A Circular Aluminium Action Plan szerint az alumínium kulcsfontosságú szerepet játszhat Európa klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállásában.

A körforgásos gazdasági modell egy olyan rendszerszemlélet, amiben nem keletkezik szemét, hanem minden újrafelhasználásra, újrahasznosításra, újrafeldolgozásra kerül, vagyis benne marad a körforgásban (1). Ehhez jól átgondolt tervezés szükséges, ami termékek gyártása esetén a termék utóéletét is figyelembe veszi. A természetes és az ipari alapanyagoknál eltérő módszerek vannak arra, hogy minél tovább a körforgásban lehessen tartani őket. Ezekről a módszerekről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatsz. 

Az alumínium dobozok átlagosan 71 százalékát hasznosítják újra világszerte 

Az alumínium számos jó tulajdonságával egy olyan ipari anyag, ami 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül. Ez azt jelenti, hogy akárhányszor hasznosítjuk újra mindig ugyanolyan jó minőségű alumínium készül belőle. Ezen tulajdonságának köszönhetően a valaha legyártott alumínium 75% ma is forgalomban van. Az újrahasznosításnál egy fontos szempont az is, hogy mennyi energiát igényel a folyamat, jobban terheli-e a környezetet, mint hogyha új alapanyagot állítanánk elő. Az újrahasznosított alumínium előállítása azonban 95%-al kevesebb energiát igényel mint az új gyártása, ezért tökéletes alapanyagként szolgálhat a körkörös gazdasági rendszernek. 

A HELL aludobozai az alumínium újrahasznosítás terén piacvezető Hydro CIRCLAR alumíniumból készülnek és garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumot tartalmaznak. A fennmaradó 25%-ot egyrészt további újrahasznosított fogyasztói és gyártási hulladék, másrészt pedig megújuló energiával előállított elsődleges fém alkotják. Egy az italos dobozok újrahasznosításáról szóló kutatása kimutatta, hogy az alumínium dobozok átlagosan 71 százalékát hasznosítják újra világszerte, 34 százalékkal többet, mint az üveg vagy a PET műanyag csomagolások esetén (2). Hogy a magas újrahasznosítási arány mellett még miért az alumínium a legjobb italcsomagolás, arról ebben az összehasonlításban olvashatsz. 

Az alumínium jövője

Az International Aluminium Institute (Nemzetközi Alumínium Intézet, röviden IAI) szerint a közlekedésben, az építőiparban, a csomagolóiparban és a megújuló energiaforrásokban betöltött központi szerepe miatt az alumínium iránti kereslet 2050-ig várhatóan 81 százalékkal fog növekedni (3). Ez a rendszer azonban csak akkor fenntartható gazdaságilag és a környezet számára is, ha növeljük az alumínium visszagyűjtését és körforgásban tartását. A használt alumínium összegyűjtése és újrafeldolgozása ma már az ipar egyik prioritása, az IAI becslése szerint azonban évente még mindig 7 millió tonna alumínium vész el (4). A Circular Aluminium Action Plan (Körforgásos Alumínium Cselekvési Terv) által felvázolt szcenárióban az évszázad közepére az alumíniumszükségletünk 50 százalékát a fogyasztás utáni alumíniumból fedezhetnénk (5), vagyis az újrahasznosított alumíniumból.

Az alumínium újrahasznosítása számos lehetőséget tartogat a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz, mindemellett minél hatékonyabb visszagyűjtése kihívásokkal is jár, amikhez megfelelő rendszereket kell kiépíteni. Ehhez például az Alufoil, az Európai Alumíniumfólia Szövetség olyan kezdeményezéseket szorgalmaz, amelyek célja, hogy optimalizálják az eldobott fólia újrahasznosítását, amelyet általában elégetnek és energiává alakítanak (6). 

(1)

https://ellenmacarthurfoundation.org/topics/circular-economy-introduction/overview 

(2) (3) (4) (6)

https://www.ft.com/partnercontent/international-aluminium-institute/closing-the-loop-how-to-improve-aluminiums-circularity.html

(5) 

https://european-aluminium.eu/wp-content/uploads/2022/08/2020-05-13_european-aluminium_circular-aluminium-action-plan_executive-summary.pdf 

A csomagolások okozta hulladék hatalmas terhet ró a környezetünkre miközben bizonyos esetekben a csomagolás elhagyására a megoldás ott van az orrunk előtt. Erre példa az élethez elengedhetetlen víz is. Magyarországon a lakosság 97% hozzáfér az ivóvízhez (1), ennek ellenére az egy főre jutó éves hazai ásványvíz fogyasztás mintegy 120 liter (2), ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy évente több mint 1,5 milliárd PET palackot használunk (3). 

A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és egyre jobban felértékelődő kincs, az ivóvíz társadalmi szintű megítélése mégis alacsony. A környezettudatosság érdekében fontos, hogy megváltozzon a csapvízzel kapcsolatos gondolkodásunk. A már kiépült hazai vízvezetékhálózat nagy terheléstől kíméli meg a környezetünket, ha már csak abból az adatból indulunk ki, hogy Budapesten napi 20 ezer kamionnal kellene szállítani a mindennapi használathoz szükséges vízmennyiséget (4). A vízhálózattal adott a lehetőség, hogy egy fenntartható ivóvízellátási rendszer alakuljon ki. 

