Nemzetközi tanulmányok szerint éves szinten akár 90.000-120.000 mikroműanyagot is lenyelhetünk, ha palackozott vizet iszunk (1), műszálas ruhák mosásánál pedig egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró műanyag szemcse is bekerülhet a szennyvízbe. (2)
De mit is jelent pontosan az, hogy mikroműanyag, hogyan keletkezik és mit tudunk tenni ellene?

Forrás: Canva

Éves szinten mintegy 300 millió tonna műanyagot gyártunk, aminek csak a 10%-a kerül újrahasznosításra, a többit vagy elégetik vagy hulladéklerakóba kerül, illetve jelentős részük a természetbe. A műanyag előállítása szintetikus úton történik, kémiai szerkezete miatt a természetben lebontó folyamatokat végző mikroorganizmusok nem tudják lebontani a műanyagot és a kémiai folyamatokkal (oxidáció) szemben is nagyon ellenálló ez az anyag. A műanyag tehát nem bomlik le, hanem nagyon apró, 5 mm-nél kisebb darabokra esik szét, ezeket hívjuk mikroműanyagoknak. (3)

A palackozott vizekben akár harmincszor több mikroműanyag lehet, mint a csapvízben

Ezek a részecskék több szempontból is károsak az élőlények, beleértve az emberek egészségére. A műanyagot alkotó elemek és a részecskék felületén összegyűlt kemikáliák úgy jutnak a szervezetünkbe, hogy nem is tudunk róla. Minél kisebb egy mikroműanyag, annál nagyobb kockázatot jelent, mert a szervezetünk csak a nagyobb darabokat képes észlelni és kilökni magából. (4)  Nemzetközi tanulmányok szerint éves szinten akár 90.000-120.000 mikroműanyagot is lenyelhetünk, ha palackozott vizet iszunk, míg a csapvíz esetén ez a szám jóval alacsonyabb, 4.000-6.000 darab.(5)  

Mikroműanyagok a mindennapokban

A műanyag az életünk szinte minden területén megtalálható az elektronikai eszközökön át a ruhákig. Több területen az ipar használ is mikroműanyagot, például a kozmetikai termékeknél alkalmaznak mikrogyöngyöket hámlasztáshoz. A mikroműanyag keletkezése egy szemmel nem látható folyamat, ami olyan hétköznapi cselekedeteinknél is megtörténik, mint a mosás. A szintetikus anyagból készült ruháknál nagy mennyiségben keletkezik mikroműanyag mosás közben, ami így bekerül a szennyvízhálózatba. A PET palackoknál a szállítás közbeni rázkódás, a napfénynek való kitettség vagy épp a kupak lecsavarása közbeni súrlódás mind-mind az apró műanyag darabok leválását eredményezik. Kutatások kimutatták, hogy az újrahasználható műanyagból készült PET palackokból még több mikroműanyag oldódik ki, mint az egyszer használatosokból, mert a palack újrahasználata növeli a belső felület kopásának mértékét, így további mikroműanyag-részecskék szabadulnak fel a palack belső felületéről. (6)

Uniós szabályozás a mikroműanyag felhasználása ellen

Idén szeptemberben az Európai Bizottság egy új intézkedést fogadott el, melynek célja a szándékos mikroműanyag felhasználás csökkentése, illetve a szabályozás a mikroműanyag értékesítésére is vonatkozik. Olyan termékeket érint ez a lépés, mint például a korábban már említett kozmetikumok és a mesterséges sport felületeken használt szemcsés töltőanyagok. (7)

Bár a mikroműanyagot nem tudjuk teljesen kizárni az életünkből, jelentősen tudjuk csökkenteni a háztartásunkban keletkező mennyiségét, azzal, hogy kerüljük a műanyag eszközök használatát. Ahogy a korábban említett kutatás is kimutatta, ha palackozott víz helyett csapvizet iszunk, azzal jelentősen kevesebb mikroműanyagot viszünk be a szervezetünkbe. Ennél még egy szinttel jobb, ha a csapvizet még vízszűrő berendezéssel átszűrjük. A szintetikus anyagú ruhák mosása esetén pedig használhatunk mikroműanyagszűrő zsákot, illetve rendelkezésre állnak mosógépekhez kapható, vagy már eleve a mosógépbe épített szűrők. 

