A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és egyre jobban felértékelődő kincs, mégis a csapvíz ivóvízként való fogyasztásának társadalmi megítélése lecsökkent. Kovács Károllyal a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) elnökével beszélgetünk arról, hogy mennyire értékeli a társadalmunk a vizet és miért fontos, hogy megváltozzon a csapvízzel kapcsolatos megítélésünk.

Miről szól az Önök által létrehozott Vízérték szemléletformáló program?

 Ezt a programot a Hungarian Water Partnership-pel együttműködésben hoztuk létre, azzal a céllal, hogy felhívjuk a fogyasztók figyelmét a vezetékes vízellátás értékére és javítsuk a csapvíz ivóvízként való megítélését. Szakmai szemmel azt a kettősséget tapasztaljuk, hogy míg a vízről és a vízhez való hozzáférésről, mint alapvető emberi jogról és egyre jobban felértékelődő kincsről beszélünk, addig korlátozottan vagyunk hajlandóak fizetni is érte. Erre példa, hogy az országosan közüzemileg szolgáltatott víz díja átlagos 400 Ft/ m³, ami ugye 1000 litert jelent. A csapvíz egy első osztályú, nagyon jó minőségű áru, ami a házhozszállítási költségével együtt kerül ennyibe, ezen belül magának az ivóvíz minőségű vízkészletnek az értéke 4 Ft/m³, ami literenként 0,4 fillér. Tehát magának a vízkészletnek az értéke a társadalom értékítélete szempontjából valami egészen elképesztően alacsony. Ez teljes anomália, így ennek a szemléletnek az alakítására indítottuk a Vízérték szemléletformáló programot, amiben több szakmai partnerrel működünk együtt, többek között a Kék Bolygó Alapítvánnyal és a WWF-el.

 Ha nem issza a lakosság a csapvizet, akkor ott a palackozott. Miért kéne áttérjünk a csapvízre?

 Sajnálatos módon az előbb említett vízkészlet-érték nem csak Magyarországon, hanem Európa többi országában is hasonlóan alacsony értéket képvisel, még azokban az országokban is, ahol nagy a szárazság és szűkös vízkészletek állnak rendelkezésre.

Felmérésünk azt mutatja, hogy a magyar lakosság 97%-a hozzáfér a vezetékes vízszolgáltatáshoz, de egyharmada mégsem fogyaszt közvetlenül csapvizet. Míg a csapvíz esetén köbméter nagyságrendű vízért fizetünk 400 forintos díjat, addig a palackozott vizek esetén literenként 100 Ft-os értékről beszélünk. Ennek ellenére Magyarországon egy lakosra jutóan évente 120-130 liter palackozott vizet fogyasztunk. Így évente nagyjából annyi pénzt fizetünk ki palackozott vízért, mint amennyit a közműves, vezetékes vízellátásért.

Sokan nem bíznak igazán a csapból kifolyó víz minőségében, ezért inkább a palackozott vizeket választják.

 A víz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Az ivóvíz, amit betáplálunk a hálózatba, a legtöbb esetben ásványvíz minőségű forrásból származik. A mikroműanyagok kérdése is felmerül a csapvíz kapcsán, de arról már kevesebbet beszélünk, hogy a palackozott vizekben nemzetközi kutatásokkal alátámasztottan nagyságrenddel nagyobb mikroműanyagrészecskeszámot találnak, illetve az üzletek polcain hónapokig álló víz minősége is romlik. A palackozás pedig önmagában óriási természetrombolás, rengeteg hulladékot jelent. Aki kiemelt minőséget szeretne inni csapvízből, annak az olyan kezdeményezéseket ajánljuk, mint a Floewater technológiája, ami a csapvízből az innovatív vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít, hulladék nélkül csomagolásmentesen.

 Lesz-e komolyabb ivóvíz készlethiány a felmelegedés következtében?

 A felmelegedés lokálisan és időben eltérő csapadék eloszlásokat fog okozni, a víz párolgása és lecsapódása felgyorsul. Ha gyorsabb a körforgás, akkor egy évben több csapadék is lehullhat, ennek a földrajzi eloszlása és intenzitása viszont változni fog. Kevesebb csapadékos nappal kell számolni, ugyanakkor rövidebb idő alatt jóval nagyobb mennyiség hullik le. Ez az egyenetlen elosztás árvizekhez, illetve hosszú ideig tartó szárazsághoz vezethet. A szárazság következtében, csökkenhet a folyók vízállása, ilyenkor előfordulhat, hogy csak korlátozott mennyiségben lehet a kutakból vizet kitermelni.