A csapvíznek számtalan előnye van a palackozott vízzel szemben, hiszen a vezetékes vízhálózatnak köszönhetően folyamatosan, csomagolásmentesen elérhető a számunkra, míg a palackozott vizek esetén a több száz év alatt lebomló PET palackok előállítása, szállítása, majd az utánuk keletkező hulladék súlyos környezeti terhet jelentenek. A csapvíz ára is jól mutatja, hogy mennyivel alacsonyabban van értékelve, mint a palackozott vizek. Míg az ivóvíz esetén köbméter nagyságrendű vízért fizetünk 400 forintos díjat, addig a palackozott vizek esetén literenként 100 Ft-os értékről beszélünk (5).

A csapvíz megítélésének javításáért indította el a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség a Víz-érték szemléletformáló programot, amiről részletesebben egy korábbi cikkünkben írtunk. 

Az ivóvizek minőségi forrásból származnak, a jelenlegi vízvezetékhálózatban azonban kerülhetnek szennyeződések a vízbe, amiket klórral semlegesítenek, ez megváltoztathatja a csapból kifolyó víz ízét, szagát, azonban ebből a vízből szűrés után visszanyerhetjük a forrásból eredő minőségű vizet. A szűrésnek köszönhetően továbbra is csomagolásmentesen jutunk kiváló minőségű vízhez és így egy fenntartható, egészséges ivóvízellátási rendszer tud kialakulni.

2021-ben ezzel a céllal indult a HELL Floewater márkája is, egy olyan vízszűrő technológia, amely 0,2 mikronméterig képes kiszűrni a fizikai és kémiai szennyeződéseket a vízből a benne lévő értékes, oldott ásványi anyagok kiszűrése nélkül. A technológia jelenleg a vendéglátóipar, a fitness termek, illetve a munkahelyek számára elérhető és mind a környezet, mind a felhasználók számára win-win szituációt jelent. A szűrőrendszerek használatának köszönhetően nem kell szállítani, raktározni a vizet, nem keletkezik hulladék és mindig lesz elegendő víz készleten. A csapvíz szűrése alternatívát jelent azok számára, akik jelenleg ásványvizet fogyasztanak és nem szeretnének hagyományos csapvízre váltani.

A környezeti kihívások kezeléséhez fontos újragondolnunk megszokott rendszereinket és minél szélesebb körben be kell építenünk a körforgásos szemléletet. A technikai újítások mellett maga a szemléletmód és az értékrend az, ami meghatározza, hogy  egy fenntartható rendszer létre tud-e jönni. 

(1) (2) (5) MaSzeSz felmérés:
https://ucanthinkgreen.blog.hu/2023/01/27/nem_tartjuk_igazan_ertekes_eroforrasnak_a_csapbol_folyo_vizet 

(3)https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7444/legalabb-egymilliard-pet-palack-megy-a-szemetbe-evente-kotelezo-ujratoltest-kovetel-a-greenpeace/ 

(4) https://www.maszesz.hu/tevekenysegeink/viz-ertek-informaciok 

A Miskolci Egyetemmel együttműködve Alumánia edukációs aktivitásunk célja az volt, hogy az alumínium értékére és szelektív gyűjtésének fontosságára hívjuk fel a fiatalok figyelmét.

Április 24. és május 20. között az egyetem 3 kültéri és 2 beltéri helyszínén adhattak le a hallgatók márkától függetlenül aludobozokat. Az edukációra épülő közösségi aktivitás keretében az egyetemisták egy kültéri chill zónára gyűjtöttek, aminek a felszereltsége az összegyűlt dobozszámtól függött. 1.000, 5.000 és 10.000 darabnál lépett szintet a nyeremény. Az egyetemen a legfelső határt is túlszárnyalva összesen 10.213 doboz gyűlt össze. A fiatalok lendületét az is nagyon jól tükrözi, hogy volt olyan nap, amikor több mint 1.000 dobozt leadtak. A gyűjtés aktuális állását a HELLoALU oldalunk számlálóján lehetett nyomon követni. A visszagyűjtési akció után a dobozok természetesen újrahasznosításra kerültek, hogy akár dobozként újjászületve 60 nap múlva ismét a boltok polcain találkozhassunk velünk. 

Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=633219155506427&set=a.473101338184877 

Tettrekészség és tehetetlenség a klímaváltozás kapcsán

A dobozok körforgásban tartása mellett kíváncsiak voltunk a fiatalok véleményére is olyan témakörökben, mint a klímaváltozással kapcsolatos érzéseik, a környezetbarát termékek és a szelektív hulladékgyűjtés. Ezekben a témákban a kampányt kiegészítő online kérdőív keretében kérdeztük meg véleményüket. Összesen mintegy 180 válasz érkezett, amiből megtudhattuk, hogy a hallgatók közel 60%-át rendszeresen, akár napi szinten foglalkoztatja a klímaváltozás. Mind a tettrekészség, mind a tehetetlenség érzése jelentős mértékben megjelenik a fiataloknál a klímakihívások kapcsán. Az egyetemi aktivitásaink kérdőíves eredményeinek összegzéséről hamarosan itt olvashatsz. 

Az elmúlt 1,5 év  HELLoALU közösségi aktivitásai során azt tapasztaltuk, hogy nagyon hasznos az alumínium csomagolás előnyeire felhívni a figyelmet és a fiatalok fogékonyak a fenntartható életvitel iránt, amiért tenni is hajlandóak.

A miskolci egyetemi aktivitás további részleteiről korábbi cikkünkben olvashatsz. 

