A tavalyi sikeres aludoboz visszagyűjtő aktivitás után idén egy még látványosabb szemléletformáló aktivitással készült a HELLo ALU program a fesztiválszezonra, a résztvevők a visszagyűjtött aludobozokból egy képet raktak ki.

Így készült a dobozgraffiti-fal

A dobozgraffiti-fal egy olyan pixelekből áll kép, aminek a képpontjait aludobozok alkotják. Az installáció az EFOTT fesztiválon debütált július 12-én, ahol a fesztiválozók mintegy 2.700 dobozt gyűjtettek vissza. A fal másodszorra a debreceni Campus fesztiválon került felépítésére, ahol július 19. és 23. között több mint 2.500 aludobozt adtak le a résztvevők, amiket a HELL standnál maguk is megfesthettek és színnek megfelelően a falba tehettek, így kezdett el aludobozról aludobozra kirajzolódni a kép. Az 5 méter széles és 2 méter magas látványos installáció megalkotása csak közösen jöhetett létre, mint ahogy a fenntarthatóság adta kihívásokat is közösen tudjuk csak megoldani. 

A visszagyűjtött aludobozokkal a résztvevők nem csak a dobozgraffiti fal megalkotásában vettek részt, hanem közben segítettek az aludobozok körforgásban tartásában is. Az alumínium teljes minőségmegőrzés mellett végtelenszer újrahasznosítható, ezért fontos, hogy szelektív gyűjtéssel körforgásban tartsuk. Az eseményen visszagyűjtésre került aludobozok szintén újrahasznosításra kerülnek. 

 Aludoboz festés (Campus, EFOTT)

 Így készült a dobozgraffiti-fal (Campus, EFOTT)

A tiszaújvárosi Jabil Circuit Magyarország Kft. munkatársai több mint 4000 aludobozt gyűjtöttek vissza a június 19. és július 14. közötti HELLo ALU kitelepülés alatt.

Az iskolások és az egyetemisták után a HELLo ALU júniusban a munkavállalokat is szerette volna megszólítani, ezért a Jabil Circuit Magyarország Kft.-vel együttműködve egy aludoboz visszagyűjtő aktivitás szervezett a 30 országban jelen lévő nemzetközi nagyvállalat tiszaújvárosi telephelyén. 

A vállalatnál két aludoboz visszagyűjtő automata került kihelyezésre, amiknek köszönhetően az aktivitás során folyamatos volt a visszagyűjtés. A bedobott dobozokat ajándékokra válthatták be a dolgozók. Az aludobozok a visszagyűjtésnek köszönhetően körforgásban maradhattak és az aktivitás után újrahasznosításra kerültek. A szemléletformáló program pedig felhívta a dolgozók figyelmét a alumínium csomagolás szelektív gyűjtésének a fontosságára.

Az alapanyagok minél magasabb szintű újrahasznosításának és körforgásban tartásának elengedhetetlen szerepe van abban, hogy jelenlegi lineáris gazdasági rendszerünk egy körforgásos szemléleten alapuló struktúrává alakuljon át.  Az alumínium 100%-ban, teljes minőségmegőrzés mellett, végtelenszer újrahasznosítható, viszont körforgásban tartása csak akkor tud megvalósulni, ha szelektíven gyűjtjük. Az alumínium szerepéről a körforgásos gazdaságban bővebben itt olvashatsz. A HELLo ALU szemléletformáló aktivitások célja, hogy ezt az üzenetet minél szélesebb körben eljuttassa a fogyasztókhoz is. A kampány célkitűzéséről és az aktuális tevékenységekről a helloalu.hu oldalon olvashatsz bővebben. 

Idén tavasszal hét miskolci középiskolából mintegy 392 diák töltötte ki a HELLo ALU iskolai aktivitás kérdőívét. 

A HELLo ALU iskolai aktivitás középpontjában a szelektív hulladékgyűjtés és az ehhez kapcsolódó anyagáramlás áll. Az iskolákban 2023 tavaszán hulladékgyűjtő szigetek kerültek kihelyezésre, melyeknél információs táblák segítségével edukáljuk a diákokat a műanyag, az alumínium és a papír hulladékokról. A táblák mellett tanórák keretében beszélgettünk a fiatalokkal az egyes hulladéktípusokról és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, illetve kérdőív segítségével mértük fel a témához kapcsolódó tudásukat, érzéseiket.

A fiatalok háromnegyede TikTok-on informálódik a környezetvédelemről

A megkérdezettek 65%-át érdekli a környezetvédelem és több mint felük internetes hírportálokon tájékozódik a témában. A különböző média felületek közül új trendként a fiatalok háromnegyede a TikTok-ot tekinti a témában hiteles forrásnak, viszont sokuk nem ismer, vagy nem követ kimondottan zöld témákkal foglalkozó influenszereket. 