Egy másik probléma, hogy a nyári időszakban a talaj melegedése az esetleges fertőzési lehetőségeket növeli. A vízzel való takarékoskodás és a felmelegedés okozta kihívásokhoz mérnöki fejlesztésekkel kell megfelelően reagálnunk, ezekhez a beruházásokhoz pedig magasfokú társadalmi támogatás is kell. Meg kell megtanulnunk valóban értékelni a vizet.

A HELL ENERGY Magyarország egyike azon magyarországi vállalatoknak, ahol a fenntarthatóság nemcsak elméleti szinten része a vállalati filozófiának, hanem stratégia épül rá, és valódi tettekben mutatkozik meg, amikről bővebben itt olvashattok. Célunk nem más, mint a világ legzöldebb energia- és üdítőital gyártójává válni. Egy fenntarthatóbb jövő kialakításában szeretnénk példát mutatni és közös cselekvésre buzdítani a fogyasztókat, vagyis titeket is. 

A 2022-es évben útnak indítottuk a HELLO ALU kampányt, aminek középpontjában az alumínium állt. Izgalmas aktivitások keretében felhívtuk a figyelmet az alumínium körforgásban tartásának fontosságára. Összesen 22 millió alkalommal találkozhattak személyesen a fogyasztók a zöld üzeneteinkkel és edukációs tartalmainkkal.

 Neked csak egy mozdulat, de a doboznak új életet adsz!

 A fesztiválszezon számunkra is nagyon izgalmas volt, nem mással, mint egy nagy dobozgyűjtő fallal várták a HELL munkatársai a Strand Fesztiválon és az EFOTT-on a fesztiválozókat.  Az aktivitás nagy sikernek örvendett, amit az is jól mutat, hogy több ezer fesztiválozó csatlakozott a kezdeményezéshez és gyűjtötte az aludobozokat a rendezvény ideje alatt. Egy átlátszó, a bedobott aludobozokkal szépen kirajzolódó HELL logó tette látványossá a résztvevők számára, hogyan telik a fal az ő segítségükkel. Az aludobozok így körforgásban maradtak és a gyűjtés végén újrahasznosításra kerültek. Hogy milyen jó hangulatban is lehet tenni a környezetünkért, azt az EFOTT-on és a Strand Fesztiválon készült kisfilmjeink is bemutatják.

Nagyobb dobás, mint gondolnád!

 HELLO ALU Budapesten- Októberre egy igazán különleges akcióval készültünk, három villamosmegállóba alakítottunk ki  aluvisszagyűjtő installációt és 50 citylight poszterrel hívtuk fel a fogyasztók figyelmét az alumínium csomagolás értékére és visszagyűjtésének fontosságára. A különleges visszagyűjtő paneleken egy számlálót is elhelyeztünk, aminek a segítségével láthatták a résztvevők az eddig bedobott aludobozok számát. Sőt a gyűjtés online is nyomonkövethető volt a helloalu.hu/megallo oldalon. A visszagyűjtést országszerte kiegészítette a #helloalu Instagram játék, amiben arra kértük a fogyasztókat, hogy töltsenek fel egy fotót, arról ahogy szelektíven gyűjtik az HELL aludobozait, ezzel online is felhívva a figyelmet az aludoboz körforgásban tartására. A fogyasztók edukációja mellett a kampány még egy jó ügyet bevont az aktivitásba. A HELL minden 300 bedobott aludoboz után biciklit adományozott az Igazgyöngy Alapítvány által támogatott gyerekeknek. A kampányhoz az inspirációt az adta, hogy egy alumínium bicikliváz átlag súlya nagyjából 300 aludoboznak felel meg. A kampány október 1-31. között zajlott, ez idő alatt összesen 3.688 aludoboz gyűlt össze, így 12 biciklit dobtak össze a fogyasztók a gyerekeknek, amit a 16 éves HELL még négy biciklivel kiegészített. Az Igazgyöngy Alapítvány egy rajzverseny keretében választotta ki a biciklik boldog nyerteseit. A kampányról készült kisfilmünket itt tudod megnézni :)

HELLO ALU! HELLO Karácsony!

 A fesztiválokon nagy népszerűségnek örvendő visszagyűjtő pontunkat karácsonyra ünnepi díszbe öltöztettük, hogy felhívjuk a fogyasztók figyelmét az alumínium újrahasznosítására. Decemberben Győrben, Debrecenben, Budapesten és Szegeden találkozhattak a fogyasztók a HELL munkatársaival az ÁRKÁD-okban. A kampányt, a centereken belül elhelyezett digitális hirdetések erősítették, egészítették ki. Csak a digitális kapu segítségével több mint 1,2 millió fogyasztóhoz sikerült eljuttatnunk az üzenetünket és helyszínenként több mint 3.500 dobozt gyűjtöttünk vissza a fogyasztók segítségével.