A greenwashing, magyarul zöldre mosás egy olyan fogyasztókat megtévesztő jelenség, amikor egy vállalat vagy szervezet egy terméket, egy szolgáltatást vagy akár saját magát a valóságtól eltérő mértékben fenntarthatónak, környezetkímélőnek állít be különböző kommunikációs eszközökkel. Ezek a szervezetek a valóságban nem ilyen mértékben vagy egyáltalán nem tesznek lépéseket a fenntartható működéséért, ezzel szemben magukat a fogyasztók felé a környezetért felelősséget vállaló gyártónak, szolgáltatónak mutatják be. 

A greenwashing jelensége nagyban akadályozza azoknak a társdalami és gazdasági folyamatoknak az elindulását, amik a fenntarthatóbb, a körforgásos szemléletet magába foglaló rendszer kialakításához járulnának hozzá. Jelenleg elfedik a problémákat és abba a hitbe ringatják a lineáris rendszerben működő fogyasztói társadalmat, hogy tovább folytathatja a mostani szemléletmód szerinti működését. Emellett a greenwashing nehezíti azoknak a gyártóknak és szolgáltatóknak a helyzetét, akik valós lépéseket tesznek a fenntarthatóbb, környezettudatosabb működésért, mert nehezen tudnak kitűnni a hamis zöld ígéretek tömegéből és versenybe szállni azokkal a szervezetekkel, akik a környezetre káros, nem etikus működésükből fakadóan olcsóbban tudják értékesíteni szolgáltatásaikat, termékeiket. A gyakran nehezen kiszúrható zöldre mosott termékekkel és szolgáltatásokkal abba a tévhitbe ringatják a fogyasztókat, hogy minden rendben van, és nem kell változtatniuk a fogyasztói magatartásukon. A greenwashing emellett a tudatosabb vásárolnak is sokszor nehézséget okoz, mert nehezebb megtalálniuk a megfelelő gyártót, szolgáltatót és ezzel idő- és energiaigényessé teszi a tudatos vásárlást. Nem utolsó sorban a greenwashing elharapózása devalválja a valódi zöld üzenetek értékét, hiszen a fogyasztók egy idő után nem fognak hinni semmilyen szépen csomagolt zöld ígéretnek.

A greenwashing a legtöbb esetben nem hazugságon, hanem a valóság elferdítésén alapul, ezért is nehezebb észrevenni, de ha ismerjük a zöldre mosás eszköztárát, akkor már hamarabb észrevesszük. Ehhez mind a képi világot, mind a szöveget figyelembe kell vennünk. A természeti elemeket, képeket ábrázoló kreatív anyagok, a zöld szín, a környezetbarát minősítést sugalló plecsnik könnyen azt az érzetet keltik bennünk, hogy egy környezetbarát termékkel, szolgáltatással van dolgunk. Emellé jönnek a hangzatos állítások és a homályos mondatok is, az olyan kifejezések,  mint például 100%-ban újrahasznosítható, öko, bio, megújuló. Érdemes alaposabban megnézni a csomagolást, utánaolvasni a szolgáltatásnak, hogy az adott állításokat alátámasztják-e több információval. Egyértelmű-e az állítás vagy csak egy homály kijelentés? A nagymértékben újrahasznosítható például egy homályos állításnak számít, ha nincs kifejtve részletesebben. Mire vonatkozik pontosan az állítás, a csomagolásra, a termékre, a szolgáltatás melyik részére? Van-e valamilyen hitelesített tanúsítvány? 

A tiszta, etikus kommunikáció átlátható, vagyis egyértelműen, információkkal alátámasztva, részletekbe menően kapunk tájékoztatást egy termékről, egy szolgáltatásról, egy kezdeményezésről, magáról a szervezetről. Fontos, hogy ezek az információk könnyen elérhetőek legyenek a fogyasztók számára. Egy vállalat, egy szervezet fenntarthatósági törekvései akkor lekövethetőek és hitelesek, ha a hosszú távú célok mellett a jelenlegi működés és a hosszú távú cél eléréséhez vezető rövid távú célok is nyomon követhetőek. Ahhoz, hogy az etikus, tiszta kommunikáció minél szélesebb körben megvalósuljon a greenwashing jelenségével a kommunikációs és marketing szakembereknek tisztában kell lenniük. A Magyar Marketing Szövetség Zöld Tagozata egy platformot biztosít szakmán belüli eszmecserékre és jópéldák bemutatására azoknak a vállalatoknak és szervezetnek, akik a környezeti fenntarthatóságot fontosnak tartják. A tagozat áprilisi ülésén jópéldaként a HELL cégcsoport mutatta be fenntarthatósági törekvéseit, amiről részletesebben itt olvashatunk. A találkozó második felében pedig a greenwashing jelenségéről folyt a beszélgetés a greenwashing elleni szakmai összefogás a Cleanwashers alapítóival. Az ülést a HELL cégcsoport gyárlátogatása zárta. 

A tavaly útjára indult HELLo ALU kampány célja, hogy játékos, interaktív módon hívja fel a figyelmet az alumínium csomagolás előnyeire és értékére, illetve körforgásban tartásának fontosságára. Április végén két hazai egyetemen is elrajtolt a kampány egy-egy izgalmas aktivitása.

HELLo ALU, HELLo Pécs!