Továbbra is fontos a szelektív hulladékgyűjtés oktatása

Az otthoni szelektív gyűjtésre a diákok majdnem 60% figyel és szintén hasonló arányban vannak azok, akik tudják hogyan kell helyesen szelektálni a hulladékot. A megkérdezettek 26%-ának azonban még további információkra lenne szüksége a megfelelő gyűjtésről, ezért is nagyon fontos az edukáció és további szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése, amikből mint az iskolákban, mint a közterületeken a diákok fele szerint nincsen elegendő. 

Nem minden zöld, ami annak látszik

Vajon mennyire figyelnek a fiatalok a termékek zöld üzeneteire és kiszúrják-e a greenwashing jeleit? A válasz pedig nem más, mint hogy jelentős részük nagyon is tudatos már a témában. Az olyan kifejezések között, mint az “újrahasznosított” és “újrahasznosítható” a megkérdezett diákok 64% könnyen különbséget tud tenni, míg kicsit kevesebb mint harmaduk, még bizonytalannak érzi magát ezeknél a kijelentéseknél. A zöld színű termékeket, csomagolásokat szintén kicsivel több, mint 60%-ük nem ítéli meg automatikusan környezetbarátnak. Azonban a greenwashing egyik nagy negatív hatása kérdőív válaszainál is látszik, a fogyasztóknak csökken a bizalma a zöld üzenetekkel szemben. A fiatalok 42%-a érzi magát bizonytalannak az újrahasznosított csomagolások hitelességével kapcsolatban. A valóban környezetbarát termékek esetén azonban örülnének, ha ez meg lenne jelölve a terméken. 

Bár környezetkárosítónak tartják a PET-palackot, mégis abból isznak a legtöbben

Bár a PET-palackot jelölték meg a legtöbben környezetkárosítónak és egészségkárosítónak, mégis a megkérdezettek 60%-a rendszeresen iszik belőle. Ez ellentmondásos azzal az eredménnyel, hogy a csomagolt üdítőitalok és vizek esetén a diákok fele fontosnak tartja a tudatos csomagolóanyag választást.

A  csapvíz ivóvízként történő alacsony megítélése a kérdőív válaszaiból is tapasztalható. A fiatalok 20% iszik csak csapvizet, szintén hasonló arányban vannak, akik csak palackozott vizet isznak, a többi megkérdezett pedig vegyesen iszik mindkét fajta vízből. 

Bár a PET palack újrahasznosítása minőségromlással jár, tehát csak gyengébb minőségű termék állítható belőle újra és az újrahasznosítás csupán 2-3 alkalommal történhet meg, mégis a válaszadók egyharmada a műanyag, az alumínium, a papír és az üveg közül a PET- palackot tartja a legtöbbször újrahasznosítható anyagnak. Szintén hasonló arányban  vannak azonban, akik a minőségromlás nélkül, végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható  alumíniumot jelölték meg a legtöbbször újrahasznosítható anyagnak.

A fiatalok nagyon nyitottak és fogékonyak a témában és több területen rendelkeznek már ismerettel, viszont a kérdőív válaszaiból is láthattuk, hogy az edukációnak nagyon fontos szerepe van, ahhoz hogy a fogyasztóinkkal közös tudjuk egy fenntarthatóbb jövő felé haladni. 

Vajon hogyan élik meg a fiatalok a klímaváltozás kérdéseit, mennyire tudatosak vásárláskor és mennyire tartják fontosnak a szelektív hulladékgyűjtést? Ezekben a témákban kérdeztük a pécsi és a miskolci egyetemi aktivitásaink során a hallgatókat.

A több mint egy éve futó  HELLoALU kampányt a HELL azzal a céllal indította el, hogy a fogyasztókat különböző interaktív aktivitásokba bevonva edukálja és közös cselekvésre ösztönözze. Az eddig megvalósult aktivitások jól mutatták, hogy a fogyasztók nagyon nyitottak erre. 

A fiatalok edukációjára kiemelten nagy szerepet fordít a kampány, ezért idén áprilisban és májusban két egyetemi aktivitás is megvalósult. A Pécsi Tudomány Egyetemen egy hetes, a Miskolci Egyetemen pedig egy hónapos aludoboz visszagyűjtés zajlott. A összegyűlt dobozszámok is jól tükrözik a fiatalok érdeklődését a fenntarthatóság iránt, Pécsett 7 nap alatt 3.700, Miskolcon az egy hónap alatt 10.213 dobozt gyűjtöttek vissza. 