1, 6 https://www.downtoearth.org.in/blog/pollution/microplastics-time-bomb-why-we-should-not-reuse-plastic-water-bottles-88668  

2  https://ng.24.hu/fold/2021/11/26/nem-csokken-a-mikromuanyagok-mennyisege-a-tiszaban/ 

 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0048969720307427?via%3Dihub 

3 https://mikromuanyag.hu/Mi-az-a-mikrom%C5%B1anyag 

4 https://greendex.hu/mikromuanyag-mindenhol-a-csapbol-is-ez-folyik/ 

5 https://edition.cnn.com/2019/06/05/health/microplastic-particle-ingestion-study/index.html 

7 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_4581 

A 15 éves Lean and Green programhoz mára több mint 500 vállalkozás csatlakozott európaszerte. A Hollandiából induló kezdeményezés célja, hogy támogassa a vállalatokat logisztikai folyamataik széndioxid kibocsátásának csökkentésében. Hogyan épül fel a Lean and Green program és miben segíti egy fenntartható logisztikai rendszer kialakítását? - ezekről a kérdésekről beszélgettünk Krázli Zoltánnal, a GS1 Magyarország szektormenedzsment igazgatójával. 

 Mióta és milyen formában működik Magyarországon a program?

A fél évszázados múltra tekintő GS1 nonprofit szervezet fejleszti és fenntartja a legszélesebb körben alkalmazott globális szabványokat, mint például a vonalkódot, a hatékony üzleti kommunikáció érdekében. Több országban a GS1 vállalta a Lean and Green programnak a helyi koordinálását, mert az ellátási lánc minden szereplőjével kapcsolatban vagyunk.

Magyarország 2019 novemberében csatlakozott hivatalosan a Lean and Green programhoz a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társasággal közösen a Holland Királyság budapesti nagykövetségének megkeresésére. A program indulása itthon a COVID járvány miatt azonban 2021 nyarára tolódott. 

Miben segíti a Lean and Green program a résztvevő vállalatokat?

A program több pillérből épül fel, az első fontos része a mérési módszertanok biztosítása. Csak arra van befolyásunk, amit pontosan ismerünk, ezért kezdő lépésként nagyon fontos, hogy megtanulja minden vállalat precízen mérni a saját kibocsátását. Ez többek között olyan tényezőkből épül fel, mint az üzemanyaghasználat, a szállított tömeg vagy épp a futott kilométer. 

A mérések mellett fontos megismernünk azt is, hogy honnan tudjuk beszerezni a kibocsátás megállapításához szükséges adatokat. Milyen szoftverek mely adatait kell lekérnünk. Itt szintén módszertanokkal segítjük a vállalatokat, hogy minél gördülékenyebb legyen az adatgyűjtés.

Miután a vállalkozásnak rendelkezésére állnak a kibocsátási adatai és megismerte a jelenlegi állapotát következő lépésként egy úgynevezett akció tervet kell készítenie. Ez egy olyan fejlesztési terv, ami alapján éves szintre lebontva előkészíti magának a cég a CO2 kibocsátás csökkentését elősegítő lépéseket, fejlesztéseket. A tudatos tervezést évenkénti ellenőrzés követi, ami segít korrigálni a tervet, ha nem sikerült elérni a célértékeket. Ennek az akciótervnek az elkészítésében szintén segítséget nyújt a Lean and Green program.

Emellett a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok bekerülnek egy olyan szakmai közösségbe, ahol egymástól és a fenntartható megoldásokat kínáló szervezetektől tanulhatnak. 

Hogyan működik a program öt csillag rendszere és ki minősíti a vállalatokat?

Az öt csillagból felépülő minősítési rendszerünkben minden vállalatnak a saját akcióterve alapján kell haladnia. Az első csillag eléréséhez 5 év áll rendelkezésre, míg a másodiknál már csak három.  Minél előrébb haladnak a vállalkozások a minősítési rendszerben, annál pontosabban kell mérniük a kibocsátásukat. Emellett minden szinttel egyre nagyobb területet érintően kell csökkenteni a Scope 1-et (vállalat közvetlen kibocsátását). Ez azt jelenti az első csillag esetén, hogy a kibocsátás 50%-án belül kell 20%-ot csökkenteni. Ez a rugalmasság azért is fontos az első lépéseknél, mert a vállalatnak nem minden területre van azonos mértékű ráhatása például az alvállalkozók esetén, így maga tudja megválasztani a területeket, ahol elkezdi a csökkentést.

Az, hogy ki végzi a minősítést, országonként változó. A hitelesség és a szakmai elismerés mindenképp nagyon fontos a minősítést végző szervezet kiválasztásakor, ami lehet külső tanácsadó cég, a Lean and Green koordináló szervezet, egyetem vagy szakmai szervezet. Minden audit alapját a központilag meghatározott kritériumrendszerek adják. Magyarországon most alakul ki, hogy melyik lesz ez a minősítési mód, szervezet, a döntés a résztvevő vállalatokkal közösen történik. 

Milyen intézkedéseket tehet egy vállalat a fenntartható logisztika érdekében és milyen trendek láthatóak ezen a területen?