A Fenntarthatóság Hetén ápr. 24. és 28. között a HELLo ALU kampány “Nagyobb dobás, mint gondolnád!” aludoboz visszagyűjtő aktivitását rendeztük meg a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetemistákat az  aktivitás központi visszatérő elemével, a látványos aludoboz visszagyűjtő fallal vártuk, amit új köntösbe öltöztettünk. Az egy héten át tartó aktivitást a fiatalok lelkesen fogadták és összesen 3.700 aludobozt gyűjtöttek össze. Emellett szerettük volna megtudni a hallgatók véleményt, hozzáállását a fenntarthatóság kérdéseihez, ezért online kérdőívben kérdeztük őket, amit összesen 157 magyar és külföldi fiatal töltött ki. A kérdőívet kitöltött hallgatók több mint felét rendszeresen foglalkoztatja a klímaváltozás kérdése és mintegy 95%-a úgy gondolja, hogy a cégek felelősek azért, hogy termékei fejlesztésénél és teljes életciklusánál tudatosan, vagyis a termék gyártásától az elhasználódásáig, gondoljanak a környezetre. Emellett a klímaváltozás kihívásait mintegy 60%-uk mindenki közös feladatának tekinti, dobjunk össze együtt egy zöldebb jövőt! 

Forrás:https://univpecs.com/zold/3700_aludobozzal_kevesebb_hala_pte_nek?fbclid=IwAR0blkxCHCe-cxzmAsKGLyQnOvS_a8xeMwjEgBlmRIfs27dnjPlqYcMITXw

Forrás:https://univpecs.com/zold/3700_aludobozzal_kevesebb_hala_pte_nek?fbclid=IwAR0blkxCHCe-cxzmAsKGLyQnOvS_a8xeMwjEgBlmRIfs27dnjPlqYcMITXw

 HELLo ALU, HELLo Miskolc!

A Miskolci Egyetem kiemelten fontos szerepet tulajdonít a szemléletformálásnak a gazdasági-, környezeti- és társadalmi fenntarthatóság terén egyaránt, így remek partnernek bizonyult a HELLo ALU kampány új egyetemi aktivitásához, az Alumániához. Az egy hónapos visszagyűjtés szintén áprilisban a Fenntarthatóság Hetén indult és egészen a májusi Miskolci Egyetemi Napokig tart. A gyűjtéshez az egyetem 5 központi területén kerültek aludoboz visszagyűjtő automaták és mobilfalak kihelyezésre. Ezek az egyedi mobilfalak a fenntarthatóság és az újrahasznosítás jegyében a tavalyi villamos megálló kampányunk hirdető panelekben kialakított visszagyűjtő szerkezeteinek átalakításával készültek. A különleges visszagyűjtő pontokra rollupok, padlómatricák, hirdetőtáblák és digitális hirdetőfalak hívják fel az egyetemisták figyelmét. Minél több aludobozt sikerül a fiataloknak körforgásban tartaniuk, annál izgalmasabb kültéri eszközöket nyernek egyetemüknek, hogy még jobban tudják élvezni a 85 hektáros gyönyörű parkot, amiben az intézmény található. A gyűjtés állása aktuálisan nyomon követhető a HELLo ALU Alumánia aloldalán, illetve itt olvashatunk további részleteiről az aktivitásról. A Pécsi Tudományegyetemhez hasonlóan itt is kíváncsiak vagyunk a fiatalok gondolataira a fenntarthatóság témájában, így egy online kérdőív keretében kérdezzük őket. 

Az aktivitások keretében összegyűjtött aludoboz újrahasznosításra kerülnek, hogy újjá születve, akár 60 nap múlva ismét a polcokon legyenek. A szemléletformáló rendezvények célja, hogy a visszagyűjtés élményén keresztül edukálja a fiatalokat a körforgásos szemléletmódról, a tudatos csomagolásválasztásról, hogy a fogyasztókkal közösen haladjunk egy környezettudatosabb jövő felé. 

Mind a három oldaláról, komplexen szemlélik a fenntarthatóság kérdését a Miskolci Egyetemen. A környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos szerepe van a felsőoktatási intézménynek a szemléletformálásban. Mivel tudnak pontosan hozzájárulni a környezettudatosabb gondolkodás társadalmi szintű kialakulásához és általánosságban hogyan tud egy egyetem fenntarthatóan működni? – többek között ezekről beszélgettünk Prof. Dr. Mucsi Gáborral, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának dékánjával.

Hogyan kapcsolódik a Miskolci Egyetem a fenntarthatósághoz?

 A fenntarthatóság és a Miskolci Egyetem kapcsolata hosszú múltra tekint vissza, hiszen gyökereink mindig is a természeti erőforrások racionális hasznosításához kapcsolódtak. A selmecbányai elődintézményünk bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatási intézmény volt, egyedülálló az akkori Magyarországon. Ma már a fenntarthatóságot komplexen értelmezzük, és mind a három oldaláról, tehát a környezeti, a társadalmi és a gazdasági oldalról is rendelkezünk oktatási és kutatási fenntarthatóság programokkal. A fenntarthatóság egy komplex rendszer, amelynek három elem van, és egyik se működik a másik kettő nélkül. Mint egyetem a fenntarthatóság kihívásait elsősorban felkészült szakember képzésével tudjuk támogatni, emellett hazai és nemzetközi kutatási pályázatokban és ipari munkák terén is eredményesek vagyunk.

 Milyen módon igyekeznek formálni a hallgatók és a lakosság szemléletét a témában?