A klímaváltozás által kiváltott érzelmek a tehetetlenségtől az optimizmusig terjednek 

Ahhoz, hogy minél jobban megértsük a fiatalok jelenlegi gondolatait, hozzáállását a fenntartható fejlődés kérdéseihez online kérdőív keretében kérdeztük a pécsi és a miskolci hallgatókat. Összesen 336 fiataltól kaptunk választ, akiknek közel 80%-át rendszeresen, akár napi szinten foglalkoztatja a klímaváltozás. Ez a kihívás nagyon változatos érzelmeket mozgat meg a tehetetlenségen, a dühön és a szorongáson át egészen az optimizmusig, tettrekészségig. Szerencsére a hallgatók több mint 50% az utóbbi érzelmekkel áll a klímaváltozás adta problémákhoz. A szorongás oldásában a cselekvési lehetőségek ismeretének nagyon fontos szerepe van. A hallgatók háromnegyede tisztában van azzal, hogy a mindennapokban milyen lépéseket tud tenni egy fenntarthatóbb életvitelért, szintén hasonló arányában érzik, hogy a klímaváltozás hatással van bizonyos kérdésekre az életükben, de még nem befolyásolja azt jelentősen.

A cégek feladata túlmutat a termékek  legyártásán 

A klímaváltozással kapcsolatos érzelmek mellett a tudatos fogyasztásról is kérdeztük a hallgatókat, akiknek jelentős többsége, 82%-a figyel arra, hogy egy termék túl van-e csomagolva. Vásárláskor meghozott tudatos döntés esetén, amikor a hallgatók úgy érzik környezetbarát termék mellett döntöttek, büszkék, nyugodtak és boldogok. A megkérdezett hallgatók szinte mindegyike úgy gondolja, hogy a cégeknek feladata, hogy termékei fejlesztésénél és teljes életciklusánál tudatosan, vagyis a termék gyártásától az elhasználódásáig, gondoljanak a környezetre. 

A termékek és csomagolások alapanyagának körforgásban tartásában a szelektív hulladékgyűjtésnek elengedhetetlen szerepe van, amit a válaszadó fiatalok mintegy 91%-a is így gondol. A hulladékok megfelelő otthoni gyűjtésében hasonló arányban aktívak a megkérdezett hallgatók, de közel felük még úgy érzi nem kap elegendő információt a hulladékok újrahasznosításáról. 

Együtt egy fenntartható jövőért

A klímaváltozás adta kihívásokra mindenkinek feladata, hogy a saját szintjén reagáljon, így gondolja a fiatalok mintegy 40%-a. Második helyen a gyártókat tartják felelősnek azért, hogy fenntartható termékeket és szolgáltatásokat kínálva reagáljon a problémára. 

Nem csak a aludoboz visszagyűjtésben való részvételből, hanem a hallgatók válaszaiból is látható, hogy a fenntarthatóság kérdése nagyon is foglalkoztatja a fiatalokat és hajlandóak aktívan részt venni a klímakihívás adta helyzet megoldásában, amiben a közös edukációnak nagyob fontos szerepe van. 

A Circular Aluminium Action Plan szerint az alumínium kulcsfontosságú szerepet játszhat Európa klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállásában.

A körforgásos gazdasági modell egy olyan rendszerszemlélet, amiben nem keletkezik szemét, hanem minden újrafelhasználásra, újrahasznosításra, újrafeldolgozásra kerül, vagyis benne marad a körforgásban (1). Ehhez jól átgondolt tervezés szükséges, ami termékek gyártása esetén a termék utóéletét is figyelembe veszi. A természetes és az ipari alapanyagoknál eltérő módszerek vannak arra, hogy minél tovább a körforgásban lehessen tartani őket. Ezekről a módszerekről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatsz. 

Az alumínium dobozok átlagosan 71 százalékát hasznosítják újra világszerte 

Az alumínium számos jó tulajdonságával egy olyan ipari anyag, ami 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül. Ez azt jelenti, hogy akárhányszor hasznosítjuk újra mindig ugyanolyan jó minőségű alumínium készül belőle. Ezen tulajdonságának köszönhetően a valaha legyártott alumínium 75% ma is forgalomban van. Az újrahasznosításnál egy fontos szempont az is, hogy mennyi energiát igényel a folyamat, jobban terheli-e a környezetet, mint hogyha új alapanyagot állítanánk elő. Az újrahasznosított alumínium előállítása azonban 95%-al kevesebb energiát igényel mint az új gyártása, ezért tökéletes alapanyagként szolgálhat a körkörös gazdasági rendszernek. 

A HELL aludobozai az alumínium újrahasznosítás terén piacvezető Hydro CIRCLAR alumíniumból készülnek és garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumot tartalmaznak. A fennmaradó 25%-ot egyrészt további újrahasznosított fogyasztói és gyártási hulladék, másrészt pedig megújuló energiával előállított elsődleges fém alkotják. Egy az italos dobozok újrahasznosításáról szóló kutatása kimutatta, hogy az alumínium dobozok átlagosan 71 százalékát hasznosítják újra világszerte, 34 százalékkal többet, mint az üveg vagy a PET műanyag csomagolások esetén (2). Hogy a magas újrahasznosítási arány mellett még miért az alumínium a legjobb italcsomagolás, arról ebben az összehasonlításban olvashatsz. 