A nagy kampányok mellett egész évben előadások és cikkek segítségével is edukáltuk a fogyasztókat. 2022 egy igazán izgalmas és eseménydús év volt számunkra. A HELL a fenntarthatóság jegyében végzett munkájáért Green Brands, Greengage, Fenntarthatóság szimbóluma, CSR Hungary és Best Managed Companies díjakban részesült.

 A HELLO ALU kampány és a közös cselekvés nem ért véget a 2022-es évvel 2023-ban még több izgalmas aktivitással készülünk Nektek, hogy együtt haladjunk a fenntarthatóság útján!

Az aktualitásokról a helloalu.hu oldalon tudtok tájékozódni! :)

A HELL cégcsoport egy igazán újszerű ötlettel vágott bele egy alumíniumdoboz visszagyűjtési és szemléletformáló akcióba. Októberben HELLO ALU! néven indított kampányt, ami egy közterületen megvalósuló budapesti visszagyűjtési akcióból és egy országos online játékból állt. 

Budapesten 50 citylight poszter és három villamosmegállóban kihelyezett aludoboz-visszagyűjtő installáció hívta fel a figyelmet az alumínium csomagolás értékére és szelektív gyűjtésének fontosságára. Az aludobozok 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatóak és akár 60 nap múlva ismét aludoboz formájában a polcokra kerülhetnek, ha szelektív gyűjtést követően bent maradnak a körforgásban. A kampány során ezzel a zöld üzenettel összesen 16.472 millió alkalommal találkoztak a fogyasztók.
A megállókba kihelyezett alumínium gyűjtő paneleken egy számláló mutatta az addig bedobott aludobozok számát és azonnal továbbította is az adatot a helloalu.hu/megallo oldalra, ahol így élőben lehetett követni a gyűjtést és tájékozódni a kampány céljáról, részleteiről és az Instagramon zajló országos online játékról is. A helloalu.hu oldal nem csak a visszagyűjtési kampányról szól, az oldal a HELL minden olyan aktivitásának gyűjtőhelye, ahol a fogyasztókat közös cselekvésre hívja izgalmas, játékos, jó ügyeket szolgáló formában együtt járva a fenntarthatóság útján.

Alumínium visszagyűjtő installáció

A visszagyűjtő aktivitást országszerte kiegészítette a #helloalu Instagram játék, amiben mindenki megmutathatta, hogy a szelektív gyűjtés igenis menő tud lenni. A résztvevőknek annyi volt a feladata, hogy az üres HELL, XIXO, ENERGY COFFEE vagy SWISS Laboratory aludobozt a megfelelő szelektív kukába dobja és az erről készült képet megossza Instagramon, ezzel online is felhívva a figyelmet az alumínium csomagolás szelektív gyűjtésének fontosságára.

Összegyűjtött aludobozok száma az egyes megállókban

A gyűjtésben résztvevők nem csak az aludobozoknak segítettek új életet adni. A HELL minden 300 bedobott aludoboz után biciklit adományozott az Igazgyöngy Alapítvány által támogatott gyerekeknek. A gyűjtést az inspirálta, hogy egy alumínium bicikliváz átlagsúlya nagyjából 300 aludoboz súlyának felel meg. Egy hónap alatt a három villamosmegálló helyszínén összesen 3.688 aludoboz gyűlt össze, ami 12 biciklit jelent. Az idén 16 éves HELL még további négy biciklivel egészítette ki a bringák számát, így a gyerekeket összesen 16 aluvázas biciklivel lepték meg. A csodaszép kerékpárok láthatósági mellénnyel, lámpával, sisakkal és kulacstartóval együtt az Igazgyöngy Alapítvány által szervezett rajzversenyen résztvevők között kerültek kiosztásra. Az Igazgyöngy Alapítvány 7 tagintézményéből összesen 150 gyermek készített alkotást az újrahasznosítás, fenntarthatóság és a biciklizés témakörében. A boldog nyertesek december 8-án vehették át a bringákat. A boldogság óriási volt! :)

Köszönjük, hogy segítetek nekünk egy élhetőbb jövő építésében!

Biciklik átadása Körösszegapátiban :)

A gazdasági döntéshozók számára az üzleti innováció és a márkaépítés szempontjából is izgalmas kihívás a cégek felelősségvállalása. Ehhez ad a CSR Hungary egy olyan elméleti hátteret, mely segít kialakítani a mindennapok üzleti működésében egy rendszerszintű megközelítést. Takács Júliával, a CSR Hungary alapítójával, ügyvezetőjével beszélgettünk a hazai CSR kultúráról és a jelenlegi gazdasági helyzet hatásairól. 

Miként segíti a CSR Hungary a vállalatokat? Miért van egy ilyen szervezetnek, szemléletformáló hatása?