 Olyan szemléletformáló rendezvényeket szervezzünk, amelyeken bemutatjuk, hogy mi a fenntarthatóság lényege. Nem csak műszaki vagy környezeti szempontból, hanem a gondolkodásunkban is. Izgalmas kísérletekkel alátámasztva beszélgetünk a témáról mind a felnőttekkel, mind pedig az általános és középiskolásokkal, vagy az egyetemistákkal is. A Kutatók Éjszakája, a nemzetközi akciónapokhoz vagy világnapokhoz kapcsolódó iskolalátogatások, az egyetemi nyílt napok, áprilisban A Föld napja, ősszel pedig Földünkért világnap napja a találkozásokra, beszélgetésekre remek alkalmak. Az egyetemen éppen most zajlik a HELL ENERGY Magyarországgal együttműködve a HELLo ALU alumínium visszagyűjtő aktivitás, ami a Fenntarthatóság Témahetén indult és május 20-án fejeződik be, a háromnapos Miskolci Egyetemi Napok utolsó napján. A közel egyhónapos kampány keretében az egyetem egész területén több ponton lehet a látványos alumínium visszagyűjtőkbe bedobni az alumínium dobozokat. A gyűjtőhelyeken a mobilfalakon szemléletformáló tájékoztatás is olvasható. Valamint készülünk egy hagyományteremtő üzleti konferenciára is. Első alkalommal rendezzük meg fenntartónk, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kezdeményezésére a Miskolc Campus Forum Green and Smart konferenciát május 18-án. A fenntarthatóság témaközéhez kapcsolódó pódiumbeszélgetésekben politikai döntéshozók, vállalatvezetők vesznek részt. A középiskolásoknak és az egyetemistáknak pedig ’Legyél a fenntarthatóság nagykövete!’ címmel hirdettünk nyereménydíjas pályázatot.

Az egyetem működésében hogyan jelenik meg a környezetbarát szemlélet?

 A fenntarthatósági stratégiánk nem csak az oktatásra és a kutatásra, hanem a Miskolci Egyetemre, mint az intézmény fenntarthatóságára is fókuszál. Ennek a startégiának az egyik fontos része, hogy tudatosan tartjuk fenn, ápoljuk és gondozzuk a természeti zöld környezetünket. Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis egy 85 hektáros gyönyörű parkban található az egyetemünk. Ugyanakkor ez sok felelősséggel is jár. Egy környezettudatos gazdálkodást kell az egész egyetemen megvalósítani. A Fenntarthatósági Témahéten a TeSzedd! országos hulladékgyűjtési kezdeményezéshez is évek óta csatlakoznak a kollégáink. Idén is kétszáz zsák hulladékot gyűjtöttünk össze az Egyetemváros peremterületein, többek között azokon a helyeken, ahol illegális szemétlerakók találhatók. A másik fontos lépés, hogy nagyobb fordulatszámra kapcsoltunk a szelektív hulladékgyűjtés területén a fenntarthatósági területen többszörösen elismert MiReHu Nonprofit Kft., a miskolci hulladékgazdálkodó vállalat segítségével. Valamint az energetikai racionalizáció is folyamatban van az egyetem épületeiben, annak érdekében, hogy a Miskolci Egyetem működtetése úgy legyen gazdaságos, hogy a károsanyag kibocsátásunk is csökkenjen. Egyetemünk egyre nagyobb mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra. Többek között a most épülő európai szintű tudásközpont, a Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltár Nyílt Kutatási Adatforrástár épületegyüttesét geotermikus energia fűti majd.

Jelenlegi gazdaságunk főként lineáris rendszerben működik, vagyis a földből kitermelünk anyagokat, ezeket feldolgozzuk, majd ha már nincs rájuk szükségünk eldobjuk őket. Ebben a rendszerben hatalmas mennyiségű szemét jön létre. A globális nyersanyag kitermelés meghaladja a népességnövekedést és ez a kereslet túllépi bolygónk határait. 

A körforgásos gazdasági rendszer egy olyan szemléletmód, amelynek a célja, hogy az anyagáramlás zárt rendszerben történjen, vagyis ne a Földtől kelljen folyamatosan új nyersanyagokat elvennünk és ne keletkezzen olyan hulladék, amely ne lehetne ismét a körforgás része. Jelenlegi globális gazdaságunk csak 7,2 % körforgásos, ez az érték 5 évvel ezelőtt még 9,1% volt. Ez a csökkenés megkérdőjelezi, hogy a hangzatos ígéretek mögött valós változások vannak-e. 

A körkörös szemlélet elterjedése és a globális gazdaságba történő jelentősebb beépülése nagy lehetőséget tartogat a jelenleg kibillent egyensúlyi állapot stabilizálására.

A körkörös szemléletmód egy átfogóbb, hosszú távú gondolkodást kíván, amiben már a termék tervezésénél a beszerzéstől kezdve a termék utóéletéig az egész folyamatot át kell gondolni. 

Ipari anyagok körforgásban tartása

Hasznosítsd újra

Két fajta anyagot különböztetünk meg, ipari és természetes anyag. Ipari anyagokhoz sorolunk mindent, ami nem komposztálható. Az ipari anyagoknál az újrahasznosítás az egyik módja az anyag újra felhasználásának. Például az alumínium minőségromlás nélkül, végtelenszer újrahasznosítható, így örökéletű. Más anyagok, mint például a műanyag, csak minőségromlással típusától függően korlátozottan hasznosíthatóak újra, ezért fontos végig gondolni, hogy az adott terméknél melyik alapanyag a leginkább környezetbarát megoldás. Az újrahasznosítás segítségével a már használt alapanyagokat használjuk fel az új termék alapanyagának gyártásához.

Használd újra

Egy további eszköz, amivel sok pénzt, nyersanyagot és energiát lehet spórolni, ha konkrétan a régi terméket használjuk fel az új termékhez, így az anyagunk már egyből a termék gyártásánál kapcsolódik vissza a körforgásba, például amikor használt motorokat dolgoznak fel új motorok készítéséhez.