A kibocsátást csökkentő intézkedésekre számtalan eszköz van az egyszerű hétköznapi megoldásokon át a legújabb technológiai fejlesztésekig. Az egyik fő terület, a szállítmányozás, ahol a fuvartervezés, az üresjáratok csökkentése, a sofőrök vezetéstechnikájának javítása, a szállítási telítettség növelése mind-mind olyan feladat, amin sokat lehet javítani. A raktározásban szintén nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a raktár megfelelő hűtési-fűtési rendszere nagyban kihat az energiafelhasználására, vagy például az elrendezése segít a belső szállítási utak lerövidítésében, a párhuzamos folyamatok pedig csökkentik az üresjáratot. 

A logisztika az online vásárlás elterjedésével még nagyobb hangsúlyt kapott és úgy gondolom ezen a területen nagy változások várhatóak az elkövetkezendő időszakban. Az ESG jelentési kötelezettség szintén ezt a tendenciát erősíti. Bár a COVID alatt úgy tűnt a rövid ellátási láncok újra előtérbe kerülnek majd, de mivel ez egy elég költséges átalakítási folyamat, így erre nem látok jelenleg sok kezdeményezést. Azonban a digitalizáció, az automatizálás, a minél energiahatékonyabb működés sok-sok lehetőséget tartogat a jövőre nézve, ami elősegíti a széndioxid kibocsátás csökkentését. 

Idén második alkalommal került megrendezésre a Planet Budapest fenntarthatósági expo és élményprogram. Az öt napos rendezvényen közül 140 kiállító, sok-sok izgalmas szakmai beszélgetés és interaktív programok várták az érdeklődőket. Az eseményen előadóként és kiállítóként is bemutatta fenntartható italcsomagolási megoldásait a HELL Energy. 

A rendezvényen mind a szakemberek, mind a fenntarthatóság iránt érdeklődő fiatalok és felnőttek egyaránt megismerkedhetnek a legújabb technológiai innovációkkal és fenntarthatósági megoldásokkal. A számos iparágat bemutató eseményen, többek között olyan témák kerültek megvitatásra, mint a természetközeli mezőgazdaság, a vízgazdálkodás vagy épp a fenntartható csomagolások. Utóbbi témakörben tartott előadást a HELL CSR menedzsere, Mihály Eszter is, aki az italiparban és a vendéglátásban alkalmazható környezetbarát csomagolási megoldásokról mesélt. 

A csomagolóiparban meghatározó szerepet játszó műanyag egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait számos tanulmány bizonyítja már, mégis csupán Magyarországon évente mintegy 1,5 milliárd PET palack kerül legyártásra. A hatalmas mennyiségben használatos műanyag több szempontból is óriási terhet ró környezetünkre. Egyrészt a műanyag csomagolás előállításához 98%-ban továbbra is elsődleges nyersanyagokat használnak, vagyis kőolajat az újrahasznosított alapanyagok helyett. 1 Másrészt a műanyag nem alkalmas arra, hogy folyamatosan újrahasznosításra kerüljön. Az 1950 óta legyártott összes műanyagnak mindössze a 9%-a került újrahasznosításra, ráadásul minden újrahasznosítással romlik az anyag minőségű, így csupán pár alkalommal lehet felhasználni alapanyagként. 2

A tudatos gyártók ezért keresik a műanyagot kiváltó egyéb alternatívákat. A Planet Budapesten a HELL Energy két fenntartható csomagolási megoldást mutatott be. A cégcsoport az utóbbi öt évben 60%-al csökkentette a PET palack csomagolású termékeik arányát a portfóliójában, így ez az arány mára csak 5% és 2025-re 1% alá fog kerülni. Ezzel a folyamattal párhuzamosan növelték az alumínium csomagolások arányát, amely 100%-ban, minőségromlás nélkül végtelenszer újrahasznosítható alapanyagként a körforgásos gazdaság kialakításában fontos szerepet játszik. A HELL aludobozai újrahasznosított alumíniumból készülnek, aminek az elkészítése gyors és gazdaságos, hisz az elsődleges gyártáshoz szükséges energia mindössze 5%-át igényli, így ökológiai lábnyom tekintetében is a leghatékonyabb italcsomagolás. 3  A csomagoláson túlmutatóan a fenntarthatósági szemlélet a vállalat egész működésére kihat, amely magába foglalja többek között a logisztikai fejlesztéseket, az energiafelhasználást és a fogyasztói edukációt is. 

A legkörnyezetbarátabb megoldás azonban az, ha nem is használunk csomagolást. Erre jó példa a HELL 2021-ben indított Floewater márkája, ami a vendéglátásban kínál csomagolásmentes megoldást. A Floewater egy speciális vízszűrő segítségével a helyi vízhálózatra kapcsolódva biztosít mindig friss szűrt vizet, ezzel fenntartható alternatívát kínálva a PET palackba csomagolt ásványvizekre. A vendéglátóhelyek mellett a Floewater szolgáltatás fitness termek és munkahelyek számára is elérhető. 