A 2006-ban alapított CSR Hungary elsősorban azokat a vállalati döntéshozókat  támogatja, akiknek fontos a felelősségvállalás és fenntarthatóság, az új gazdasági ismeretek megszerzése, valamint a  személyes szellemi fejlődés. A CSR Hungary nem egy-egy kampányával, egy-egy alkalmon van jelen e témában, hanem folyamatosan, mint állandó vezető szereplő, irányt mutat. Folyamatos kapcsolatunk van a téma iránt érdeklődőkkel. Az évek során kialakult a bizalom irányunkba, állandó jelenlétünkkel hiteles szervezet lettünk a témában. Nem csak az elméleti, tudományos hátteret mutatjuk be - cégeknek, szervezeteknek-, hanem gyakorlati eszközöket is adunk a vállalati felelősség és fenntarthatóság értékeinek mindennapi működésbe való beépítéséhez.

A vállalati felelősségvállalás mennyire erősödött a magyar kultúrában az utóbbi években?

A vállalati felelősségvállalás motivációt ad az értékek követéséhez. Ha egy közösség elfogad bizonyos értékeket, akkor az átterjed a gyakorlati intézkedésekre, de a gondolkodásmód átálláshoz  idő kell. A vállalati felelősségvállalás kommunikációja sokat fejlődött az utóbbi években. Ennek is köszönhető, hogy több jó ügyről szerzünk tudomást és  egyre jobb támogatási rendszerek is kialakulnak, nem csak időszaki jelleggel, hanem hosszú távon is. 

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben növekszik az igény a szociális támogatásokra, de ez a cégek számára is egy megterhelő időszak. Hogyan reagálnak a vállalatok, nem kerül-e veszélybe a CSR kultúra? A cégek környezetvédelmi intézkedéseire milyen hatással van a mostani gazdasági helyzet? 

A vállalati felelősség és fenntarthatóság rendszere magában foglalja a természeti és emberi források egyidejű tiszteletét is. Eltérő elemek kerülnek előtérbe válság idején és mások egy nyugalmi időszakban. Napjainkban fontos szerepet játszik a fenntarthatóság kérdésköre, ugyanakkor az energiaválság is komoly kérdéseket vet fel most, hiszen a társadalom veszélyeztetett csoportjai esetében fennállhat az életminőség, életszínvonal romlása, megélhetési gondokkal járó energiaszegénység léphet fel. Ha pedig az emberi erőforrásokkal van a probléma az sajnos hat a természeti környezetre is. Ez egy egymással összefüggő, kölcsönösségi viszonyt takaró páros.

A rossz gazdasági helyzet kevesebb tőkét, kevesebb pénzt jelent, ebből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a környezetre kevesebbet költünk, vagy hagyjuk pusztulni? 

Ez  egy többélű, árnyaltabb kérdés, nem könnyű megoldást találni rá, hisz egyensúlyt kell kialakítani az üzleti működésünk és az emberi és természeti erőforrások között. Válsághelyzetben a prioritási rendszer kialakítása nagyon fontos. A mostani szituációban a munkahelyek adhatnak stabil pontokat, értéket a dolgozóknak. Így tudnak segíteni saját mikrokörnyezetüknek (család, helyi közösség stb.) is. A környezetvédelmi projekteknél is jelenleg a szinten tartásra fókuszálnak a cégek és ha ezt sikerül biztosan tartaniuk, a válságból való kilábaláskor könnyebb az építkezés.

Sokszor vannak olyan cégek, akik a vállalati felelősségvállalást egy-egy kis akcióval “letudják”, a fogyasztókra tolják a felelősséget. Tud-e olyan jó projekteket mondani, amikben a növekvő környezettudatosság, a tudatos fogyasztói magatartás megjelenik úgy, hogy emellett a cég valóban tesz is a fenntarthatóbb működéséért? 

Legjobb példának a CSR Hungary díjat elnyert vállalatokat tudnám megemlíteni és a megoldásokat nyújtó projektjeiket. A 2008 óta minden évben kiosztásra kerülő Magyar Üzleti Felelősség Díj, a CSR Hungary Díj  értékeli Magyarország legkiemelkedőbb felelős és fenntartható kezdeményezéseit, projektjeit, és menedzsmentrendszereit az üzleti szektorban. Összesen 7 kategóriában díjaztuk idén a vállalatokat, többek között “Legjobb innováció a körkörös gazdaságért” kategóriában. A körforgásos gazdaság egyik legfontosabb eleme a hulladékgazdálkodás, és amennyire lehet zéró hulladék termelés elérése. Egyik mód, illetve megoldás az újrahasznosítható csomagolás, a másik az, ha a probléma, jelen esetben a csomagolás nem is létezik, azaz csomagolásmentes. A HELL ENERGY Magyarország Kft. új márkája a Floewater erre  remek példa, hiszen egy egyedülálló vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig prémium minőségű vizet kínál, méghozzá csomagolásmentesen éttermek, szállodák, fitness termek és munkahelyek számára. 