Az alumínium jövője

Az International Aluminium Institute (Nemzetközi Alumínium Intézet, röviden IAI) szerint a közlekedésben, az építőiparban, a csomagolóiparban és a megújuló energiaforrásokban betöltött központi szerepe miatt az alumínium iránti kereslet 2050-ig várhatóan 81 százalékkal fog növekedni (3). Ez a rendszer azonban csak akkor fenntartható gazdaságilag és a környezet számára is, ha növeljük az alumínium visszagyűjtését és körforgásban tartását. A használt alumínium összegyűjtése és újrafeldolgozása ma már az ipar egyik prioritása, az IAI becslése szerint azonban évente még mindig 7 millió tonna alumínium vész el (4). A Circular Aluminium Action Plan (Körforgásos Alumínium Cselekvési Terv) által felvázolt szcenárióban az évszázad közepére az alumíniumszükségletünk 50 százalékát a fogyasztás utáni alumíniumból fedezhetnénk (5), vagyis az újrahasznosított alumíniumból.

Az alumínium újrahasznosítása számos lehetőséget tartogat a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz, mindemellett minél hatékonyabb visszagyűjtése kihívásokkal is jár, amikhez megfelelő rendszereket kell kiépíteni. Ehhez például az Alufoil, az Európai Alumíniumfólia Szövetség olyan kezdeményezéseket szorgalmaz, amelyek célja, hogy optimalizálják az eldobott fólia újrahasznosítását, amelyet általában elégetnek és energiává alakítanak (6). 

(1)

https://ellenmacarthurfoundation.org/topics/circular-economy-introduction/overview 

(2) (3) (4) (6)

https://www.ft.com/partnercontent/international-aluminium-institute/closing-the-loop-how-to-improve-aluminiums-circularity.html

(5) 

https://european-aluminium.eu/wp-content/uploads/2022/08/2020-05-13_european-aluminium_circular-aluminium-action-plan_executive-summary.pdf 

A Miskolci Egyetemmel együttműködve Alumánia edukációs aktivitásunk célja az volt, hogy az alumínium értékére és szelektív gyűjtésének fontosságára hívjuk fel a fiatalok figyelmét.

Április 24. és május 20. között az egyetem 3 kültéri és 2 beltéri helyszínén adhattak le a hallgatók márkától függetlenül aludobozokat. Az edukációra épülő közösségi aktivitás keretében az egyetemisták egy kültéri chill zónára gyűjtöttek, aminek a felszereltsége az összegyűlt dobozszámtól függött. 1.000, 5.000 és 10.000 darabnál lépett szintet a nyeremény. Az egyetemen a legfelső határt is túlszárnyalva összesen 10.213 doboz gyűlt össze. A fiatalok lendületét az is nagyon jól tükrözi, hogy volt olyan nap, amikor több mint 1.000 dobozt leadtak. A gyűjtés aktuális állását a HELLoALU oldalunk számlálóján lehetett nyomon követni. A visszagyűjtési akció után a dobozok természetesen újrahasznosításra kerültek, hogy akár dobozként újjászületve 60 nap múlva ismét a boltok polcain találkozhassunk velünk. 

Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=633219155506427&set=a.473101338184877 

Tettrekészség és tehetetlenség a klímaváltozás kapcsán

A dobozok körforgásban tartása mellett kíváncsiak voltunk a fiatalok véleményére is olyan témakörökben, mint a klímaváltozással kapcsolatos érzéseik, a környezetbarát termékek és a szelektív hulladékgyűjtés. Ezekben a témákban a kampányt kiegészítő online kérdőív keretében kérdeztük meg véleményüket. Összesen mintegy 180 válasz érkezett, amiből megtudhattuk, hogy a hallgatók közel 60%-át rendszeresen, akár napi szinten foglalkoztatja a klímaváltozás. Mind a tettrekészség, mind a tehetetlenség érzése jelentős mértékben megjelenik a fiataloknál a klímakihívások kapcsán. Az egyetemi aktivitásaink kérdőíves eredményeinek összegzéséről hamarosan itt olvashatsz. 

Az elmúlt 1,5 év  HELLoALU közösségi aktivitásai során azt tapasztaltuk, hogy nagyon hasznos az alumínium csomagolás előnyeire felhívni a figyelmet és a fiatalok fogékonyak a fenntartható életvitel iránt, amiért tenni is hajlandóak.

A miskolci egyetemi aktivitás további részleteiről korábbi cikkünkben olvashatsz. 

A greenwashing, magyarul zöldre mosás egy olyan fogyasztókat megtévesztő jelenség, amikor egy vállalat vagy szervezet egy terméket, egy szolgáltatást vagy akár saját magát a valóságtól eltérő mértékben fenntarthatónak, környezetkímélőnek állít be különböző kommunikációs eszközökkel. Ezek a szervezetek a valóságban nem ilyen mértékben vagy egyáltalán nem tesznek lépéseket a fenntartható működéséért, ezzel szemben magukat a fogyasztók felé a környezetért felelősséget vállaló gyártónak, szolgáltatónak mutatják be. 