Javítsd meg, tartsd karban, add el

Bizonyos termékek esetén, például elektronikai eszközöknél, ruháknál van rá mód, hogy megjavítsuk, karbantartsuk a használatban lévő termékeket, ezzel növelve élettartalmukat. A használt, de még jól működő, jó állapotú, értékes nyersanyagból és energiából előállított eszközök eladása szintén egy nagyon jó lehetőség arra, hogy minél tovább használatban legyenek. Szintén a körkörös szemlélet része a termékek bérlése, bérbeadása, aminek köszönhetően kevesebb termék előállítására van szükség, illetve ez esetben a gyártóknak is az a céljuk, hogy minél fenntarthatóbb terméket hozzanak létre, hiszen nem eladják, hanem bérbe adják azokat. Ezekkel a módszerekkel mind-mind a gyártandó termékek mennyiségét csökkentjük és a legyártott termékek élettartamát, kihasználtságát biztosítjuk.

Vállalatok ökodesignja is fontos, olyat nyújtsanak a fogyasztónak, ami javítható/újrahasználható/újrahasznosítható

Természetes anyagok körforgásban tartása

A természetes, komposztálható anyagok közé nem csak az élelmiszerhulladékok tartoznak, hanem például a természetes anyagból, lenből, pamutból készült textíliák vagy éppen a fa tárgyak is. A biológiailag lebomló anyagok jelentős részének rövid az élettartama, hamar visszakerülnek a körforgásba a komposztálásnak köszönhetően. Vannak azonban olyan természetes anyagok is, amiknél az ipari anyagokhoz hasonlóan szintén fontos cél, hogy minél tovább használjuk őket, akár átalakítva új funkciót találva nekik. Erre jó példa, amikor egy régi ruhadarabból táska készül vagy egy fa bútort alakítunk át, újítunk fel. A biológiailag lebomló anyagok komposztálásának nagyon fontos szerepe van a talaj regenerálásában, hogy azok az anyagok, amiket egyszer elvettünk a földből visszakerüljenek oda és táplálják azt. 

A körforgásos gazdaság eszközeinek beépítése egy-egy vállalat működésében nagyban függ az iparágtól is. Jelenlegi gazdasági tevékenységünk alapvető átalakítására van szüksége a globális szintű változáshoz. A Circularity Gap Reporting Initiative egy olyan kezdeményezés, ami ezt az átállást igyekszik segíteni. Az idén megjelent Global Circularity Gap Report egy olyan jelentés, mely a jelenlegi globális gazdaság helyzetét elemzi a körforgásos gazdaság tekintetében és iránymutatások kidolgozásával tesz javaslatot az egyes országoknak. A teljes riport itt érhető el.

Források:

https://ellenmacarthurfoundation.org/topics/circular-economy-introduction/overview

https://www.deloitte.com/global/en/issues/climate/global-circularity-gap.html

A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és egyre jobban felértékelődő kincs, mégis a csapvíz ivóvízként való fogyasztásának társadalmi megítélése lecsökkent. Kovács Károllyal a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) elnökével beszélgetünk arról, hogy mennyire értékeli a társadalmunk a vizet és miért fontos, hogy megváltozzon a csapvízzel kapcsolatos megítélésünk.

Miről szól az Önök által létrehozott Vízérték szemléletformáló program?

 Ezt a programot a Hungarian Water Partnership-pel együttműködésben hoztuk létre, azzal a céllal, hogy felhívjuk a fogyasztók figyelmét a vezetékes vízellátás értékére és javítsuk a csapvíz ivóvízként való megítélését. Szakmai szemmel azt a kettősséget tapasztaljuk, hogy míg a vízről és a vízhez való hozzáférésről, mint alapvető emberi jogról és egyre jobban felértékelődő kincsről beszélünk, addig korlátozottan vagyunk hajlandóak fizetni is érte. Erre példa, hogy az országosan közüzemileg szolgáltatott víz díja átlagos 400 Ft/ m³, ami ugye 1000 litert jelent. A csapvíz egy első osztályú, nagyon jó minőségű áru, ami a házhozszállítási költségével együtt kerül ennyibe, ezen belül magának az ivóvíz minőségű vízkészletnek az értéke 4 Ft/m³, ami literenként 0,4 fillér. Tehát magának a vízkészletnek az értéke a társadalom értékítélete szempontjából valami egészen elképesztően alacsony. Ez teljes anomália, így ennek a szemléletnek az alakítására indítottuk a Vízérték szemléletformáló programot, amiben több szakmai partnerrel működünk együtt, többek között a Kék Bolygó Alapítvánnyal és a WWF-el.

 Ha nem issza a lakosság a csapvizet, akkor ott a palackozott. Miért kéne áttérjünk a csapvízre?

 Sajnálatos módon az előbb említett vízkészlet-érték nem csak Magyarországon, hanem Európa többi országában is hasonlóan alacsony értéket képvisel, még azokban az országokban is, ahol nagy a szárazság és szűkös vízkészletek állnak rendelkezésre.

Felmérésünk azt mutatja, hogy a magyar lakosság 97%-a hozzáfér a vezetékes vízszolgáltatáshoz, de egyharmada mégsem fogyaszt közvetlenül csapvizet. Míg a csapvíz esetén köbméter nagyságrendű vízért fizetünk 400 forintos díjat, addig a palackozott vizek esetén literenként 100 Ft-os értékről beszélünk. Ennek ellenére Magyarországon egy lakosra jutóan évente 120-130 liter palackozott vizet fogyasztunk. Így évente nagyjából annyi pénzt fizetünk ki palackozott vízért, mint amennyit a közműves, vezetékes vízellátásért.