A Climate Action a környezet- és klímavédelmi tanácsadás mellett offsettingel másnéven karbon-kibocsátás kiegyenlítéséssel foglalkozik - méghozzá nem a világ egy távoli pontján, hanem Magyarországon. Dr. Gremsperger Gáborral, a Climate Action Kft. alapítójával beszélgettünk az offsetting transzparens kommunikációjának fontosságáról és a cégek szemléletváltásának fontosságáról. 

Az offsetting projekteknél gyakran előjön a greenwashing kérdése, ti mit tesztek azért, hogy ez a ti esetetekben ne forduljon elő?

Nagyon figyelünk arra, hogy a greenwashing ne érintsen minket és ne merüljön fel az ügyfeleinknél se. A magyar állami erdőgazdálkodási szervezetekkel együttműködve erdőszerkezeti, klímaszerkezeti átalakításokat végzünk, ezzel az erdőrészlet állományát javítjuk és növeljük a széndioxid elnyelő képességét. A projektjeink teljesen transzparensek, rendszeresen kommunikáljuk az ügyfeleink felé éves jelentésekkel az eredményeket. Az Erdészeti Tudományos Intézettel is együtt dolgozunk, ők hivatalosan kiszámolva alá tudják támasztani az egyes projektek karbonelnyelő képességét. 

A tanácsadási tevékenységünk során szervezeteknek, cégeknek, magánszemélyeknek számoljuk ki a karbonlábnyomát, és javaslatot teszünk arra, hogy milyen beavatkozásokat tudnank tenni, miként változtathatnak a működésükön, az üzletmenetükön, a gyártásukon. 

Az offsetting projektek mellett körforgásos stratégiai tanácsadással is foglalkoztok. Mi a személyes véleményed a körforgásos gazdaságról? Tudsz-e hazai példákat mondani olyan cégekre, akik a körforgásos gazdasái szemléletet a gyakorlatban is átültetik?

Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja a maga helyét és szerepét  a körkörös gazdaságban, mert az egy hiú ábránd, hogy valaki teljes mértékben körforgásosan létezzen, de törekedni kell arra, hogy minél több folyamatot, minél több dolgot lehessen helyettesíteni és visszaforgatni, akár céges szinten, akár személyes szinten is. Szerintem ez a fajta gondolkodásmód egy fontos kiindulási alap lehetne. A legjobb példa erre a HELL, akik a termékeiket végtelenszer megújuló anyagba, alumíniumba csomagolják és a fogyasztókat edukálják arról, hogyan tudnak segíteni körforgásban tartani az alumíniumot. De van olyan ügyfelünk is, aki a szépségiparban dolgozik és nagyon odafigyel arra, hogy a termékek csomagolása újrahasznosítható, visszaváltható legyen. Én azt látom, hogy akármekkora cégről is beszélünk, vezetőségi szintén kell történjen elhatározás. 

Mennyire nyitottak a vállalatok, szervezetek a változtatásra és a lakossági szemléletformálásra?

Személyes tapasztalatom, hogy nagyon nyitottak. Ezzel a témával foglalkozva teljes elutasítást még sohasem kaptam, nyilván figyelembe kell venni minden ügyfél anyagi lehetőségeit és ahhoz mérten kell tenni a változásért. Itt szeretném megemlíteni az egyik partnerünket a Budapesti Fesztivál Zenekart, akik egy nagyon innovatívan gondolkozó és jövőbe tekintő zenekar. A társadalmi felelősségvállalás a szervezeti kultúrájukban egy nagyon fontos téma. Egy olyan hosszútávú koncepciót dolgozunk ki velük, aminek a segítségével megjelenik a fenntarthatóság a művészetben. 

Konkrétumok szintjén kiszámoljuk, hogy a zenekarnak az utazásai mekkora széndioxid kibocsátással járnak és azt hogy tudják ellentételezni. Például ők nem nyomtatnak programfüzetet sem, hanem azt egy QR kóddal oldják meg. A zenekarban játszó művészekkel is folyik egy párbeszéd arról, hogy  milyen a hozzáállásuk a fenntarthatósághoz, a mindennapjaikban ez a kérdés hogy jelenik meg, ezúton egy edukációs tevékenység is folyik. A BFZ számos a kérdéskör iránt érzékeny emberhez jut el, így erős közvetítő, szemléletformáló szerepet töltenek be. 