A greenwashing jelensége nagyban akadályozza azoknak a társdalami és gazdasági folyamatoknak az elindulását, amik a fenntarthatóbb, a körforgásos szemléletet magába foglaló rendszer kialakításához járulnának hozzá. Jelenleg elfedik a problémákat és abba a hitbe ringatják a lineáris rendszerben működő fogyasztói társadalmat, hogy tovább folytathatja a mostani szemléletmód szerinti működését. Emellett a greenwashing nehezíti azoknak a gyártóknak és szolgáltatóknak a helyzetét, akik valós lépéseket tesznek a fenntarthatóbb, környezettudatosabb működésért, mert nehezen tudnak kitűnni a hamis zöld ígéretek tömegéből és versenybe szállni azokkal a szervezetekkel, akik a környezetre káros, nem etikus működésükből fakadóan olcsóbban tudják értékesíteni szolgáltatásaikat, termékeiket. A gyakran nehezen kiszúrható zöldre mosott termékekkel és szolgáltatásokkal abba a tévhitbe ringatják a fogyasztókat, hogy minden rendben van, és nem kell változtatniuk a fogyasztói magatartásukon. A greenwashing emellett a tudatosabb vásárolnak is sokszor nehézséget okoz, mert nehezebb megtalálniuk a megfelelő gyártót, szolgáltatót és ezzel idő- és energiaigényessé teszi a tudatos vásárlást. Nem utolsó sorban a greenwashing elharapózása devalválja a valódi zöld üzenetek értékét, hiszen a fogyasztók egy idő után nem fognak hinni semmilyen szépen csomagolt zöld ígéretnek.

A greenwashing a legtöbb esetben nem hazugságon, hanem a valóság elferdítésén alapul, ezért is nehezebb észrevenni, de ha ismerjük a zöldre mosás eszköztárát, akkor már hamarabb észrevesszük. Ehhez mind a képi világot, mind a szöveget figyelembe kell vennünk. A természeti elemeket, képeket ábrázoló kreatív anyagok, a zöld szín, a környezetbarát minősítést sugalló plecsnik könnyen azt az érzetet keltik bennünk, hogy egy környezetbarát termékkel, szolgáltatással van dolgunk. Emellé jönnek a hangzatos állítások és a homályos mondatok is, az olyan kifejezések,  mint például 100%-ban újrahasznosítható, öko, bio, megújuló. Érdemes alaposabban megnézni a csomagolást, utánaolvasni a szolgáltatásnak, hogy az adott állításokat alátámasztják-e több információval. Egyértelmű-e az állítás vagy csak egy homály kijelentés? A nagymértékben újrahasznosítható például egy homályos állításnak számít, ha nincs kifejtve részletesebben. Mire vonatkozik pontosan az állítás, a csomagolásra, a termékre, a szolgáltatás melyik részére? Van-e valamilyen hitelesített tanúsítvány? 

A tiszta, etikus kommunikáció átlátható, vagyis egyértelműen, információkkal alátámasztva, részletekbe menően kapunk tájékoztatást egy termékről, egy szolgáltatásról, egy kezdeményezésről, magáról a szervezetről. Fontos, hogy ezek az információk könnyen elérhetőek legyenek a fogyasztók számára. Egy vállalat, egy szervezet fenntarthatósági törekvései akkor lekövethetőek és hitelesek, ha a hosszú távú célok mellett a jelenlegi működés és a hosszú távú cél eléréséhez vezető rövid távú célok is nyomon követhetőek. Ahhoz, hogy az etikus, tiszta kommunikáció minél szélesebb körben megvalósuljon a greenwashing jelenségével a kommunikációs és marketing szakembereknek tisztában kell lenniük. A Magyar Marketing Szövetség Zöld Tagozata egy platformot biztosít szakmán belüli eszmecserékre és jópéldák bemutatására azoknak a vállalatoknak és szervezetnek, akik a környezeti fenntarthatóságot fontosnak tartják. A tagozat áprilisi ülésén jópéldaként a HELL cégcsoport mutatta be fenntarthatósági törekvéseit, amiről részletesebben itt olvashatunk. A találkozó második felében pedig a greenwashing jelenségéről folyt a beszélgetés a greenwashing elleni szakmai összefogás a Cleanwashers alapítóival. Az ülést a HELL cégcsoport gyárlátogatása zárta. 

A tavaly útjára indult HELLo ALU kampány célja, hogy játékos, interaktív módon hívja fel a figyelmet az alumínium csomagolás előnyeire és értékére, illetve körforgásban tartásának fontosságára. Április végén két hazai egyetemen is elrajtolt a kampány egy-egy izgalmas aktivitása.