A fenntartható csomagolások szekcióban egy kerekasztal beszélgetés is megrendezésre került az élelmiszeriparban megfigyelhető csomagolási trendekről, amiben a HELL Energy mellett a Varga Pincészet, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége és a Univer szakértői beszélgettek. A gyártókat és kereskedőket nagyban érintő visszaváltási rendszer volt az egyik fő téma, ami 2024 januárjától lép életbe. Az idén júliusban már bevezetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amellyel kapcsolatban a beszélgető partnerek megosztották tapasztalataikat. Utóbbi rendszer azt jelenti, hogy a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladék kezelésért a termék teljes életciklusa során. Ezek a változtatások még sok kérdést és kihívást vetnek fel a piaci szereplők számára, de ettől függetlenül mindannyian remélik, hogy egy jól működő rendszert sikerül kialakítani, ami mindenki számára előnyös. A piac motiválása a fenntartható alternatívák iránt mindenképp egy olyan cél, amit a szakemberek elengedhetetlenül fontosnak tartanak, de az odavezető út egy maraton, aminek még viszonylag az elején járunk.

1. https://www.ellenmacarthurfoundation.org/the-new-plastics-economy-rethinking-the-future-of-plastics
2. https://www.dw.com/en/why-most-plastic-cant-be-recycled/a-64978847 
3. https://european-aluminium.eu/about-aluminium/the-material/ 

A Global Good Awards egy nemzetközi társadalmi és fenntarthatósági díj vállalatoknak, civil szervezeteknek és társadalmi vállalkozásoknak. A versenyre a világ minden tájáról lehet pályázni kicsi és nagy szervezeteknek egyaránt. Ami összeköti a résztvevőket az az értékvezérelt vezetés, a valós cselekvés és a mérhető eredmények. 

A HELL ENERGY Magyarország Kft. HELLo ALU szemléletformáló kampánya a “Best Campaign of the Year” kategóriában bronz minősítést nyert. A tavaly útjára indított CSR kampány célja, hogy játékos és interaktív módon hívja fel a fogyasztók figyelmét az alumínium csomagolás előnyeire és körforgásban tartásának fontosságára. A tavalyi évben az aktivitások keretében a fogyasztók összesen mintegy 33.000 aludobozt gyűjtöttek vissza fesztiválokon, villamos megállókban és áruházakban. Emellett a kampány összesen 16,4 millió elérést szerzett.  Az idei évben a program a középiskolásokat, az egyetemistákat, a fiatal felnőtteket és a dolgozókat korosztályspecifikus edukációs aktivitásokkal célozza meg, ezzel oktatva őket a körforgásos gazdaságra.

A 2023-as Global Good Awards-on összesen 19 kategóriában lehetett nevezni. A pályázaton más magyar vállalat nem került díjazásra, ráadásul a HELL-nek olyan nagy világvállalatokkal kellett megmérkőznie, mint a KPMG, Canon, Unilever, Oracle vagy a Veolia. A “Best Campaign of the Year” kategóriában a HELLo ALU többek között a 11,5 milliós elérést szerzett Hubbub: Eat your pumpkin-nal és Anglia egyik legismertebb mentális egészségről szóló kampányával, az ITV által szervezett Britain Get Talking-gal versenyzett.

A pályázat zárásaként 2023 októberében megrendezésre kerül a The Purpose Summit, egy egész napos konferencia, amelyen tapasztalt üzleti vezetők és a Global Good Awards nyertesei osztják meg tapasztalataikat arról, hogyan váltották tettekre az értékrend orientált stratégiákat. Emellett a résztvevők interaktív foglalkozásokon tanulhatnak módszereket arról, hogyan lehet változást elérni.

A tavalyi sikeres aludoboz visszagyűjtő aktivitás után idén egy még látványosabb szemléletformáló aktivitással készült a HELLo ALU program a fesztiválszezonra, a résztvevők a visszagyűjtött aludobozokból egy képet raktak ki.

Így készült a dobozgraffiti-fal

A dobozgraffiti-fal egy olyan pixelekből áll kép, aminek a képpontjait aludobozok alkotják. Az installáció az EFOTT fesztiválon debütált július 12-én, ahol a fesztiválozók mintegy 2.700 dobozt gyűjtettek vissza. A fal másodszorra a debreceni Campus fesztiválon került felépítésére, ahol július 19. és 23. között több mint 2.500 aludobozt adtak le a résztvevők, amiket a HELL standnál maguk is megfesthettek és színnek megfelelően a falba tehettek, így kezdett el aludobozról aludobozra kirajzolódni a kép. Az 5 méter széles és 2 méter magas látványos installáció megalkotása csak közösen jöhetett létre, mint ahogy a fenntarthatóság adta kihívásokat is közösen tudjuk csak megoldani. 

A visszagyűjtött aludobozokkal a résztvevők nem csak a dobozgraffiti fal megalkotásában vettek részt, hanem közben segítettek az aludobozok körforgásban tartásában is. Az alumínium teljes minőségmegőrzés mellett végtelenszer újrahasznosítható, ezért fontos, hogy szelektív gyűjtéssel körforgásban tartsuk. Az eseményen visszagyűjtésre került aludobozok szintén újrahasznosításra kerülnek. 

