megfelelően gyűjteni.  A július 13. és 16. között Sukorón megrendezésre kerülő EFOTT-on a fesztiválozókat egy 180 cm x 200 cm-es dobozgyűjtő fallal várta a HELL csapata, ahol az összepréselten bedobott aludobozok után nyeremény is járt. A kezdeményezés nagy sikernek örvendett, amit az is jól mutat, hogy több ezer fesztiválozó csatlakozott a kezdeményezéshez és gyűjtötte az aludobozokat a rendezvény ideje alatt. Egy átlátszó, a bedobott aludobozokkal szépen kirajzolódó HELL logóval tették látványossá a résztvevők számára, hogyan telik a fal az ő segítségükkel.

„Úgy tűnt, mintha szájról szájra terjedne a visszagyűjtési kampány és az emberek mindig hoztak vagy küldtek még valakit. Sokan voltak akik minden nap visszatértek és minden nap beváltottak dobozokat 1-1 új ajándék reményében.”- meséli Mihály Eszter, a HELL CSR managere.

A fesztiválózok mellett a fesztiválón dolgozók is be lettek vonva a gyűjtésbe, így a náluk maradt üres dobozok is visszagyűjtésre kerültek. A HELL csapatának nagy örömére a fesztiválon a PET-palackokkal, -poharakkal ellentétben nem láttak eldobva HELL-es aludobozokat.

„A reggeli nyitásnál mindig volt egy nagyobb roham, nagy karton dobozokban és hatalmas zsákokban hozták vissza az üres aludobozokat. Nem csak az elfogyasztott, de a fesztivál területen összegyűjtött csomagolások is visszakerültek ezáltal hozzánk.”- folytatja Eszter az élménybeszámolót.

A begyűjtött dobozokból bálázás utána újra alumínium tekercsek lehetnek. Ilyen újrahasznosított tekercsekből készülnek a HELL dobozai is, ezzel bezárva a körforgást.

A HELLo Alu visszagyűjtési kampány keretében további izgalmas kezdeményezésekkel készül a HELL csapata, amikre nemsokár fény derül! :) 

Júniusban van az Óceánok Világnapja. A téma alkalmából a nemzetközi kutatásban résztvevő magyar kutatót, Jordán Ferencet kérdeztük a TARA kutatóhajóról, ami a bolygó óceánjainak állapotát vizsgálja.

Hogyan kapcsolódik a TARA kutatóhajó a műanyagszennyezéshez? Milyen kutatást végeznek ezen a területen?

A hajó mérései többek között a mikroműanyag-szennyeződés kutatásának egyik legnagyobb adatbázisát szolgáltatják, és persze az arra alapozott kutatásokat segítik. Egy kutatási projekt kifejezetten azt vizsgálja, mennyire érzékenyek a planktonikus élőlények a mikroműanyag-szennyeződésre. Amíg ezt nem tisztázzuk, addig a halakra vagy a madarakra kifejtett hatást sem fogjuk teljesen megérteni.

Milyen egyéb kutatásokat végeznek a hajóval?

Általános cél a mikroorganizmusok kutatása, eddig ismeretlen baktériumok és vírusok felfedezése, a nagyobb élőlények lárváinak térbeli mozgása, sztenderd globális adatbankok létrehozása. Ami a legfontosabb, hogy mindezen információ olyan rendszermodellekben legyen értelmezve, hogy okos indikátorokkal segíthessük a menedzsmentet és a döntéshozatalt. Nem elég a fajok latin neveit sorolgatni, ki kell számolni, mennyire működik jól vagy mennyire érzékeny a rendszer.

Észrevehető-e a mikroműanyagok jelenléte a planktonokon?

A Mariana-árok mélyétől a kutyánk beléig mindenhol ott van a mikroműanyag. Az érzékenyebb fajok anyagcseréjét komolyan veszélyeztetheti. Ez nem olyan látványos, mint amikor egy teknős belegabalyodik egy zacskóba, de hatásait tekintve sokkal komolyabb. Ha a planktonnak rossz, mindenkinek rossz: a halaknak is, nekünk is. Észre kellene venni lassan, hogy a tenger nincs messze tőlünk. A térképen igen, de hatásait tekintve nem. 

Milyen eredményeket hozott eddig a kutatás? Mire lehet következtetni az eredményekből?

Különféle projekteket szolgál a TARA hajó, sokféle kutatási iránnyal. Eddig például több mint 5500 új vírust fedeztek fel a 35 ezer vízmintát vizsgálva. Ez már önmagában is izgalmasan hangzik. Egyre jobban értjük azt is, hogyan hat a felmelegedett óceán intenzívebb párolgása, a rengeteg így keletkezett csapadék és az Amazonas emiatt minden eddigi rekordot megdöntő hozama a torkolat környékének kémiai és mikrobiális összetételére. A hordalékkal teli édesvíz bemosódása az űrből is látszik.

A Tara hajón végzett kutatások is bebizonyították, hogy a mikroműanyagok mindenhol fellelhetőek, teljesen belekerültek a körforgásunkba, ezért is nagyon fontos, hogy a műanyagok egyre több területen történő kiváltását ne csak  választható opciónak tekintsük.

Jövőnkre tekintettel élni a mai világ egyik legfontosabb feladata, hiszen most kell tennünk azért, hogy a jövő generációja számára is élhető világot biztosítsunk. Ehhez elengedhetetlen már gyerekkorban a megfelelő nevelés.

Fontos, hogy a gyerekek is megértsék, hogy mennyire fontos a környezetünk védelme, és hogy ezt ők is meg tudják tenni. És hogy hogy tudjuk ezt nekik különösebb tanítás nélkül is átadni? Azzal, ha jó példát mutatunk és elmagyarázzuk miért is fontos, hogy takarékoskodjanak az energiaforrásokkal vagy miért tegyék a szelektív hulladékot külön tárolókba. Ezek mellett az óvodák és iskolák felelősségvállalása is jelentős.