HELLo ALU, HELLo Pécs!

A Fenntarthatóság Hetén ápr. 24. és 28. között a HELLo ALU kampány “Nagyobb dobás, mint gondolnád!” aludoboz visszagyűjtő aktivitását rendeztük meg a Pécsi Tudományegyetemen. Az egyetemistákat az  aktivitás központi visszatérő elemével, a látványos aludoboz visszagyűjtő fallal vártuk, amit új köntösbe öltöztettünk. Az egy héten át tartó aktivitást a fiatalok lelkesen fogadták és összesen 3.700 aludobozt gyűjtöttek össze. Emellett szerettük volna megtudni a hallgatók véleményt, hozzáállását a fenntarthatóság kérdéseihez, ezért online kérdőívben kérdeztük őket, amit összesen 157 magyar és külföldi fiatal töltött ki. A kérdőívet kitöltött hallgatók több mint felét rendszeresen foglalkoztatja a klímaváltozás kérdése és mintegy 95%-a úgy gondolja, hogy a cégek felelősek azért, hogy termékei fejlesztésénél és teljes életciklusánál tudatosan, vagyis a termék gyártásától az elhasználódásáig, gondoljanak a környezetre. Emellett a klímaváltozás kihívásait mintegy 60%-uk mindenki közös feladatának tekinti, dobjunk össze együtt egy zöldebb jövőt! 

Forrás:https://univpecs.com/zold/3700_aludobozzal_kevesebb_hala_pte_nek?fbclid=IwAR0blkxCHCe-cxzmAsKGLyQnOvS_a8xeMwjEgBlmRIfs27dnjPlqYcMITXw

Forrás:https://univpecs.com/zold/3700_aludobozzal_kevesebb_hala_pte_nek?fbclid=IwAR0blkxCHCe-cxzmAsKGLyQnOvS_a8xeMwjEgBlmRIfs27dnjPlqYcMITXw

 HELLo ALU, HELLo Miskolc!

A Miskolci Egyetem kiemelten fontos szerepet tulajdonít a szemléletformálásnak a gazdasági-, környezeti- és társadalmi fenntarthatóság terén egyaránt, így remek partnernek bizonyult a HELLo ALU kampány új egyetemi aktivitásához, az Alumániához. Az egy hónapos visszagyűjtés szintén áprilisban a Fenntarthatóság Hetén indult és egészen a májusi Miskolci Egyetemi Napokig tart. A gyűjtéshez az egyetem 5 központi területén kerültek aludoboz visszagyűjtő automaták és mobilfalak kihelyezésre. Ezek az egyedi mobilfalak a fenntarthatóság és az újrahasznosítás jegyében a tavalyi villamos megálló kampányunk hirdető panelekben kialakított visszagyűjtő szerkezeteinek átalakításával készültek. A különleges visszagyűjtő pontokra rollupok, padlómatricák, hirdetőtáblák és digitális hirdetőfalak hívják fel az egyetemisták figyelmét. Minél több aludobozt sikerül a fiataloknak körforgásban tartaniuk, annál izgalmasabb kültéri eszközöket nyernek egyetemüknek, hogy még jobban tudják élvezni a 85 hektáros gyönyörű parkot, amiben az intézmény található. A gyűjtés állása aktuálisan nyomon követhető a HELLo ALU Alumánia aloldalán, illetve itt olvashatunk további részleteiről az aktivitásról. A Pécsi Tudományegyetemhez hasonlóan itt is kíváncsiak vagyunk a fiatalok gondolataira a fenntarthatóság témájában, így egy online kérdőív keretében kérdezzük őket. 

Az aktivitások keretében összegyűjtött aludoboz újrahasznosításra kerülnek, hogy újjá születve, akár 60 nap múlva ismét a polcokon legyenek. A szemléletformáló rendezvények célja, hogy a visszagyűjtés élményén keresztül edukálja a fiatalokat a körforgásos szemléletmódról, a tudatos csomagolásválasztásról, hogy a fogyasztókkal közösen haladjunk egy környezettudatosabb jövő felé. 

Mind a három oldaláról, komplexen szemlélik a fenntarthatóság kérdését a Miskolci Egyetemen. A környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos szerepe van a felsőoktatási intézménynek a szemléletformálásban. Mivel tudnak pontosan hozzájárulni a környezettudatosabb gondolkodás társadalmi szintű kialakulásához és általánosságban hogyan tud egy egyetem fenntarthatóan működni? – többek között ezekről beszélgettünk Prof. Dr. Mucsi Gáborral, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának dékánjával.

Hogyan kapcsolódik a Miskolci Egyetem a fenntarthatósághoz?