Sokan nem bíznak igazán a csapból kifolyó víz minőségében, ezért inkább a palackozott vizeket választják.

 A víz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Az ivóvíz, amit betáplálunk a hálózatba, a legtöbb esetben ásványvíz minőségű forrásból származik. A mikroműanyagok kérdése is felmerül a csapvíz kapcsán, de arról már kevesebbet beszélünk, hogy a palackozott vizekben nemzetközi kutatásokkal alátámasztottan nagyságrenddel nagyobb mikroműanyagrészecskeszámot találnak, illetve az üzletek polcain hónapokig álló víz minősége is romlik. A palackozás pedig önmagában óriási természetrombolás, rengeteg hulladékot jelent. Aki kiemelt minőséget szeretne inni csapvízből, annak az olyan kezdeményezéseket ajánljuk, mint a Floewater technológiája, ami a csapvízből az innovatív vízszűrő- és kezelő technológiának köszönhetően mindig friss, jó ízű és hűtött vizet biztosít, hulladék nélkül csomagolásmentesen.

 Lesz-e komolyabb ivóvíz készlethiány a felmelegedés következtében?

 A felmelegedés lokálisan és időben eltérő csapadék eloszlásokat fog okozni, a víz párolgása és lecsapódása felgyorsul. Ha gyorsabb a körforgás, akkor egy évben több csapadék is lehullhat, ennek a földrajzi eloszlása és intenzitása viszont változni fog. Kevesebb csapadékos nappal kell számolni, ugyanakkor rövidebb idő alatt jóval nagyobb mennyiség hullik le. Ez az egyenetlen elosztás árvizekhez, illetve hosszú ideig tartó szárazsághoz vezethet. A szárazság következtében, csökkenhet a folyók vízállása, ilyenkor előfordulhat, hogy csak korlátozott mennyiségben lehet a kutakból vizet kitermelni.

Egy másik probléma, hogy a nyári időszakban a talaj melegedése az esetleges fertőzési lehetőségeket növeli. A vízzel való takarékoskodás és a felmelegedés okozta kihívásokhoz mérnöki fejlesztésekkel kell megfelelően reagálnunk, ezekhez a beruházásokhoz pedig magasfokú társadalmi támogatás is kell. Meg kell megtanulnunk valóban értékelni a vizet.

A HELL ENERGY Magyarország egyike azon magyarországi vállalatoknak, ahol a fenntarthatóság nemcsak elméleti szinten része a vállalati filozófiának, hanem stratégia épül rá, és valódi tettekben mutatkozik meg, amikről bővebben itt olvashattok. Célunk nem más, mint a világ legzöldebb energia- és üdítőital gyártójává válni. Egy fenntarthatóbb jövő kialakításában szeretnénk példát mutatni és közös cselekvésre buzdítani a fogyasztókat, vagyis titeket is. 

A 2022-es évben útnak indítottuk a HELLO ALU kampányt, aminek középpontjában az alumínium állt. Izgalmas aktivitások keretében felhívtuk a figyelmet az alumínium körforgásban tartásának fontosságára. Összesen 22 millió alkalommal találkozhattak személyesen a fogyasztók a zöld üzeneteinkkel és edukációs tartalmainkkal.

 Neked csak egy mozdulat, de a doboznak új életet adsz!

 A fesztiválszezon számunkra is nagyon izgalmas volt, nem mással, mint egy nagy dobozgyűjtő fallal várták a HELL munkatársai a Strand Fesztiválon és az EFOTT-on a fesztiválozókat.  Az aktivitás nagy sikernek örvendett, amit az is jól mutat, hogy több ezer fesztiválozó csatlakozott a kezdeményezéshez és gyűjtötte az aludobozokat a rendezvény ideje alatt. Egy átlátszó, a bedobott aludobozokkal szépen kirajzolódó HELL logó tette látványossá a résztvevők számára, hogyan telik a fal az ő segítségükkel. Az aludobozok így körforgásban maradtak és a gyűjtés végén újrahasznosításra kerültek. Hogy milyen jó hangulatban is lehet tenni a környezetünkért, azt az EFOTT-on és a Strand Fesztiválon készült kisfilmjeink is bemutatják.

Nagyobb dobás, mint gondolnád!

 HELLO ALU Budapesten- Októberre egy igazán különleges akcióval készültünk, három villamosmegállóba alakítottunk ki  aluvisszagyűjtő installációt és 50 citylight poszterrel hívtuk fel a fogyasztók figyelmét az alumínium csomagolás értékére és visszagyűjtésének fontosságára. A különleges visszagyűjtő paneleken egy számlálót is elhelyeztünk, aminek a segítségével láthatták a résztvevők az eddig bedobott aludobozok számát. Sőt a gyűjtés online is nyomonkövethető volt a helloalu.hu/megallo oldalon. A visszagyűjtést országszerte kiegészítette a #helloalu Instagram játék, amiben arra kértük a fogyasztókat, hogy töltsenek fel egy fotót, arról ahogy szelektíven gyűjtik az HELL aludobozait, ezzel online is felhívva a figyelmet az aludoboz körforgásban tartására. A fogyasztók edukációja mellett a kampány még egy jó ügyet bevont az aktivitásba. A HELL minden 300 bedobott aludoboz után biciklit adományozott az Igazgyöngy Alapítvány által támogatott gyerekeknek. A kampányhoz az inspirációt az adta, hogy egy alumínium bicikliváz átlag súlya nagyjából 300 aludoboznak felel meg. A kampány október 1-31. között zajlott, ez idő alatt összesen 3.688 aludoboz gyűlt össze, így 12 biciklit dobtak össze a fogyasztók a gyerekeknek, amit a 16 éves HELL még négy biciklivel kiegészített. Az Igazgyöngy Alapítvány egy rajzverseny keretében választotta ki a biciklik boldog nyerteseit. A kampányról készült kisfilmünket itt tudod megnézni :)

HELLO ALU! HELLO Karácsony!