 Aludoboz festés (Campus, EFOTT)

 Így készült a dobozgraffiti-fal (Campus, EFOTT)

A tiszaújvárosi Jabil Circuit Magyarország Kft. munkatársai több mint 4000 aludobozt gyűjtöttek vissza a június 19. és július 14. közötti HELLo ALU kitelepülés alatt.

Az iskolások és az egyetemisták után a HELLo ALU júniusban a munkavállalokat is szerette volna megszólítani, ezért a Jabil Circuit Magyarország Kft.-vel együttműködve egy aludoboz visszagyűjtő aktivitás szervezett a 30 országban jelen lévő nemzetközi nagyvállalat tiszaújvárosi telephelyén. 

A vállalatnál két aludoboz visszagyűjtő automata került kihelyezésre, amiknek köszönhetően az aktivitás során folyamatos volt a visszagyűjtés. A bedobott dobozokat ajándékokra válthatták be a dolgozók. Az aludobozok a visszagyűjtésnek köszönhetően körforgásban maradhattak és az aktivitás után újrahasznosításra kerültek. A szemléletformáló program pedig felhívta a dolgozók figyelmét a alumínium csomagolás szelektív gyűjtésének a fontosságára.

Az alapanyagok minél magasabb szintű újrahasznosításának és körforgásban tartásának elengedhetetlen szerepe van abban, hogy jelenlegi lineáris gazdasági rendszerünk egy körforgásos szemléleten alapuló struktúrává alakuljon át.  Az alumínium 100%-ban, teljes minőségmegőrzés mellett, végtelenszer újrahasznosítható, viszont körforgásban tartása csak akkor tud megvalósulni, ha szelektíven gyűjtjük. Az alumínium szerepéről a körforgásos gazdaságban bővebben itt olvashatsz. A HELLo ALU szemléletformáló aktivitások célja, hogy ezt az üzenetet minél szélesebb körben eljuttassa a fogyasztókhoz is. A kampány célkitűzéséről és az aktuális tevékenységekről a helloalu.hu oldalon olvashatsz bővebben. 

Idén tavasszal hét miskolci középiskolából mintegy 392 diák töltötte ki a HELLo ALU iskolai aktivitás kérdőívét. 

A HELLo ALU iskolai aktivitás középpontjában a szelektív hulladékgyűjtés és az ehhez kapcsolódó anyagáramlás áll. Az iskolákban 2023 tavaszán hulladékgyűjtő szigetek kerültek kihelyezésre, melyeknél információs táblák segítségével edukáljuk a diákokat a műanyag, az alumínium és a papír hulladékokról. A táblák mellett tanórák keretében beszélgettünk a fiatalokkal az egyes hulladéktípusokról és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, illetve kérdőív segítségével mértük fel a témához kapcsolódó tudásukat, érzéseiket.

A fiatalok háromnegyede TikTok-on informálódik a környezetvédelemről

A megkérdezettek 65%-át érdekli a környezetvédelem és több mint felük internetes hírportálokon tájékozódik a témában. A különböző média felületek közül új trendként a fiatalok háromnegyede a TikTok-ot tekinti a témában hiteles forrásnak, viszont sokuk nem ismer, vagy nem követ kimondottan zöld témákkal foglalkozó influenszereket. 

Továbbra is fontos a szelektív hulladékgyűjtés oktatása

Az otthoni szelektív gyűjtésre a diákok majdnem 60% figyel és szintén hasonló arányban vannak azok, akik tudják hogyan kell helyesen szelektálni a hulladékot. A megkérdezettek 26%-ának azonban még további információkra lenne szüksége a megfelelő gyűjtésről, ezért is nagyon fontos az edukáció és további szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése, amikből mint az iskolákban, mint a közterületeken a diákok fele szerint nincsen elegendő. 

Nem minden zöld, ami annak látszik

Vajon mennyire figyelnek a fiatalok a termékek zöld üzeneteire és kiszúrják-e a greenwashing jeleit? A válasz pedig nem más, mint hogy jelentős részük nagyon is tudatos már a témában. Az olyan kifejezések között, mint az “újrahasznosított” és “újrahasznosítható” a megkérdezett diákok 64% könnyen különbséget tud tenni, míg kicsit kevesebb mint harmaduk, még bizonytalannak érzi magát ezeknél a kijelentéseknél. A zöld színű termékeket, csomagolásokat szintén kicsivel több, mint 60%-ük nem ítéli meg automatikusan környezetbarátnak. Azonban a greenwashing egyik nagy negatív hatása kérdőív válaszainál is látszik, a fogyasztóknak csökken a bizalma a zöld üzenetekkel szemben. A fiatalok 42%-a érzi magát bizonytalannak az újrahasznosított csomagolások hitelességével kapcsolatban. A valóban környezetbarát termékek esetén azonban örülnének, ha ez meg lenne jelölve a terméken. 