Az ország legnagyobb italos dobozokat visszagyűjtő cége az Inter-Metal Recycling Kft. éves szinten több mint 3000 tonna aludobozt gyűjt vissza. A telep működéséről és magáról az alumínium újrahasznosításról, annak fontosságáról beszélgettünk dr. Vitányi Mártonnal, az Inter-Metal Recycling Kft. cégvezetőjével.

Mennyi alumínium hulladékdoboz keletkezik itthon éves szinten?

Magyarországon évente összesen 18.000-20.000 tonna hulladékdoboz kerül forgalomba, de csak 40% kerül ebből a óriási számból visszagyűjtésre. A többi lerakóba, égetőbe kerül, így ezekből a dobozokból sose lehet újra termék, pedig az alumínium végtelenszer megújuló alapanyag. Ennek az oka a szelektív hulladékgyűjtés hiányossága. Az országban az Inter-Metal Recycling a legnagyobb italosdoboz visszagyűjtő cég, évente körülbelül 3000 tonna aludobozt gyűjtünk vissza. Gyártóktól, termelőktől, szolgáltatóktól, fémkereskedőktől, a lakosságtól és a közszolgáltatói szegmensből érkezek a telepre az alumínium hulladékok. Ez a szám nővelhető azzal is, ha lakossági szinten figyelünk arra, hogy az aludobozok a megfelelő szelektív kukába kerüljenek. 

Hogyan zárul az alumínium körforgása?

Az alumíniumdobozok átmennek egy válogatósoron, ahol a vas dobozokat, illetve a szemetet kiszedjük a dobozok közül, majd bálázzuk őket. A leválogatott dobozokat bálázva külföldre szállítjuk alumínium kohokba, a HELL esetében például a németországi Speira üzemébe. Itt az öntödei feldolgozás után többek között vékony alumínium lemez készül belőlük, úgynevezett újratermék, amiből Szikszón újra aludobozok készülnek. 

Gyűjtenek egyéb típusú hulladékokat is? 

Az alumínium hulladékok mellett, egyéb fém hulladékokat is gyűjtünk, vasat és színesfémet, emellett elektronikai hulladékok, akkumulátorok is kerülnek hozzánk, illetve kis mennyiségben gyűjtünk papírt és műanyagot is. Az említett kategóriák gyűjtőfogalmak, amik alkategóriákra bonthatóak. Mi ezek alapján válogatjuk szét a hulladékokat, alumíniumból például 20 fajta kategóriára csoportosítunk. 

A csepeli telepünkön hulladékelőkezelés, minőségjavító és átalakító tevékenységeket végzünk, hogy a hulladékok újrahasznosításra alkalmasak legyenek. Igyekszünk korszerűsíteni a berendezéseinket, hogy minél energiahatékonyabban működjön a telep. Emellett most napelemes beruházások is zajlanak, hogy az üzemünket megújuló energiaforrásból tudjuk fenntartani. 

2024-ben tervezetten elindul az országos betétdíjas rendszer, ez milyen hatással lesz az alumínium feldolgozásának a piacára? 

A 2024-ben bevezetésre kerülő betétdíjas rendszer bevezetésével a visszagyűjtési arány  becsléseink szerint 80-90%-ra fog emelkedni, ez óriási előrelépést jelent az aludobozok reciklizálásában. A visszagyűjtés komoly logisztikát igényel majd, ami a hulladékgazdálkodási szektor jelenlegi protokollját jelentősen átalakítja majd. 

Látványos installációval hívja fel a HELL cégcsoport a HELLo Alu kampány keretében a
fogyasztók figyelmét az aludobozok megfelelő gyűjtésére és az alumíniumcsomagolás
előnyeire.

Októberben Budapest három villamosmegállója alakul át egy hónapra számlálóval ellátott
speciális doboz-visszagyűjtő ponttá. Az installációk a 4-6 villamos Mester utcai,
Harminckettesek tere és Király utcai megállójában találhatóak. A hirdetőtábláknak látszó
különleges gyűjtőkön található prés segítségével lehet az összepréselt dobozokat bedobni a
gyűjtőbe. Egy LED -es számlálón követhető, hogy hány aludoboz került már a tartóba, illetve
a halmozodó aludobozokból az átlátszó kialakításnak köszönhetően egy kerékpár rajzolódik
ki.

A visszagyűjtött aludobozok újrahasznosításra kerülnek, hogy olyan alumínium tekercsek
legyenek belőlük, amiből a HELL dobozok is készülnek, így zárul be a körforgás.
Az összepréselve bedobott dobozok nem véletlenül egy bicikli képét rajzolják ki. Hiszen
minden 300 összegyűjtött aludoboz után a cégcsoport egy kerékpárt adományoz az
Igazgyöngy Alapítvány számára. Október 31-ig bárki segíthet az aludobozok bedobásával.