 A fenntarthatóság és a Miskolci Egyetem kapcsolata hosszú múltra tekint vissza, hiszen gyökereink mindig is a természeti erőforrások racionális hasznosításához kapcsolódtak. A selmecbányai elődintézményünk bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatási intézmény volt, egyedülálló az akkori Magyarországon. Ma már a fenntarthatóságot komplexen értelmezzük, és mind a három oldaláról, tehát a környezeti, a társadalmi és a gazdasági oldalról is rendelkezünk oktatási és kutatási fenntarthatóság programokkal. A fenntarthatóság egy komplex rendszer, amelynek három elem van, és egyik se működik a másik kettő nélkül. Mint egyetem a fenntarthatóság kihívásait elsősorban felkészült szakember képzésével tudjuk támogatni, emellett hazai és nemzetközi kutatási pályázatokban és ipari munkák terén is eredményesek vagyunk.

 Milyen módon igyekeznek formálni a hallgatók és a lakosság szemléletét a témában?

 Olyan szemléletformáló rendezvényeket szervezzünk, amelyeken bemutatjuk, hogy mi a fenntarthatóság lényege. Nem csak műszaki vagy környezeti szempontból, hanem a gondolkodásunkban is. Izgalmas kísérletekkel alátámasztva beszélgetünk a témáról mind a felnőttekkel, mind pedig az általános és középiskolásokkal, vagy az egyetemistákkal is. A Kutatók Éjszakája, a nemzetközi akciónapokhoz vagy világnapokhoz kapcsolódó iskolalátogatások, az egyetemi nyílt napok, áprilisban A Föld napja, ősszel pedig Földünkért világnap napja a találkozásokra, beszélgetésekre remek alkalmak. Az egyetemen éppen most zajlik a HELL ENERGY Magyarországgal együttműködve a HELLo ALU alumínium visszagyűjtő aktivitás, ami a Fenntarthatóság Témahetén indult és május 20-án fejeződik be, a háromnapos Miskolci Egyetemi Napok utolsó napján. A közel egyhónapos kampány keretében az egyetem egész területén több ponton lehet a látványos alumínium visszagyűjtőkbe bedobni az alumínium dobozokat. A gyűjtőhelyeken a mobilfalakon szemléletformáló tájékoztatás is olvasható. Valamint készülünk egy hagyományteremtő üzleti konferenciára is. Első alkalommal rendezzük meg fenntartónk, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány kezdeményezésére a Miskolc Campus Forum Green and Smart konferenciát május 18-án. A fenntarthatóság témaközéhez kapcsolódó pódiumbeszélgetésekben politikai döntéshozók, vállalatvezetők vesznek részt. A középiskolásoknak és az egyetemistáknak pedig ’Legyél a fenntarthatóság nagykövete!’ címmel hirdettünk nyereménydíjas pályázatot.

Az egyetem működésében hogyan jelenik meg a környezetbarát szemlélet?

 A fenntarthatósági stratégiánk nem csak az oktatásra és a kutatásra, hanem a Miskolci Egyetemre, mint az intézmény fenntarthatóságára is fókuszál. Ennek a startégiának az egyik fontos része, hogy tudatosan tartjuk fenn, ápoljuk és gondozzuk a természeti zöld környezetünket. Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis egy 85 hektáros gyönyörű parkban található az egyetemünk. Ugyanakkor ez sok felelősséggel is jár. Egy környezettudatos gazdálkodást kell az egész egyetemen megvalósítani. A Fenntarthatósági Témahéten a TeSzedd! országos hulladékgyűjtési kezdeményezéshez is évek óta csatlakoznak a kollégáink. Idén is kétszáz zsák hulladékot gyűjtöttünk össze az Egyetemváros peremterületein, többek között azokon a helyeken, ahol illegális szemétlerakók találhatók. A másik fontos lépés, hogy nagyobb fordulatszámra kapcsoltunk a szelektív hulladékgyűjtés területén a fenntarthatósági területen többszörösen elismert MiReHu Nonprofit Kft., a miskolci hulladékgazdálkodó vállalat segítségével. Valamint az energetikai racionalizáció is folyamatban van az egyetem épületeiben, annak érdekében, hogy a Miskolci Egyetem működtetése úgy legyen gazdaságos, hogy a károsanyag kibocsátásunk is csökkenjen. Egyetemünk egyre nagyobb mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra. Többek között a most épülő európai szintű tudásközpont, a Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltár Nyílt Kutatási Adatforrástár épületegyüttesét geotermikus energia fűti majd.

Jelenlegi gazdaságunk főként lineáris rendszerben működik, vagyis a földből kitermelünk anyagokat, ezeket feldolgozzuk, majd ha már nincs rájuk szükségünk eldobjuk őket. Ebben a rendszerben hatalmas mennyiségű szemét jön létre. A globális nyersanyag kitermelés meghaladja a népességnövekedést és ez a kereslet túllépi bolygónk határait. 