Bár környezetkárosítónak tartják a PET-palackot, mégis abból isznak a legtöbben

Bár a PET-palackot jelölték meg a legtöbben környezetkárosítónak és egészségkárosítónak, mégis a megkérdezettek 60%-a rendszeresen iszik belőle. Ez ellentmondásos azzal az eredménnyel, hogy a csomagolt üdítőitalok és vizek esetén a diákok fele fontosnak tartja a tudatos csomagolóanyag választást.

A  csapvíz ivóvízként történő alacsony megítélése a kérdőív válaszaiból is tapasztalható. A fiatalok 20% iszik csak csapvizet, szintén hasonló arányban vannak, akik csak palackozott vizet isznak, a többi megkérdezett pedig vegyesen iszik mindkét fajta vízből. 

Bár a PET palack újrahasznosítása minőségromlással jár, tehát csak gyengébb minőségű termék állítható belőle újra és az újrahasznosítás csupán 2-3 alkalommal történhet meg, mégis a válaszadók egyharmada a műanyag, az alumínium, a papír és az üveg közül a PET- palackot tartja a legtöbbször újrahasznosítható anyagnak. Szintén hasonló arányban  vannak azonban, akik a minőségromlás nélkül, végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható  alumíniumot jelölték meg a legtöbbször újrahasznosítható anyagnak.

A fiatalok nagyon nyitottak és fogékonyak a témában és több területen rendelkeznek már ismerettel, viszont a kérdőív válaszaiból is láthattuk, hogy az edukációnak nagyon fontos szerepe van, ahhoz hogy a fogyasztóinkkal közös tudjuk egy fenntarthatóbb jövő felé haladni. 

Vajon hogyan élik meg a fiatalok a klímaváltozás kérdéseit, mennyire tudatosak vásárláskor és mennyire tartják fontosnak a szelektív hulladékgyűjtést? Ezekben a témákban kérdeztük a pécsi és a miskolci egyetemi aktivitásaink során a hallgatókat.

A több mint egy éve futó  HELLoALU kampányt a HELL azzal a céllal indította el, hogy a fogyasztókat különböző interaktív aktivitásokba bevonva edukálja és közös cselekvésre ösztönözze. Az eddig megvalósult aktivitások jól mutatták, hogy a fogyasztók nagyon nyitottak erre. 

A fiatalok edukációjára kiemelten nagy szerepet fordít a kampány, ezért idén áprilisban és májusban két egyetemi aktivitás is megvalósult. A Pécsi Tudomány Egyetemen egy hetes, a Miskolci Egyetemen pedig egy hónapos aludoboz visszagyűjtés zajlott. A összegyűlt dobozszámok is jól tükrözik a fiatalok érdeklődését a fenntarthatóság iránt, Pécsett 7 nap alatt 3.700, Miskolcon az egy hónap alatt 10.213 dobozt gyűjtöttek vissza. 

A klímaváltozás által kiváltott érzelmek a tehetetlenségtől az optimizmusig terjednek 

Ahhoz, hogy minél jobban megértsük a fiatalok jelenlegi gondolatait, hozzáállását a fenntartható fejlődés kérdéseihez online kérdőív keretében kérdeztük a pécsi és a miskolci hallgatókat. Összesen 336 fiataltól kaptunk választ, akiknek közel 80%-át rendszeresen, akár napi szinten foglalkoztatja a klímaváltozás. Ez a kihívás nagyon változatos érzelmeket mozgat meg a tehetetlenségen, a dühön és a szorongáson át egészen az optimizmusig, tettrekészségig. Szerencsére a hallgatók több mint 50% az utóbbi érzelmekkel áll a klímaváltozás adta problémákhoz. A szorongás oldásában a cselekvési lehetőségek ismeretének nagyon fontos szerepe van. A hallgatók háromnegyede tisztában van azzal, hogy a mindennapokban milyen lépéseket tud tenni egy fenntarthatóbb életvitelért, szintén hasonló arányában érzik, hogy a klímaváltozás hatással van bizonyos kérdésekre az életükben, de még nem befolyásolja azt jelentősen.

A cégek feladata túlmutat a termékek  legyártásán 

A klímaváltozással kapcsolatos érzelmek mellett a tudatos fogyasztásról is kérdeztük a hallgatókat, akiknek jelentős többsége, 82%-a figyel arra, hogy egy termék túl van-e csomagolva. Vásárláskor meghozott tudatos döntés esetén, amikor a hallgatók úgy érzik környezetbarát termék mellett döntöttek, büszkék, nyugodtak és boldogok. A megkérdezett hallgatók szinte mindegyike úgy gondolja, hogy a cégeknek feladata, hogy termékei fejlesztésénél és teljes életciklusánál tudatosan, vagyis a termék gyártásától az elhasználódásáig, gondoljanak a környezetre. 