A három visszagyűjtőponton összegyűlt összes dobozszám, illetve a kampány további
részletei a https://helloalu.hu/megallo/ oldalon találhatóak.

Nem minden hulladék szemét! Szeptember 23.  Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap, aminek a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét környezetünk tisztítására, a környezetszennyezés veszélyeire és nem utolsósorban a szelektív hulladékgyűjtésre. Ugyanis az általunk kidobott dolgok egy része ismét alapanyagként szolgálhat, ezért nem mindegy, hogy hova dobjuk. A szelektíven gyűjtött hulladékot a hulladékudvarokban átválogatják és csoportosítják.

Mit kell tudni a különböző hulladékokról?

• Nem mindegyik műanyag újrahasznosítható! A csomagoláson 1-PET, 2-HDPE, 4-LDPE vagy 5-PP jelzéssel ellátott műanyagokat szabad csak a szelektívbe dobni. Az újrahasznosítható műanyagok minősége az újrahasznosítással romlik, de még 1-2 alkalommal felhasználhatóak. Az újrahasznosított műanyagokat rPET-nek hívjuk.
• A fémek gyűjtésére több helyen kihelyezett automaták, kukák vannak, de ha nincs ilyen a közeledben, akkor se a kommunálisba dobd a dobozodat, hanem a műanyag szelektív kukába. Az alumínium 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható, ezért nagyon értékes alapanyag. Minősége nem romlik az újrahasznosítás során. Jó hír: A szelektíven gyűjtött hulladék mindig átválogatásra kerül, így aludobozod is a megfelelő helyre jut el, ha a szelektívbe dobod.
• Az üveg szintén végtelenszer, minőségromlás nélkül hasznosítható újra, így ugyanolyan üveg készülhet belőle, mint előző életében.
• A papírből újrapapír készül. Szelektív gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy a zsíros, olajos papírt már sajnos nem lehet újrahasznosítani, így ezeket ne tegyük a szelektívbe. Ilyen például a pizzás doboz. A teteje, ha nem zsíros, ételmaradékos mehet a szelektívbe, az alját dobjuk a háztartási szemét közé.
• Használt elektronikai cikkeidet, az úgynevezett e-hulladékokat több gyűjtőponton le tudod adni. Mobiltelefonodat a Jane Goodall Intézet „Passzold vissza Tesó” gyűjtőpontjain is leadhatod. A készülékben lévő értékes alapanyagok újra felhasználásra kerülnek, hogy minél kevesebbet kelljen új alapanyagot bányászni, ezzel is óvva természetes élőhelyeket. A nagy elektronikai áruházláncok is visszaveszik a felesleges készülékeket, lámpákat, rossz televíziókat, egyéb eszközeidet.
• A hulladék körforgásban tartásának egy további módja a komposztálás.

Mit szabad és mit nem szabad komposztálni? Az alábbi lista segít neked ebben: https://humusz.hu/komposztalj/mitszabad

A beltéri komposztálási lehetőségekről itt olvashatsz:

https://greendex.hu/komposztalas-a-lakasban-2/

A kültéri komposztálásban pedig ez a leírás lehet segítségedre:

https://humusz.hu/komposztalj/alapok

Egyre több csomagolásnál figyelnek arra a gyártók, hogy komponensekre bontható legyen, így könnyen szét lehet válogatni az újrahasznosítható és nem újrahasznosítható részeit.

Az Avalon International School (AIS) az első Cambridge-i rendszerre épülő magániskola Miskolcon és térségében. Az iskola egy óvodát is működtett, így már ilyen fiatal kortól nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre. A környezetvédelem első osztálytól a természetismereti óra része, a globális szemléletmód az oktatás fontos alkotóeleme. Az óceánpartot tisztító kezdeményezésről az iskola igazgatónőjével, Oláh Tündével beszélgettünk.

Honnan jött a kezdeményezés ötlete?

Az AIS részt vesz az Unicef Óceánok Világnapja Programjában, illetve a Föld Napja keretében is szervezünk programokat a diákoknak. Idén testvériskolánkkal, a portugáli Santo António Nemzetközi Iskolával (SAIS) közös kezdeményezéssel készültünk az Óceánok Világnapjára. Az óceánpart tisztításának ötlete igazából adott volt, ugyanis a testvériskola Lisszabonban található, az Atlanti- Óceán partjánál.

Hogyan zajlott a projekt? Hogyan reagáltak a gyerekek a kezdeményezre?