A körforgásos gazdasági rendszer egy olyan szemléletmód, amelynek a célja, hogy az anyagáramlás zárt rendszerben történjen, vagyis ne a Földtől kelljen folyamatosan új nyersanyagokat elvennünk és ne keletkezzen olyan hulladék, amely ne lehetne ismét a körforgás része. Jelenlegi globális gazdaságunk csak 7,2 % körforgásos, ez az érték 5 évvel ezelőtt még 9,1% volt. Ez a csökkenés megkérdőjelezi, hogy a hangzatos ígéretek mögött valós változások vannak-e. 

A körkörös szemlélet elterjedése és a globális gazdaságba történő jelentősebb beépülése nagy lehetőséget tartogat a jelenleg kibillent egyensúlyi állapot stabilizálására.

A körkörös szemléletmód egy átfogóbb, hosszú távú gondolkodást kíván, amiben már a termék tervezésénél a beszerzéstől kezdve a termék utóéletéig az egész folyamatot át kell gondolni. 

Ipari anyagok körforgásban tartása

Hasznosítsd újra

Két fajta anyagot különböztetünk meg, ipari és természetes anyag. Ipari anyagokhoz sorolunk mindent, ami nem komposztálható. Az ipari anyagoknál az újrahasznosítás az egyik módja az anyag újra felhasználásának. Például az alumínium minőségromlás nélkül, végtelenszer újrahasznosítható, így örökéletű. Más anyagok, mint például a műanyag, csak minőségromlással típusától függően korlátozottan hasznosíthatóak újra, ezért fontos végig gondolni, hogy az adott terméknél melyik alapanyag a leginkább környezetbarát megoldás. Az újrahasznosítás segítségével a már használt alapanyagokat használjuk fel az új termék alapanyagának gyártásához.

Használd újra

Egy további eszköz, amivel sok pénzt, nyersanyagot és energiát lehet spórolni, ha konkrétan a régi terméket használjuk fel az új termékhez, így az anyagunk már egyből a termék gyártásánál kapcsolódik vissza a körforgásba, például amikor használt motorokat dolgoznak fel új motorok készítéséhez.

Javítsd meg, tartsd karban, add el

Bizonyos termékek esetén, például elektronikai eszközöknél, ruháknál van rá mód, hogy megjavítsuk, karbantartsuk a használatban lévő termékeket, ezzel növelve élettartalmukat. A használt, de még jól működő, jó állapotú, értékes nyersanyagból és energiából előállított eszközök eladása szintén egy nagyon jó lehetőség arra, hogy minél tovább használatban legyenek. Szintén a körkörös szemlélet része a termékek bérlése, bérbeadása, aminek köszönhetően kevesebb termék előállítására van szükség, illetve ez esetben a gyártóknak is az a céljuk, hogy minél fenntarthatóbb terméket hozzanak létre, hiszen nem eladják, hanem bérbe adják azokat. Ezekkel a módszerekkel mind-mind a gyártandó termékek mennyiségét csökkentjük és a legyártott termékek élettartamát, kihasználtságát biztosítjuk.

Vállalatok ökodesignja is fontos, olyat nyújtsanak a fogyasztónak, ami javítható/újrahasználható/újrahasznosítható

Természetes anyagok körforgásban tartása

A természetes, komposztálható anyagok közé nem csak az élelmiszerhulladékok tartoznak, hanem például a természetes anyagból, lenből, pamutból készült textíliák vagy éppen a fa tárgyak is. A biológiailag lebomló anyagok jelentős részének rövid az élettartama, hamar visszakerülnek a körforgásba a komposztálásnak köszönhetően. Vannak azonban olyan természetes anyagok is, amiknél az ipari anyagokhoz hasonlóan szintén fontos cél, hogy minél tovább használjuk őket, akár átalakítva új funkciót találva nekik. Erre jó példa, amikor egy régi ruhadarabból táska készül vagy egy fa bútort alakítunk át, újítunk fel. A biológiailag lebomló anyagok komposztálásának nagyon fontos szerepe van a talaj regenerálásában, hogy azok az anyagok, amiket egyszer elvettünk a földből visszakerüljenek oda és táplálják azt. 

A körforgásos gazdaság eszközeinek beépítése egy-egy vállalat működésében nagyban függ az iparágtól is. Jelenlegi gazdasági tevékenységünk alapvető átalakítására van szüksége a globális szintű változáshoz. A Circularity Gap Reporting Initiative egy olyan kezdeményezés, ami ezt az átállást igyekszik segíteni. Az idén megjelent Global Circularity Gap Report egy olyan jelentés, mely a jelenlegi globális gazdaság helyzetét elemzi a körforgásos gazdaság tekintetében és iránymutatások kidolgozásával tesz javaslatot az egyes országoknak. A teljes riport itt érhető el.

Források:

https://ellenmacarthurfoundation.org/topics/circular-economy-introduction/overview

https://www.deloitte.com/global/en/issues/climate/global-circularity-gap.html