A termékek és csomagolások alapanyagának körforgásban tartásában a szelektív hulladékgyűjtésnek elengedhetetlen szerepe van, amit a válaszadó fiatalok mintegy 91%-a is így gondol. A hulladékok megfelelő otthoni gyűjtésében hasonló arányban aktívak a megkérdezett hallgatók, de közel felük még úgy érzi nem kap elegendő információt a hulladékok újrahasznosításáról. 

Együtt egy fenntartható jövőért

A klímaváltozás adta kihívásokra mindenkinek feladata, hogy a saját szintjén reagáljon, így gondolja a fiatalok mintegy 40%-a. Második helyen a gyártókat tartják felelősnek azért, hogy fenntartható termékeket és szolgáltatásokat kínálva reagáljon a problémára. 

Nem csak a aludoboz visszagyűjtésben való részvételből, hanem a hallgatók válaszaiból is látható, hogy a fenntarthatóság kérdése nagyon is foglalkoztatja a fiatalokat és hajlandóak aktívan részt venni a klímakihívás adta helyzet megoldásában, amiben a közös edukációnak nagyob fontos szerepe van. 

A Circular Aluminium Action Plan szerint az alumínium kulcsfontosságú szerepet játszhat Európa klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállásában.

A körforgásos gazdasági modell egy olyan rendszerszemlélet, amiben nem keletkezik szemét, hanem minden újrafelhasználásra, újrahasznosításra, újrafeldolgozásra kerül, vagyis benne marad a körforgásban (1). Ehhez jól átgondolt tervezés szükséges, ami termékek gyártása esetén a termék utóéletét is figyelembe veszi. A természetes és az ipari alapanyagoknál eltérő módszerek vannak arra, hogy minél tovább a körforgásban lehessen tartani őket. Ezekről a módszerekről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatsz. 

Az alumínium dobozok átlagosan 71 százalékát hasznosítják újra világszerte 

Az alumínium számos jó tulajdonságával egy olyan ipari anyag, ami 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül. Ez azt jelenti, hogy akárhányszor hasznosítjuk újra mindig ugyanolyan jó minőségű alumínium készül belőle. Ezen tulajdonságának köszönhetően a valaha legyártott alumínium 75% ma is forgalomban van. Az újrahasznosításnál egy fontos szempont az is, hogy mennyi energiát igényel a folyamat, jobban terheli-e a környezetet, mint hogyha új alapanyagot állítanánk elő. Az újrahasznosított alumínium előállítása azonban 95%-al kevesebb energiát igényel mint az új gyártása, ezért tökéletes alapanyagként szolgálhat a körkörös gazdasági rendszernek. 

A HELL aludobozai az alumínium újrahasznosítás terén piacvezető Hydro CIRCLAR alumíniumból készülnek és garantáltan legalább 75%-ban újrahasznosított alumíniumot tartalmaznak. A fennmaradó 25%-ot egyrészt további újrahasznosított fogyasztói és gyártási hulladék, másrészt pedig megújuló energiával előállított elsődleges fém alkotják. Egy az italos dobozok újrahasznosításáról szóló kutatása kimutatta, hogy az alumínium dobozok átlagosan 71 százalékát hasznosítják újra világszerte, 34 százalékkal többet, mint az üveg vagy a PET műanyag csomagolások esetén (2). Hogy a magas újrahasznosítási arány mellett még miért az alumínium a legjobb italcsomagolás, arról ebben az összehasonlításban olvashatsz. 

Az alumínium jövője

Az International Aluminium Institute (Nemzetközi Alumínium Intézet, röviden IAI) szerint a közlekedésben, az építőiparban, a csomagolóiparban és a megújuló energiaforrásokban betöltött központi szerepe miatt az alumínium iránti kereslet 2050-ig várhatóan 81 százalékkal fog növekedni (3). Ez a rendszer azonban csak akkor fenntartható gazdaságilag és a környezet számára is, ha növeljük az alumínium visszagyűjtését és körforgásban tartását. A használt alumínium összegyűjtése és újrafeldolgozása ma már az ipar egyik prioritása, az IAI becslése szerint azonban évente még mindig 7 millió tonna alumínium vész el (4). A Circular Aluminium Action Plan (Körforgásos Alumínium Cselekvési Terv) által felvázolt szcenárióban az évszázad közepére az alumíniumszükségletünk 50 százalékát a fogyasztás utáni alumíniumból fedezhetnénk (5), vagyis az újrahasznosított alumíniumból.