Júniusban 12 alsó tagozatos diákunk utazott ki. A négy nap alatt a partszakasz tisztítása mellett többek között helyi szervezetek tartottak nekünk előadást környezetvédelmi témákban, illetve ellátogattunk a lisszaboni Ócenáriumba is. A szemétgyűjtés előtt előzetes megbeszélésre a város azt a partszakaszt nem takarította, ahol majd a diákok dolgozni fognak, hogy láthassák mennyi és milyen szemét található a parton. A gyerekek nagyon meglepődtek, hogy a parton lévő hulladék jelentős része nem nagy flakonokból, hanem apró műanyag darabokból állt, amiket a homokból kellett kiszedegetni. Így személyesen is megtapasztalhatták, hogyan is jön létre a nagy hulladákokból fokozatosan a mikroműanyag, és miért is olyan veszélyes minden élőlény számára. Az összegyűjtött hulladékot leadtuk, majd tisztított műanyag hulladékból kézműveskedtek a gyerekek, az ócenáriumban látott kiállítás után inspirálódva.

Milyen környezeti nevelési projekteken dolgoztok még a gyerekekkel? Terveztek-e a jövőben is hasonló aktivitást?

Nemrég zajlott például a Green and Sustainable Miskolc projektünk, aminek a keretében egy hónapig beszélgettük a gyerekekkel arról, hogy milyen eszközökkel lehetne fenntarthatóbbá tenni az otthonukat, Miskolc városát. A diákok a hallottak alapján koncepciókat dolgoztak ki és megépítették makettként az ötleteiket. Ez egy nagyon izgalmas feladat volt a számukra és igazán kreatív megoldások születtek.
A Santo António Nemzetközi Iskolával való közös partszakasztisztító kezdeményezésünk egy nagyon jó tapasztalat volt számunkra, és természetesen már vannak ötleteink, terveink az elkövetkezendő időszakra is, de ezeket még meglepetésnek szánjuk.

Az Avalon International School 2019-es alapítása óta évfolyamról évfolyamra bővül. Fontos számukra, hogy lehetőséget teremtsenek a gyerekeknek az élményalapú tanulásra, mint ahogyan ezt a partszakasztisztító akciójuk is tükrözi. Az iskoláról további információk a https://www.ais.hu/ oldalon olvashatók.

Egy olyan nagy rendezvényen, mint az EFOTT Fesztivál sok hulladék keletkezik, ezért is tartotta fontosnak a HELL Magyarország, hogy tudatosan készüljön egy olyan figyelemfelkeltő attrakcióval, ami segít visszagyűjteni és így körforgásban tartani az alumínium dobozokat.

„Neked csak egy mozdulat, de a doboznak új életet adsz!”- a HELLo Alu visszagyűjtési kampány célja, hogy élményalapúan felhívja az emberek figyelmét arra, hogy az alumínium egy végtelenszer újrahasznosítható anyag és nem kell mást tenni, csak megfelelően gyűjteni.  A július 13. és 16. között Sukorón megrendezésre kerülő EFOTT-on a fesztiválozókat egy 180 cm x 200 cm-es dobozgyűjtő fallal várta a HELL csapata, ahol az összepréselten bedobott aludobozok után nyeremény is járt. A kezdeményezés nagy sikernek örvendett, amit az is jól mutat, hogy több ezer fesztiválozó csatlakozott a kezdeményezéshez és gyűjtötte az aludobozokat a rendezvény ideje alatt. Egy átlátszó, a bedobott aludobozokkal szépen kirajzolódó HELL logóval tették látványossá a résztvevők számára, hogyan telik a fal az ő segítségükkel.

„Úgy tűnt, mintha szájról szájra terjedne a visszagyűjtési kampány és az emberek mindig hoztak vagy küldtek még valakit. Sokan voltak akik minden nap visszatértek és minden nap beváltottak dobozokat 1-1 új ajándék reményében.”- meséli Mihály Eszter, a HELL CSR managere.

A fesztiválózok mellett a fesztiválón dolgozók is be lettek vonva a gyűjtésbe, így a náluk maradt üres dobozok is visszagyűjtésre kerültek. A HELL csapatának nagy örömére a fesztiválon a PET-palackokkal, -poharakkal ellentétben nem láttak eldobva HELL-es aludobozokat.

„A reggeli nyitásnál mindig volt egy nagyobb roham, nagy karton dobozokban és hatalmas zsákokban hozták vissza az üres aludobozokat. Nem csak az elfogyasztott, de a fesztivál területen összegyűjtött csomagolások is visszakerültek ezáltal hozzánk.”- folytatja Eszter az élménybeszámolót.

A begyűjtött dobozokból bálázás utána újra alumínium tekercsek lehetnek. Ilyen újrahasznosított tekercsekből készülnek a HELL dobozai is, ezzel bezárva a körforgást.

A HELLo Alu visszagyűjtési kampány keretében további izgalmas kezdeményezésekkel készül a HELL csapata, amikre nemsokár fény derül! :)