Biztosan hallották már hogy „Finnország a legzöldebb ország” és ezt nem csak a természeti adottságaira értik, hanem hogy a világ egyik legfenntarthatóbb országaként tartják számon. Valóban, ha megnézzük rengeteg mindent tesznek azért, hogy egy fenntartható világot hozzanak létre. A sok dolog közül az egyik dolog, amit eltanulhatunk tőlük az a gyerekek nevelése a környezetvédelemre. Ezt az óvodában és az iskolában is külön tanulják úgynevezett „környezetvédelmi dadusok” iránymutatásával. A dadusok önkéntesként dolgoznak és természetközeli élményekkel hívják fel a gyerekek figyelmét, hogy milyen értékes dolog az erdő az állatok vagy éppen a tiszta víz. 

A finnekhez hasonlóan egyre több ország szorgalmazza az élményközpontú valóságközeli környezettudatos nevelést minél fiatalabb korban. Ez fontos is, hiszen, ha már kiskoruktól kezdve ezt tanulják, számukra természetes lesz a fenntartható életmód.

Magyarországon is fontos a gyerekek szemléletformálása az egyik magyar óvodában például a Föld napja alkalmából különböző játékos módszerekkel okítják a gyerekeket. Ezen nap alkalmából beszélgetnek és sétákat tesznek.

Egy játékos mód, amivel a gyerekek is várják ezt a napot, hogy kapnak egy feladatot: Aznap csak zöld színű ruhadarabokba mennek az óvodába, innen jobban megjegyzik az alkalmat. A naphoz tartozik, hogy különböző zöldségeket ültetnek, melyeket a csoport ablakába tesznek -mindenki a sajátját- majd ezeket együtt megtanulják gondozni, az elkövetkező napokban öntözik őket, majd, amikor kicsíráztak hazaviszik, és otthon, ha valaki szépen neveli a termését, meg is eheti. Másik kiemelt tevékenység ezen a napon a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése a gyerekekkel. Ekkor megtanulhatják, hogy melyik színű kukába milyen hulladék kerül. Maguk is újrahasznosítanak: kupakokból készítenek társasjátékot, mellyel egész évben játszhatnak. A nap alkalmából kirándulásokra mennek, ahol a fák, bokrok termésével ismerkednek meg így a természetben jobban kiismerik majd magukat. Ezeken kívül verseket, énekeket, mondókákat is tanulnak. A nap végén érdekes találóskérdésekkel zárják a napot, amelyekből rengeteget tanulhatnak a fenntarthatóság jegyében.

A környezettudatos életre nevelés mindannyiunk érdeke, de a legérintettebb a jövő korosztálya, ezért is fontos az edukációjuk.

Napjaink szerves részét képezik a műanyag üdítős-, illetve vizespalackok, melyek életünk számos terén veszélyt jelentenek ránk és környezetünkre egyaránt. Olyan problémák forrásai is lehetnek, amikre elsőként nem is gondolnánk, mint például a kioldódó káros anyagok mennyisége és minősége.

A műanyag csomagolás esetén az általunk elfogyasztott víz vagy üdítő közvetlenül érintkezik a csomagolással, illetve kölcsönhatásba is léphet vele. Emiatt gondolnunk kell olyan veszélyekre is, mint a kioldódás. De miért pont a műanyag csomagolás a veszélyes? Mert a műanyag az áteresztő anyagok közé sorolható, nem úgy, mint az alumínium vagy az üveg - ez utóbbiak a nem áteresztő anyagok csoportjába tartoznak.

Az emberek többsége iszik szén-dioxiddal dúsított vizet, bele se gondolva, hogy az előtte jobb esetben heteket rosszabb esetben hónapokat a palackban van. Ennyi idő alatt a sav hatására a PET palackok nagy része roncsolódik, az egyéb környezeti hatások, mint a napfény, magasabb hőmérséklet még többet ront a helyzeten.

Egy másik jelentős veszélyforrás a PET palackok esetében a bennük található mikroműanyagok jelenléte. Ezek az anyagok, mint például a Biszfenol A, és ftalátok, a szervezetünkbe kerülve veszélyesforrást jelenthetnek ránk. 

Mit tegyünk ellene?

Azzal az egyszerű megoldással tudunk védekezni ellene, hogy a műanyag palackokat teljesen elhagyjuk az életünkből! Helyettük használhatunk például üvegpalackokat, hisz az ilyen csomagolású italok élettartama is jóval nagyobb, nagyobb mértékben újrahasznosíthatóak és ráadásul nem is oldódnak ki belőlük káros anyagok. Másik remek alternatíva lehet továbbá az alumínium dobozos termékek.

Tehát amikor csomagolt ital termékeket választanánk gondoljunk rá, hogy mennyi káros anyagtól kímélik meg a Földet és a saját szervezetüket is egy olyan egyszerű döntéssel, hogy a PET palackos változat helyett válasszunk fenntartható alternatívát, mint például az alumínium dobozosakat!

Napjaink egyik remek újítása a Floewater innovációja, amellyel csomagolásmentesen nyerhetünk prémium minőségű szűrt vizet. A Floewater egy olyan vízszűrő berendezés, amellyel a csapvizet lehet átalakítani kitűnő minőségű ivóvízzé, sőt akár széndioxiddal dúsított változat előállítására is képes. Fontos jellemzője, hogy kialakítása miatt csomagolásmentesen juthatunk vízhez ezzel hatalmas mennyiségű PET palacktól megkímélve bolygónkat, miközben egészségünkért sem kell aggódnunk a különböző káros anyag kioldódás miatt.