Az alumínium újrahasznosítása számos lehetőséget tartogat a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz, mindemellett minél hatékonyabb visszagyűjtése kihívásokkal is jár, amikhez megfelelő rendszereket kell kiépíteni. Ehhez például az Alufoil, az Európai Alumíniumfólia Szövetség olyan kezdeményezéseket szorgalmaz, amelyek célja, hogy optimalizálják az eldobott fólia újrahasznosítását, amelyet általában elégetnek és energiává alakítanak (6). 

(1)

https://ellenmacarthurfoundation.org/topics/circular-economy-introduction/overview 

(2) (3) (4) (6)

https://www.ft.com/partnercontent/international-aluminium-institute/closing-the-loop-how-to-improve-aluminiums-circularity.html

(5) 

https://european-aluminium.eu/wp-content/uploads/2022/08/2020-05-13_european-aluminium_circular-aluminium-action-plan_executive-summary.pdf 

A csomagolások okozta hulladék hatalmas terhet ró a környezetünkre miközben bizonyos esetekben a csomagolás elhagyására a megoldás ott van az orrunk előtt. Erre példa az élethez elengedhetetlen víz is. Magyarországon a lakosság 97% hozzáfér az ivóvízhez (1), ennek ellenére az egy főre jutó éves hazai ásványvíz fogyasztás mintegy 120 liter (2), ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy évente több mint 1,5 milliárd PET palackot használunk (3). 

A vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog és egyre jobban felértékelődő kincs, az ivóvíz társadalmi szintű megítélése mégis alacsony. A környezettudatosság érdekében fontos, hogy megváltozzon a csapvízzel kapcsolatos gondolkodásunk. A már kiépült hazai vízvezetékhálózat nagy terheléstől kíméli meg a környezetünket, ha már csak abból az adatból indulunk ki, hogy Budapesten napi 20 ezer kamionnal kellene szállítani a mindennapi használathoz szükséges vízmennyiséget (4). A vízhálózattal adott a lehetőség, hogy egy fenntartható ivóvízellátási rendszer alakuljon ki. 

A csapvíznek számtalan előnye van a palackozott vízzel szemben, hiszen a vezetékes vízhálózatnak köszönhetően folyamatosan, csomagolásmentesen elérhető a számunkra, míg a palackozott vizek esetén a több száz év alatt lebomló PET palackok előállítása, szállítása, majd az utánuk keletkező hulladék súlyos környezeti terhet jelentenek. A csapvíz ára is jól mutatja, hogy mennyivel alacsonyabban van értékelve, mint a palackozott vizek. Míg az ivóvíz esetén köbméter nagyságrendű vízért fizetünk 400 forintos díjat, addig a palackozott vizek esetén literenként 100 Ft-os értékről beszélünk (5).

A csapvíz megítélésének javításáért indította el a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség a Víz-érték szemléletformáló programot, amiről részletesebben egy korábbi cikkünkben írtunk. 

Az ivóvizek minőségi forrásból származnak, a jelenlegi vízvezetékhálózatban azonban kerülhetnek szennyeződések a vízbe, amiket klórral semlegesítenek, ez megváltoztathatja a csapból kifolyó víz ízét, szagát, azonban ebből a vízből szűrés után visszanyerhetjük a forrásból eredő minőségű vizet. A szűrésnek köszönhetően továbbra is csomagolásmentesen jutunk kiváló minőségű vízhez és így egy fenntartható, egészséges ivóvízellátási rendszer tud kialakulni.

2021-ben ezzel a céllal indult a HELL Floewater márkája is, egy olyan vízszűrő technológia, amely 0,2 mikronméterig képes kiszűrni a fizikai és kémiai szennyeződéseket a vízből a benne lévő értékes, oldott ásványi anyagok kiszűrése nélkül. A technológia jelenleg a vendéglátóipar, a fitness termek, illetve a munkahelyek számára elérhető és mind a környezet, mind a felhasználók számára win-win szituációt jelent. A szűrőrendszerek használatának köszönhetően nem kell szállítani, raktározni a vizet, nem keletkezik hulladék és mindig lesz elegendő víz készleten. A csapvíz szűrése alternatívát jelent azok számára, akik jelenleg ásványvizet fogyasztanak és nem szeretnének hagyományos csapvízre váltani.

A környezeti kihívások kezeléséhez fontos újragondolnunk megszokott rendszereinket és minél szélesebb körben be kell építenünk a körforgásos szemléletet. A technikai újítások mellett maga a szemléletmód és az értékrend az, ami meghatározza, hogy  egy fenntartható rendszer létre tud-e jönni. 

(1) (2) (5) MaSzeSz felmérés:
https://ucanthinkgreen.blog.hu/2023/01/27/nem_tartjuk_igazan_ertekes_eroforrasnak_a_csapbol_folyo_vizet 

(3)https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7444/legalabb-egymilliard-pet-palack-megy-a-szemetbe-evente-kotelezo-ujratoltest-kovetel-a-greenpeace/ 

(4) https://www.maszesz.hu/tevekenysegeink/viz-ertek-informaciok