 A fesztiválokon nagy népszerűségnek örvendő visszagyűjtő pontunkat karácsonyra ünnepi díszbe öltöztettük, hogy felhívjuk a fogyasztók figyelmét az alumínium újrahasznosítására. Decemberben Győrben, Debrecenben, Budapesten és Szegeden találkozhattak a fogyasztók a HELL munkatársaival az ÁRKÁD-okban. A kampányt, a centereken belül elhelyezett digitális hirdetések erősítették, egészítették ki. Csak a digitális kapu segítségével több mint 1,2 millió fogyasztóhoz sikerült eljuttatnunk az üzenetünket és helyszínenként több mint 3.500 dobozt gyűjtöttünk vissza a fogyasztók segítségével.

A nagy kampányok mellett egész évben előadások és cikkek segítségével is edukáltuk a fogyasztókat. 2022 egy igazán izgalmas és eseménydús év volt számunkra. A HELL a fenntarthatóság jegyében végzett munkájáért Green Brands, Greengage, Fenntarthatóság szimbóluma, CSR Hungary és Best Managed Companies díjakban részesült.

 A HELLO ALU kampány és a közös cselekvés nem ért véget a 2022-es évvel 2023-ban még több izgalmas aktivitással készülünk Nektek, hogy együtt haladjunk a fenntarthatóság útján!

Az aktualitásokról a helloalu.hu oldalon tudtok tájékozódni! :)

A HELL cégcsoport egy igazán újszerű ötlettel vágott bele egy alumíniumdoboz visszagyűjtési és szemléletformáló akcióba. Októberben HELLO ALU! néven indított kampányt, ami egy közterületen megvalósuló budapesti visszagyűjtési akcióból és egy országos online játékból állt. 

Budapesten 50 citylight poszter és három villamosmegállóban kihelyezett aludoboz-visszagyűjtő installáció hívta fel a figyelmet az alumínium csomagolás értékére és szelektív gyűjtésének fontosságára. Az aludobozok 100%-ban és végtelenszer újrahasznosíthatóak és akár 60 nap múlva ismét aludoboz formájában a polcokra kerülhetnek, ha szelektív gyűjtést követően bent maradnak a körforgásban. A kampány során ezzel a zöld üzenettel összesen 16.472 millió alkalommal találkoztak a fogyasztók.
A megállókba kihelyezett alumínium gyűjtő paneleken egy számláló mutatta az addig bedobott aludobozok számát és azonnal továbbította is az adatot a helloalu.hu/megallo oldalra, ahol így élőben lehetett követni a gyűjtést és tájékozódni a kampány céljáról, részleteiről és az Instagramon zajló országos online játékról is. A helloalu.hu oldal nem csak a visszagyűjtési kampányról szól, az oldal a HELL minden olyan aktivitásának gyűjtőhelye, ahol a fogyasztókat közös cselekvésre hívja izgalmas, játékos, jó ügyeket szolgáló formában együtt járva a fenntarthatóság útján.

Alumínium visszagyűjtő installáció

A visszagyűjtő aktivitást országszerte kiegészítette a #helloalu Instagram játék, amiben mindenki megmutathatta, hogy a szelektív gyűjtés igenis menő tud lenni. A résztvevőknek annyi volt a feladata, hogy az üres HELL, XIXO, ENERGY COFFEE vagy SWISS Laboratory aludobozt a megfelelő szelektív kukába dobja és az erről készült képet megossza Instagramon, ezzel online is felhívva a figyelmet az alumínium csomagolás szelektív gyűjtésének fontosságára.

Összegyűjtött aludobozok száma az egyes megállókban

A gyűjtésben résztvevők nem csak az aludobozoknak segítettek új életet adni. A HELL minden 300 bedobott aludoboz után biciklit adományozott az Igazgyöngy Alapítvány által támogatott gyerekeknek. A gyűjtést az inspirálta, hogy egy alumínium bicikliváz átlagsúlya nagyjából 300 aludoboz súlyának felel meg. Egy hónap alatt a három villamosmegálló helyszínén összesen 3.688 aludoboz gyűlt össze, ami 12 biciklit jelent. Az idén 16 éves HELL még további négy biciklivel egészítette ki a bringák számát, így a gyerekeket összesen 16 aluvázas biciklivel lepték meg. A csodaszép kerékpárok láthatósági mellénnyel, lámpával, sisakkal és kulacstartóval együtt az Igazgyöngy Alapítvány által szervezett rajzversenyen résztvevők között kerültek kiosztásra. Az Igazgyöngy Alapítvány 7 tagintézményéből összesen 150 gyermek készített alkotást az újrahasznosítás, fenntarthatóság és a biciklizés témakörében. A boldog nyertesek december 8-án vehették át a bringákat. A boldogság óriási volt! :)

Köszönjük, hogy segítetek nekünk egy élhetőbb jövő építésében!

Biciklik átadása Körösszegapátiban :)